II. Szob város területének földtani felépítése

Részlet a BABÉR²⁰⁰¹ Bt. (Lorberer Árpád Ferenc) Szob-Malomkert területéről készült vízbeszerzési tanulmányából.

II.1. A vizsgált terület elhelyezkedése és megkutatottsága

A vasúti határátkelőhelyként közismert Szob település – korábbi járási székhely – a Börzsöny-hegység DNy-i peremén, a Duna folyam bal partján, az Ipoly folyó torkolatánál található. 125 – 145 mBf magasságú teraszos térszínre települt. A város Ny-i, Ipoly parti külterülete a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. A Malomkertnek nevezett terület a település északnyugati végén található, az Ipoly éles kanyarulatánál. A malomvölgyi terület környékén a terepszint 120-145 mBf közötti, az Ipolytól ÉK felé nő.

A környék földtani és hidrogeológiai megkutatottsága egyenlőtlen területi eloszlású. Szob belterületén a Duna mellett létesült több sekély víztermelő kút, közülük legfontosabb az Ipoly torkolata közelében levő, B-15-ös és –16-os kataszteri számú vízműkutak. A vasútállomás északi oldalán a „Szobi Szörp” üzem létesített egymás közelében több különböző mélységű fúrt kutat, itt található a legmélyebb, 300 méteres szobi kút is. Hasonló mélységű feltárás a településtől északra létesült Szob-2 jelű földtani kutatófúrás.

Sekély fúrások segítségével végzett részletes kutatás csak a településtől északra levő Csák-hegy andezit kőbányájának készlet-felmérése és a közeli Meleg-forrás foglalása alkalmával végeztek.

A terület „egységesített 1:25.000-es” felszíni földtani térképe 1956-ban készült, a tágabb környezet 1:50.000-es fedetlen földtani térképét 1998-ban adta ki a Magyar Állami Földtani Intézet (Korpás L. et al.:1998). Szob belterületén halad keresztül az ELGI közel É-D-i irányú, Dur-1. jelű szeizmikus refrakciós szelvénye is.

A terület földtani leírásához két összefoglaló jellegű könyvet használtunk fel:

1. A Börzsöny hegység vízföldtani alapadatit és jellemzőt részletesen összefoglaló kézikönyvet készített Kaszap András, amelyet 1976-ban adott ki az OVH Vízkészlet-gazdálkodási Központja (Kaszap A. 1976: A Börzsöny hegység vízföldtana).
2. A terület földtani térképének magyarázóját Korpás László szerkesztette és 1998-ban a Magyar Állami Földtani Intézet kiadásában jelent meg.

Ezen kívül a munkánkhoz felhasználtuk a VITUKI Hidrológiai Intézetében megtalálható vízföldtani naplókat és kataszteri térképeket, valamint a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (Szerk: Rózsa Attila) által a szobi parti szűrésű kutakra vonatkozó vízbázis-védelmi dokumentációt.

II.2. Szob tágabb környékének földtani jellemzése

A Börzsöny és túlparti Visegrádi-hegység középső-miocén korú vulkanitokból épülnek fel. Az alacsonyabb térszínű területek – amilyenre Szob is esik – oligocén, miocén és negyedidőszaki üledékkel kitöltött medence-szerkezetek, kisebb süllyedékek.

A vulkáni kőzetek fő tömege értelemszerűen az egyes – egymásra is rátelepülő – kitörési centrumok körül található meg ma is. Az utólagos lepusztulás és a Duna bevágódása természetesen nagymértékben módosította a terület domborzatát.

Szob környékének vázlatos földtani-tektonikai térképe (Korpás L. et al. szerint) A rózsaszín, a zöld és a kék színek a különböző andezites és dácitos rétegvulkáni kőzetek területét jelzik sárga = vulkánitokat fedő üledékek narancssárga= A vulkanizmus koránál idősebb harmadidőszaki üledékek A vörös vonalak a fő vetődések szerkesztett vonalai.

Szob városától északra, Ipolydamásd alatt húzódik DNy-ÉK irányban a Kárpát-medence egyik legnagyobb mélységi tektonikai határvonala, az ún. „Ógyalla-Diósjenő vonal”. Ez a szerkezet alkotja a Dunántúli-középhegység főkarsztvíz-tároló képződményeinek az északi határát. A tektonikai vonal É-i oldalán a mélyben idős kristályos képződmények (Ipolymenti Kristályospala sorozat) jelennek meg. Szob a tektonikus határvonaltól biztonságos távolságban délre található.

A Pilisben és Esztergomban a felszínre bukkanó, a mezozóos alaphegységi kőzetek Szob alatt csak nagy mélységben találhatók meg. Geofizikai mérések szerint a Szob környéki mezozóikumi kőzetek felszíne egy ÉNy-DK csapású mélyebb süllyedéket alkot. A harmadkor előtti alaphegység települési mélysége a város környékén kb. -1800 mBf. A mezozóos alaphegységet a térségben mindenütt 200 millió évesnél idősebb triász időszaki mészkövek és dolomitok (alárendelten márgák) alkotják. A több száz m-es vastagságú Fődolomit Formáció a környéken inkább csak mélyebben fordulhat elő. Az alaphegység felszínén elsősorban a felső-karni – nóri korú Feketehegyi Formáció előfordulása a legvalószínűbb.

Az oldalsó ábra szintvonalai a triász kőzetek tetőszintjének tengerszint alatti mélységét mutatják be Balla Z., Szalay E. és Korpás L. szerkesztésében.

Az alaphegységi süllyedék legmélyebb, központ részén a triász karbonátos aljzat felett középső-eocén széntelepes üledékek is előfordulhatnak. A Malom-kert alatt már valószínűleg a kiscelli emeletbe sorolt, 30 millió évesnél fiatalabb alsó-oligocén képződmények, a Hárshegyi Homokkő F. és az ún. „Alsó Homok Tagozat” települnek több száz m-es vastagságban, majd ezek felett csökkent vastagságú Kiscelli Agyag Formáció várható. A felső-oligocén egri emeletét a környéken a Törökbálinti Homokkő F. ún. Solymári és Kovácspataki Tagozatai, valamint a Becskei Formáció képviseli. Az oligocén sorozat nagy vastagságú, homokköves-aleuritos és agyagos-márgás kifejlődésű, tömegében vízzáró jellegű.

A 23-24 millió éves felső-oligocén törmelékes rétegekre közvetlenül települnek a középső-miocén kárpáti és bádeni emeleteibe sorolt, 16-17 millió éves, rétegvíz-tároló Budafoki, Perbáli és Egyházasgergei Formációk 50-250 m közötti változó vastagságban. Szob mélyebb kútjait ezekre a kőzettestekre szűrőzték be. Ezek felett az üledékek felett települnek a Börzsöny hegység fő tömegét alkotó (középső-bádeni) andezites és dácitos vulkáni képződmények. A vulkanitokra és a miocén üledékekre települve helyenként a jellegzetes „Lajtamészkő”(Rákosi Mészkő F.) is megtalálható. A lankásabb részeken és a Duna-parton a felszínen észlelhető negyedkori folyami terasz-képződmények és más fiatal törmelékes üledékek alatt.

A fenti ábrán bemutatott észak-dél irányú földtani szelvényen a Börzsöny közeli területeinek összes fő rétegtani egysége jól látható (szerkesztette Korpás L. 1998.

A szelvényen számokkal jelölt kőzettestek:

1 = Ipolymenti Kristályospala öv	6 = Pétervásárai és Kovacsovi Formációk
2 = „Ógyalla-Diósjenő vonal”	7 = Becskei Formáció
3 = Felső-triász karbonátos formációk	8 = Andezit-dácit rétegvulkáni összlet
4 = Hárshegyi Homokő és Alsó Homok F.	9 = Andezit rétegvulkáni összlet lávapadokkal
5 = Kiscelli Agyag	10 = Rákosi Mészkő és Szilágyi Márga

Az ábrán jelzett Sz-2. fúrás a településtől északra mélyült le.

Szob környékének miocén ősföldrajzi térképe –kb. –14 millió éve (Korpás L. szerint) Az élénksárga szín a vulkanitokat fedő üledékek jelenlegi elterjedési területét jelzi. A világossárga terület az erózió előtti, feltételezett teljes lerakódási terület. A fekete körök a rekonstruált vulkáni kúpok helyei. Kék színűek az üledékmentes területek

A malomkerti területen történő terepbejárásunk alkalmával jellegzetes tektonikus szerkezeteket, illetve kövület-lelőhelyet találtunk (lásd alábbi fotók). Ezek további vizsgálata és a tervezett új fúrások új eredményeit egy szakdolgozati témaként reményeink szerint egy geológushallgató diplomamunkája is lesz.