2/B Hidrogeológia - geotermális energiahasznosítás, termálvíz-beszerzés

• Hévízföldtani szakvélemények Jászfényszaru és Boldog községek területér[ől
• Áporka községben tervezett termálkút vízjogi létesítési engedélyezése, termálvíz-beszerzési szakvéleménye
• Gárdony és Velence hévízkútjainak hidrogeológiai jellemzése és összefüggés-vizsgálatuk kiértékelése
• Geotermikus energiahasznosítási tanulmány a Duna-Plaza területére
• A Szent Imre Kórház (Bp. XI.) termálkútjának hasznosítását, felújítását megalapozó szakvélemény elkészítése
• Hévízbeszerzési szakvélemény Lócs község (Vas megye) területéről
• Hévízbeszerzési szakvélemény és rétegvízkút-terv Szob Malomvölgy területéről
• A veresegyházi geotermikus közmű (termálvíz-visszasajtoló rendszer) engedélyes terve
• Budapest XI ker. Kopaszi-gát környezetének hévízbeszerzési szakvéleménye
• A Százhalombattai sport-centrum hévízbeszerzési szakvéleménye

2/B Hidrogeológia - geotermális energiahasznosítás, termálvíz-beszerzés

Projekt bemutatása:

2002. szeptemberében Peigelbeck György úr, a POLIPACK 2000 Kft ügyvezetője telefonon érdeklődött Jászfényszaru község Ny-i külterületén, a Pest megyei Zsámbokra vezető közút melletti „Homokcsárda” környéki hévíz-beszerzési lehetőségekről. A Megbízó a feltárandó hévizet balneológiai célra, helyi termálfürdő vízellátására szeretné hasznosítani.

Később, 2004. január végén Boldog község É-i külterületén, a Hatvan városba vezető közút melletti húsüzemmel átellenes ingatlan hévíz-beszerzési lehetőségeinek vizsgálatára kaptunk felkérést. A Megbízó a feltárandó hévizet ebben az esetben energetikai (mezőgazdasági fűtési) célra kívánta hasznosítani, de pontosabb mennyiségi vagy minőségi vízigényt ezúttal sem közölt, sőt a hasznosítási cél is csak később tisztázódott. A jászfényszarui termálfürdő felhasznált fürdővízének felszíni befogadóba történő elhelyezése érdekében kis oldott anyag tartalmú hévíz feltárása volt kívánatos, ezért elsősorban a felsőpannon tároló-kőzetek megcsapolása jöhetett szóba. Boldog községben szintén a felsőpannon tárolóból van lehetőség 50oC-nál magasabb kifolyóvíz-hőmérsékletű termálvíz feltárására, amelyet másodlagosan balneológiai célra is hasznosítanának a későbbiekben.

Az egymáshoz közeli két terület adatfeldolgozása hasonló eredményekre vezetett. A jelentésekből pár elemet kiemelve:

• Boldog, Jászfényszaru és Tóalmás községek az ún. „Zagyva-árok” D-i részén, a DNy-ÉK-i irányú vízszintes eltolódással jellemzett „Darnó-vonal” körzetében találhatóak. Ennek az idős, többszörösen felújult szerkezeti zónának a hatása a fiatal harmadkori (neogén) üledékek települési jellemzőiben is felismerhető.
• A Homokcsárda-dűlői terület a Tóalmás – Jászfényszaru – Boldog közötti mélyebb pannon süllyedékbe esik, de az egyes formációk határai kb.120 m-rel magasabb településűek lehetnek, mint a tóalmási hévízkút esetében. Az összlet felső részét képező Zagyvai F. vastagsága É felé csökken, a hatvani hévízkútban már csak 62 m.
• Boldog térségében a pannonra települt felső-pliocén összlet vastagsága mintegy 200 m lehet, hévíztárolásra csak a Zagyvai F. mélyebb tagozatai és az Újfalui Homokkő F. alkalmasak egészen a felsőpannon összlet fekü-szintjéig.
• Korszerű, többszintes szűrőzéssel a vizsgálati területen a Tó-3/K-19a(12-61) jelű (meddő CH-fúrásból átképzett) kút jellemzőinél kedvezőbb, nagyobb hozamú hévízkutak alakíthatók ki.
• A térség meglévő hévízkútjainak időszakos termeltetése eddig nem eredményezett jelentősebb telepnyomás-csökkenéseket, egy-egy újabb hévíz-használat még folyamatos üzem esetén sem okozhat komolyabb vízkészlet-gazdálkodási problémákat.

A vizsgálati területekre 1000 m-es és 1300 m-es mélység-előirányzatú hévízkutató fúrásokat javasoltunk telepíteni. A terület adottságai 300 – 420 L/min (430 – 600 m3/nap) vízhozam-kapacitású hévízkút létesítését feltétlenül biztosítják.

Teljesítés időpontja: JÁSZFÉNYSZARU: 2002 október 7. BOLDOG: 2004 február 27.

Tudomásunk szerint a tervezetek jelenleg is csak pályázati szinten tartanak, új fúrás eddig nem készült.

Vissza

Munkaterület elhelyezkedése: Áporka, Pest-megye

Megbízó: Berkovics Balázs vállalkozó (Budapest)

Projekt bemutatása:

Áporka község Pest megyében a Duna bal partján, Ráckeve közelében helyezkedik el. A település nyugati felén Berkovics Balázs vállalkozó a tulajdonában levő telkeken nyugdíjas-otthont kíván létesíteni. A tervezett épület-együttesben lenne egy kisméretű termálvíz-medence, ennek vízellátását szolgálná a tervezett termálkút. A helyi termálvíz-hasznosítás engedélyezése a beruházást elősegítő banki garancia megadását is segíti.

Szerkezeti-földtani tájegységét tekintve Áporka község az ún. Alsónémedi-árok DNy-i részén, a tektonikus árok mélyvonalában található. A terület kevéssé megkutatott; a keletebbre levő mélyfúrások és a DNy-ra eső ráckevei hévízkút rétegsora jelentősen eltérő. A földtani, vízföldtani és geotermikus jellemzők részletes elemzése során megállapítottuk, hogy a községben lehetőség van termálvíz-beszerzésre:

A kb. 80-630 méter mélységközben települő felső-pannon korú üledékek alsó felében a 30 °C-t némileg meghaladó hőmérsékletű termálvíz tárható fel. Szerencsés esetben a mélyebb, alsó-pannon rétegek is a ráckeveihez hasonló homokos kifejlődésűek; ez esetben kb. 1200 méter mélyből 50-70 °C-os víz is nyerhető a területen. A kitermelhető vízkészlet mennyisége aránylag kicsi, de a tervezett kis medencék számára bőségesen elegendő. A hévíz-felhasználásnak a község jelenlegi csatornarendszerének befogadóképessége is gátat szab.

Elvégeztük a tervezett termálkút vízjogi létesítési engedélyezését. Az engedélyben elkészítettük a fúrás tételes fúrási, iszapolási, cementezési tervét és a végleges kútkialakítás leírását mindkét mélységverzió szerint. Az engedélyezés során a Vízügyi Igazgatóság kérésére el kellett végeznünk a szomszédos ráckevei hévízkút meglévő üzemi adatainak elemzését is.

Teljesítés időpontja: 2003. május (engedélyezés vége: 2003. október)

Vissza

Mind Velence, mind a szomszédos Gárdony község nemrégiben létesített új hévízkutakat. A Velence K-43(6-14) jelű, 1032,5 m-es hévízkút 2002. július 10 – szeptember 13. között létesült az AQUAPLUS Kft. (Sándorfalva) kivitelezésében. A Gárdony K-159(6-13) jelű, 747,0 m-es hévízkutat a VIKUV Rt. (Cegléd) 2002. szeptember 20. és november 11. között létesítette. Mindkét új hévízkút jelentős földtani-vízföldtani eredményeket szolgáltatott, amelyeket azóta az AQUAPLUS Kft. által 2003. február 18. és április 17. között az Aba község É-i határában létesített 799,5 m-es hévízkút földtani és hidrológiai adatai is kiegészítettek.

A Velence Nagyközség Önkormányzata részére kiadott 24.317/2001 sz. (270/6573-13714 vksz.), illetve a Gárdony Város Önkormányzata részére kiadott 24.322/2001 sz. (87/1920-13710 vksz.) létesítési engedélyek indokolási részében a KDT-VIZIG kikötötte, hogy a hévízkutak elkészülte után kibővülő földtani és hévízföldtani ismeretek alapján a tároló-részre vonatkozóan a kérelmezőknek újabb vízkészlet-gazdálkodási értékelést kell készíttetniük. Az egyszerűsített egymásrahatás-vizsgálatokra (szakaszos próbatermeltetésre és műszeres vízszint-észlelésre) a VIKUV Rt. fővállalkozásában került sor, az eredményeket cégünk értékelte. A több héten keresztül végzett, műszeresen észlelt egymásra-hatás vizsgálatok jól értékelhető eredményeket szolgáltattak

Elsősorban a terepi mérések irányítása és kiértékelése volt a feladatunk, de az eredmények értelmezéséhez szükség volt a terület korábbi szerkezeti-földtani modelljének felülvizsgálatára is. A munka során felhasználtuk és részben átszerkesztettük a MÁFI legújabb, DNy-ÉK-i tájolású, 1:100.000-es „A Balatonfő – Velencei-hegység mélyföldtani térképe (Preszarmata felszín)” megnevezésű, DUDKO A. el al.(1999) által szerkesztett mélyföldtani térképet (a térképmagyarázó akkor még nem jelent meg, így a szöveges értékeléseket nem tudtuk figyelembe venni). A könnyebb áttekinthetőség érdekében külön dokumentáltuk a harmadkor előtti alaphegység domborzatát is.

• Jelentésünkben részletesen bemutattuk a vizsgálati terület földtani felépítését és szerkezeti adottságait (3. Fejezet).
• Ismertettük a kiegészítő hévízföldtani vizsgálatok eredményeit (4. Fejezet). Ezen belül nemcsak a geotermikus jellemzőket értékeltük újra, hanem a körzet karsztvízkészlet-becslését és a hévíztároló kőzetek hidrodinamikai és vízminőségi jellemzőit is aktualizáltuk.
• Gárdony és Velence hévízkútjainak összefüggés-vizsgálatának bemutatásakor elkülönítettük a módszerek és észlelési problémák leírását (5.1. szakasz) és a mérési adatok kiértékelését (5.2. szakasz).
• Végül javaslatot tettünk a szabad vízkészlet hidrodinamikai alapú arányos megosztására és foglalkoztunk a védőidom-meghatározás kérdéskörével is (a végső modellezést később az AQUAPLUS Kft. Vízföldtani Irodáj végezte).
• Mivel a vizsgálati területünk a Velencei-tó gyakorlatilag egész körzetére kiterjedt, erre a körzere továbbfejleszthető digitális térképi állományt is létrehoztunk.

Vizsgálataink alapján a térségben maximálisan 2040 m3/d mennyiségű vízkészlet hasznosítható biztonságosan, amelyből azonos depressziós hatás mellett Gárdonyban 1250 m3/d, Velencefürdőn pedig 790 m3/d termelhető ki balneológiai célokra, vagyis visszatáplálás nélkül.

Az új hévízkutak magas kifolyóvíz-hőmérséklete - a gárdonyi K-159(6-13) kútnál 64oC, a velencefürdői K-43(6-14) kútnál pedig 72oC – az energetikai célú hasznosításra is lehetőséget biztosít. Az ilyen célokra többletként kitermelt, de minőségileg nem befolyásolt hévíznek a tárolóba történő szakszerű visszatáplálása esetén az energetikai hasznosítások nem befolyásolják a térségi dinamikus készletek alakulását és vízminőségi jellemzőit. A termelő-visszasajtoló kút-párok mintegy függetlenítik saját utánpótlási körzetüket a tárolóban végbemenő természetes áramlásoktól, - ha a visszatáplálásnál nem következik be „termikus rövidrezáródás”.

A Gárdonyban előirányozott energetikai hasznosítás megvalósításához szükséges hévíz-visszatápláló kút kitűzési szakvéleményének és műszaki terveinek elkészítésére 2004. február elején kaptunk felkérést a PORCIÓ Kft.–től.

Az előzetes tervek szerint a Gárdonyi Termálfürdő energetikai célú hévíz-igénye maximálisan 50 m3/óra, vagyis 833,33 liter/perc. Ennek alapján az újonnan létesítendő hévíz-visszatápláló fúrásban célszerű legalább 1000 L/min nyelő-képességet biztosítani. Az energetikai hasznosítás során a hévizet 40oC-ra tervezik lehűteni, majd kb. 2 km-es – nem hőszigetelt – vezetéken a visszatápláló kútba juttatni. Így a tárolóba kb. 35oC-os használt hévíz kerülne visszavezetésre, illetve besajtolásra.

A visszasajtoló fúrást Gárdony belterületének DK-i határa közelében, a K-i közigazgatási határ mellett található, önkormányzati tulajdonú 0201/2. hrsz. ingatlan területére javasoltuk telepíteni. A fúrás tervezett mélységét 700 méterben határoztuk meg.

Teljesítés időpontja: I ÜTEM: 2003. szeptember 16. II ÜTEM: 2004 február 23.

Vissza

A Budapest, XIII. kerületi Meder u. É-i oldalán található DUNA PLAZA ingatlanfejlesztési projektje kapcsán felmerült a geotermikus energia helyi hasznosítási lehetősége is Ennek a vizsgálatát a Középeurópai Bányászati Fejlesztési Iroda (KBFI) Kft. vezetőjével, Kovács József okl. mérnök úrral együtt végeztük el.

A szakvélemény célja a helyi geotermikus jellemzőkre vonatkozó adatok és ismeretek összefoglaló értékelése, a helyi adottságoknak megfelelő gazdaságos hasznosítási technológia kiválasztása, valamint a szükséges kutató-feltáró fúrás várható jellemzőinek és környezeti hatásainak előzetes vizsgálata volt.

Részletes geológiai és hévízföldtani vizsgálataink szerint a Duna Plaza XIII., Meder utca melletti területén csak 50oC-nál alacsonyabb felszíni hőmérsékletű termál-karsztvíz tárható fel a triász-eocén karbonátos tároló-kőzetekből, elsősorban a Dachsteini Mészkő Formációból. Nagymélységű geotermikus kútpárokra alapozott közvetlen hőhasznosításra a terület szerkezeti-földtani adottságai és az É-budapesti forráscsoportok közelsége miatt alkalmatlan, de hőszivattyús fűtés céljára megfelelő.

A hőszivattyús fűtési rendszer sekélyebb termelő-visszatápláló kútpárral, vagy nagyobb vég-átmérőjű - vízkivétel nélküli - geotermikus fúrással valósítható meg a helyi földtani és geotermikus adottságoknak megfelelően. Ez utóbbi megoldásnál rétegbeli védőidom kijelölése távlatilag sem szükséges, környezeti terhelése minimális.

A konkrét tároló-paraméterek meghatározása érdekében 800 m-es mélység-előirányzatú geotermikus kutató-feltáró fúrás létesítését javasoltuk. A feltáró-kutató fúrás csak vízjogi engedély alapján létesíthető, helyére előzetes rétegsorára és a szükséges kútvizsgálatokra adtunk javaslatot. A tényleges tároló-paraméterek ismerete nélkül ugyanis előre nem volt eldönthető, hogy a Duna Plaza fejlesztési projektjénél kút-pár alkalmazását, vagy pontszerű hőelvonást célszerűbb-e alkalmazni. Vízkészlet-használati járulékkal egyik esetben sem kell számolni, a tervezett „hőbányászat” azonban a felhasznált hőenergia arányában bányajáradék-köteles.

Teljesítés időpontja: 2003. október 6.

Tudomásunk szerint a beruházó ideiglenesen elhalasztotta a hőszivattyús rendszer megvalósítását. (Magyarországon a hőszivattyús egyedi fűtési rendszereket az energia-racionalizálási és környezetvédelmi alapokból jelenleg még nem támogatják olyan mértékben, mint más EU tag-országokban, illetve legnagyobb mértékben Svájcban.)

Vissza

A GORDIUS Consulting Rt. a Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórházának fejlesztési projektjét pályázat útján nyerte el, amelyben hidrogeológiai-mélyfúrási szakértőként Dr. Lorberer Árpádot nevezték meg. Ennek alapján 2003. október elején kaptunk felkérést az előirányozott gyógy-idegenforgalmi fejlesztés termálvíz-bázisának vizsgálatára.

Vizsgálataink célja:

• A kórház meglévő XI/15(20-1) jelű, üzemen kívüli hévízkútjának állapot-értékelése, javaslatok kidolgozása a vízbázis rekonstrukciójára (kútjavítás vagy melléfúrásos felújítás formájában);
• Az optimális hasznosítási kapacitások kiválasztásának elősegítése (a tervezett fejlesztések gazdaságossági, környezeti és vízkészlet-gazdálkodási követelményeinek figyelembevételével)

A felújítási elképzelés már a tervező fázis megkezdése előtt publicitást kapott (A főpolgármester megtekintette az újrafestett kútházat, és ebből az alkalomból rövid ideig termeltették a felhagyott, rossz állapotú hévízkutat.) A talajvizet felhasználó, keserűsós vizű kádas gyógyfürdő felújítása tudomásunk szerint nem lett tervbe véve, pedig ennek lett volna itt hagyománya és a kerület területén Őrmezőn a megfelelő minőségű és mennyiségű vízkészlet is rendelkezésre állna.

Jelentésünkben részletesen ismertettük az 1943-ban létesített helyi termálkút történetét. Történeti-műszaki-gazdasági összefüggéseiben érdekes és tanulságos esetnek tekintjük, így a teljes jelentésünket közétesszük az interneten (lásd alább).

Lásd még:
A termál-gyógyvíz bázis rekonstrukciós és hasznosítási lehetőségei Budapest, XI., Szent Imre kórház ingatlanfejlesztési projektjéhez (pdf, 1 870 KB)

Megjegyzés: Szakmai pontosságra, nem pedig közérthetőségre törekedtünk, de reméljük az érdeklődők számára így is értelmezhető lesz.

Teljesítés időpontja: 2003. október 29.

Vissza

A Megbízó és a polgármester kérése szerint a feltárandó hévíz kívánatos minimális felszíni hőmérséklete 40oC, mennyiségi igénye 400 – 450 m3/nap. Elsődlegesen üdülési-idegenforgalmi (balneológiai) célra kívánják használni, - hasonlóan a szomszédos Bük községben a Hungária Golf Kft. részére 2002-ben létesített 718 m-es hévízkúthoz.

Bükfürdő területét kivéve a környék hévíz-földtani megkutatottsága igen hézagos és egyenlőtlen. Nagyobb mélységű hévízkutak és CH-kutató mélyfúrások elsősorban csak a községtől D-re és K-re létesültek Ölbő, Sárvár, Hegyfalu, Uraiújfalu, Nick és Répcelak környékén. A tervezési biztonság növelése érdekében ezért vizsgálati területünket ÉNy-on az osztrák határig, É-on pedig Csapod környékéig terjesztettük ki. Megállapítottuk, hogy a felsőpannon homok-homokkő rétegek alkáli-hidrogénkarbonátos típusú hévize kisebb mélységű kúttal is feltárható és közvetlenül felhasználható balneológiai célra.

A kért célra egy 1000 méteres hévíz-kutató fúrást javasoltunk telepíteni Lócs község Ny-i határában. Bükfürdő meglévő, felsőpannon rétegekre szűrőzött hévízkútjaitól a javasolt fúráspont 2,7 – 3,4 km-es, a Büki Gyógyfürdő Rt. tervezett újabb, 900 m-es kútjától pedig 3,5 km-es távolságban található, így nagyobb mértékű kút-interferenciára abban az esetben sem kell számítani, ha véletlenül azonos vízadó szintek beszűrőzésére kerülne sor, - amelynek eléggé kicsi a valószínűsége.

A hévízbeszerzési szakvélemény után a tervezett kút létesítési engedélyes tervét is elkészítettük.

Teljesítés időpontja: 2003. május 5.

Az engedély benyújtásáról nem kaptunk információt, elképzelhető, hogy a beruházás sűrgős megkezdése meghiúsult.

Vissza

Hévízbeszerzési szakvélemény és rétegvízkút-terv Szob Malomvölgy területére

Munkaterület elhelyezkedése: Szob, Pest megye, Dunakanyar

Megbízó: Hévízbeszerzés: Csíky & Társa Beruházás-szervező Kft. Rétegvíz-kutak: EVIATRADE Kft

Projekt bemutatása:

2004. november 11-i keltű levelével Csíky Gábor úr kérte fel cégünket egy előzetes hévíz-beszerzési szakvélemény elkészítésére. Az előzetes szakvélemény konkrét vízigények és a projekt-terület pontosabb lehatárolása nélkül is elkészíthető volt; elsődleges célja ugyanis a Megbízó tájékoztatása a térség hévíz-földtani jellemzőiről, illetve hévíz-feltárási lehetőségeiről.

A vasúti határátkelőhelyként közismert Szob település – korábbi járási székhely – a Börzsöny-hegység DNy-i peremén, a Duna folyam bal partján, az Ipoly folyó torkolatánál található. A környék földtani és hidrogeológiai megkutatottsága egyenlőtlen területi eloszlású.

A környéken 30^oC-nál magasabb felszíni kifolyóvíz-hőmérsékletű hévízkút csak a karbonátos kifejlődésű mezozóikumi korú alaphegység ún. főkarsztvíz-tároló rendszerének megcsapolásával létesíthető. Szob városa a Dunántúli-középhegység főkarsztvíz-tároló mezozóos képződményeit É felől határoló ún. „Ógyalla-Diósjenő vonal”-tól biztonságos távolságban délre található. E tektonikai vonal É-i oldalán a mélyben idős kristályos képződmények (Ipolymenti Kristályospala sorozat) jelennek meg. A geofizikai mérések szerint a Szob környéki mezozóos medencealjzatban egy ÉNy-DK-i csapású mélyebb süllyedék alakult ki. A harmadkor előtti alaphegység települési mélysége a város környékén –1800 mBf körüli értékű, vagyis a főkarsztvíz-tároló biztonságos feltárásához 2000 m-es mélyfúrás szükséges.

Véleményünk szerint a területen lehetséges termálvizet feltárni, de a mind a feltárás, mind a hasznosítás szempontjából meglehetősen kedvezőtlenek a természeti adottságok.

A termál-karsztvíz feltárásához legalább 2000 méteres mélyfúrást kell majd létesíteni. Szabad túlfolyású termelésre semmiképpen sem lehet számítani. A területen szivattyús üzemmódban magas oldottanyag-tartalmú kb. 40 oC-os hőmérsékletű, enyhén metános és valószínűleg korróziós hatású víz termelhető, ezért korrózióálló béléscsövezés szükséges.

2005 folyamán elkészítettük 2 db ivóvízminőségű vizet szolgáltató rétegvízkút és 1 db, öntözési célú talajvízkút létesítésének engedélyezési tervét a VIKUV Rt tervezőivel együtt.

A környékbeli kutak adatainak feldolgozásából kiderült, hogy a kitermelhető hozamok nem állnak egyenes arányban a mélységgel. A földtani adatok alapján a legjobb vízadó réteget nem a legmélyebb szobi kút csapolja meg, hanem a 70-150 méteres közepes mélységű kutak. Az ismert adatok tehát azt jelzik, hogy jóval mélyebbre fúrva sem várható nagyságrenddel jobb vízadó-képességű réteg feltárása. Emiatt nem javasoltuk a területen a szörpüzem mély kútjaihoz hasonlóan nagy mélységű kutak lefúrását.

A legközelebbi fúrt kút a tervezett területtől DDK-re kb. 850 méterre létesült 1966-ban. Eredetileg a préskerti lakótelepet látta el, a település teljes vízellátásának kiépítése óta valószínűleg nem működik. A tervezett új kutak és a Szobi szörpüzem két kútcsoportja egymástól biztonságos távolságban helyezkedik el, szerencsés módon nemcsak az É-D irányú, hanem a K-Ny-i távolságuk is nagyobb mint 1 km. A Malomkert területén folyó vízkitermelés a helyi vízmű parti szűrésű kútjait sem befolyásolhatja. Szob területén korábban nagyobb arányú volt a rétegvíz-felhasználás, a mélyebb kutak megszűnésével megnőtt a kitermelhető szabad készlet.

A malomkerti területen elsőként 1 db 200 méteres kutatófúrás létesülne a területen, ennek rétegsora és karottázs-mérései után kerülhet sor 2 darab - eltérő mélységű és szűrőzésű - termelőkút építésére. A Vízügyi Igazgatóság munkatársainak kérésére terveztünk egy külön talajvíz-kutat a helyi öntözővíz-igény kielégítésére.

Teljesítés időpontja: Termálvízbeszerzés: 2004. dec. 2. Rétegvíz-kút terv 2005. április 10.

A Megbízó a kedvezőtlen adottságok miatt termálvízkút létesítéséről lemondott, viszont ivó- és fürdővíz-ellátásra szolgáló sekélyebb kutak létesítésére megbízást adott. A tervezett új fúrási adatok és az arcív adatok egyeztetését a továbbiakban egy geológus szakdolgozat témája is lesz.

Lásd még:
Szob Malomkert fejlesztési projekt honlapja
Szob környékének földtani felépítése

Vissza

A veresegyházi geotermikus közmű engedélyezési tervét a Paizs József gépészmérnök úrral, illetve a FÖLDHŐ Bt-vel közösen készítettük el.

A beruházás célja geotermikus energiát szolgáltató, körgyűrűs közmű létrehozása, megújuló, légszennyezést csökkentő energiával, a fenntartható fejlődést biztosító, az energetikai célra hasznosított termálvíz besajtolását lehetővé tevő technológia alkalmazásával.

Tervdokumentációnkban

• Összefoglaljuk a település mélyföldtani jellemzőit
• Bemutatjuk a meglévő termálvíz-termelő kút állapotát és javaslatot adtunk annak felülvizsgálatára
• Megvizsgáltuk a hévíz-visszasajtolás lehetőségét, és két verzióban elkészítettük a visszasajtoló kút tervét
• Paizs József úr és kollégái révén elkészítettük a fűtési és vízvezeték-hálózat tervét a termelőkút és a tőle 1 km-re NyÉNy felé tervezett visszasajtoló kút között, a szükséges résztervekkel (telekkönyvi térkép, kútkitűzési adatok, szivattyúházak, hőcserélők, emissziószámítás, stb.)

Tervünk szerint az igényelt kitermelhető-és visszasajtolható vízmennyiség:

• Régi rendszer energetika és fürdő:  103.000 m3/év
• Új fogyasztók energetika:  220.000 m3/év
• Összesen:  323.000 m3/év
• Ebből visszasajtolt vízmennyiség:  220.000 m3/év

Megvalósulás után a becsült helyi CO2-kibocsátás évi 1350 tonnával csökkenhet!

Teljesítés időpontja: 2004. november 5.

A visszasajtoló rendszer építését az állam támogatja, de a pályázathoz nagyszámú engedély beszerzése szükséges. A rendszer Elvi Vízjogi Engedélye és Előzetes Környezeti Hatásvizsgálat engedélye reményeink szerint hamarosan kiadásra kerül. Ezt követően részletes hatástanulmányt és Vízjogi Létesítési engedélyezési tervet is kell majd készíteni, illetve a budapesti hatóságokkal engedélyeztetni is kell. Reméljük, hogy 2005 év végén vagy 2006 elején megkezdődhet a rendszer kiépítése.

Lásd még:

Veresegyház földtani felépítésének bemutatása

Vissza

Szakvéleményünket a területre vonatkozó nagyszámú publikáció és fúrás-geofizikai jelentés alapján állítottuk össze (lásd irodalomjegyzék). A tervezési területre vonatkozó legfontosabb megállapításaink:

• A vizsgálati terület a geofizikai (gravitációs) mérések alapján lokalizált ún. „Lágymányosi alaphegység-rög” területére esik. Ez azt jelenti, hogy a terület alatt a hévíztároló karbonátos triász kőzetek a felszínhez közelebb, egy boltozatos sasbérc - szerű szerkezetet alkotnak. A környező kutakhoz képest tehát a Kopaszi gát környékén kisebb mélységű fúrás létesítésével is feltárható lehet termálvíz.
• A különleges tektonikai helyzetből adódik, hogy az összes környező fúrás eltérő rétegsort tárt fel, emiatt a lehetséges fúráspont várható rétegsora csak bizonytalanul becsülhető. A triász tároló tetején a gyengébb vízadó-képességű, tűzköves kifejlődésű felső-triász formációk előfordulása látszik a legvalószínűbbnek, ezért a tároló-kőzeten belül is tovább kell mélyíteni a kutatófúrást.
• A gellérthegyi forráscsoporthoz hasonló összetételű, de nagyobb töménységű és magasabb szabad szénsav- és metán-tartalmú, kb. 40 fokos kifolyóvíz-hőmérsékletű termálvíz tárható fel. A termális ásványvíz várható agresszív jellege miatt a hévízkutat korrózióálló béléscsövezéssel kell kiképezni. Valószínűleg szükség lesz a kitermelt víz gáztalanítására is.
• Az ÖBÖL XI Kft. által igényelt újabb termál-karsztvíz használat a többi egységtől jól elhatárolható, de nem teljesen független dél-budapesti rész-vízgyűjtőt terhelné, amelynek sokévi átlagos vízforgalma a VITUKI állapot-értékelése szerint 4,75 m3/perc. Ebből mintegy 0,45 m3/perc mennyiséget a Budai-hegység DNy-i részén hideg és langyos karsztvíz-kivételek hasznosíthatnak, a városligeti és Paskál-malmi hévízkutak vízelvonása pedig 0,8 – 1,0 m3/perc között változhat. Így a Herceghalom – Páty körzetétől Budafok és Csepel környékéig terjedő tároló-részből távlatilag tartósan kitermelhető hévíz-hozam 3,3 – 3,5 m3/perc lehet (LORBERER Á. et al.:2002). Az utóbbi évtizedekben kimutatható volt a beszivárgási utánpótlás (vagyis a dinamikus készlet) tendenciózus csökkenése. A vízjogi engedélyekben rögzített vízigények a térségben korábban túllépték a tartósan hasznosítható dinamikus készlet értékét (a ténylegesen kitermelt vízhozamokat jelenleg is meghaladják).

Ezek alapján egy 300 méter mély kutatófúrás telepítésére tettünk javaslatot.

A kitermelhető vízkészlet-kontingens biztosítása érdekében először elvi vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatását javasoltuk. Felhívtuk a figyelmet az új hévízkút engedélyezésének nehézségeire. Az egyedi hévízkutaknak a tradicionális hévforrás-csoportokra gyakorolt hozamcsökkentő hatásai miatt az újabb feltárásokat általában csak abban az esetben engedélyezik a hatóságok, ha vízigény-kontingensük a már meglévő hévíz-használatok kontingens-csökkentésével biztosítható. (lásd fentebb) Az ÖBÖL XI. Kft. képviselői ebből a célból keresték meg a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. igazgatóságát, de tőlük azt a választ kapták, hogy a BGyH Rt. a Déli Övezetben nem rendelkezik szabad kapacitással. Kútlétesítés esetén várhatóan nemcsak a szabványos létesítés-kori hidrodinamikai és vízminőségi vizsgálatokra, hanem a környező kutakra is kiterjedő részletes összefüggés-vizsgálat és gyakori vízszint-ellenőrzés elvégzése is előírás lesz.

Teljesítés időpontja: 2005. január 31.

Vissza