2/C Hidrogeológia - vízbázisvédelmi munkák

• Lakitelek külterületén lévő ásványvíz-kút védőidom-méretezése
• A baracskai börtön kútjának hidrogeológiai védőidom-számítása
• A Szentivánpusztai Ásványvíz Kft. kútjának hidrogeológiai védőidom-méretezése
• A vindornyalaki faiskolát ellátó öntözőkút üzemi adatainak értékelése
• Lövő község három új vízműkútjának hidrogeológiai védőidom-számítása
• Nagyvázsony tágabb környékének részletes földtani, hidrogeológiai jellemzése a vízmű vízbázis-diagnosztikai vizsgálataihoz
• Balatonudvari karsztvízművének részletes földtani és hidrogeológiai jellemzése a vízmű vízbázis-diagnosztikai vizsgálataihoz
• Gödöllő északi vízmű új É-13 és É-14 kútjainak védőidom-számítása
• Földtani területismertető szakvélemény a sopronhorpácsi vízmű vízföldtani vizsgálatához
• Pilisszentléleki K-63 vízműkút környékének részletes földtani, hidrogeológiai jellemzése a vízmű vízbázis-diagnosztikai vizsgálataihoz
• Iván község vízműkútjainak védőidom-méretezése
• Pusztacsalád község vízműkútjainak védőidom-méretezése
• A nagycenki vízmű hidrogeológiai védőidomának meghatározása
• A piliscsabai Iosephinum-karsztakna védőidomának kijelölése
• A dél-budai keserűvíztelepek („Hunyadi János”, „Ferencz József”, és „Apenta” keserűvízek) védőidomának felülvizsgálata
• Dél-Pesti karsztkutak egymásrahatás-vizsgálatának kiértékelése

2/C Hidrogeológia - vízbázisvédelmi munkák

A Lakitelek külterületén lévő ásványvíz-kút védőidom-méretezése

Munkaterület elhelyezkedése: Lakitelek, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Közép-Tisza-vidék

Megbízó fővállalkozó: Aqua-Fontana Bt. (Budapest)

Projekt bemutatása:

A vizsgált kút vizét Kun-Aqua néven, palackozva, jobbára ízesítve forgalmazzák. A víztermelő kút Tiszakécske és Tiszaug felé menő autóutak kereszteződése közelében helyezkedik el, a Tiszától kb. 3 km-re ÉNy-ra. A kút kis mélységből származó rétegvizet termel, szűrőzése 33,6-37,2 méterközben és 40-42 méterközben helyezkedik el.

A talajvíz kitermelés a két szűrőzött rétegből történik, az engedélyben szereplő együttes 50 m3/nap hozammal.

A következő tények szintézisére törekedtünk a kismélységű talajvíz-áramlás elemzésénél:

• Az új kút létesítésekor vett vízminta trícium-tartalma egyértelműen jelzi, hogy a szűrőzött réteg talajvizének 10-20%-a 50 évesnél fiatalabb felszíni eredetű.
• Regionális vizsgálatok arra utalnak, hogy a területen a nagyobb mélységekből a rétegvíz a felszín felé áramlik. A kút a korábban részletesen vizsgált „tiszakécskei sekély geotermikus anomália” szélére esik.
• A domborzat a vizsgálati terület kiemeltebb ÉNy-i felén átlagosan 95 mBf, a mélyebb részeken átlagosan 80-85 mBf.
• A talajvíz mindenütt a felszín közvetlen közelében helyezkedik el, és DDK felé szivárog.

A felszínre metsző 50 éves B védőterület Lakitelek a következő helyrajzi számú külterületi telkeit érinti (2000 évi 1:4000-es kataszteri térkép alapján): 088/1, 088/9, 0108, 0149/17, 0149/25, 0149/26, 0149/27, 0149/36, 0149/37, 0150

Teljesítés időpontja: I. ÜTEM: 2001 október II. ÜTEM: 2002. december

A védőidomom-kijelölést az illetékes Vízügyi Igazgatóság elfogadta.

Vissza

A büntetés-végrehajtási intézmény a Velencei-tó és a Váli-víz közötti vízválasztó közelében, az utóbbi felé eső domboldalban helyezkedik el. A védőidom-modellezés területét nyugaton a Velencei gránit ill. a vízválasztó, keleten az erózióbázist képviselő Váli-víz, északon a pedig egy, a földtani térkép alapján feltételezett harántirányú vető határolta.

A modellezett terület tágabb környékére vonatkozó részletes földtani és hidrogeológiai adatgyűjtést végeztünk. Erdős Attila korábbi munkája alapján vettük fel a területre jellemző nyugalmi vízszintadatokat és vízkitermeléseket.

A völgyre merőleges szelvény mentén a modellben felvett adatokból a klasszikus „félmedence” jellemző vízáramlása rajzolódott ki. Az eredmény alapján a magaslaton történik intenzív leszivárgás, ugyanezek a lokális áramlási pályák a völgytalp közelében érnek ki a felszínre. Mivel a börtön a magasabb területen mélyült, potenciálisan veszélyeztettett, a kútra esetlegesen káros hatást gyakorló szennyezőforrást elsősorban maga az intézmény jelenti. A modellezett védőidomok alapján azonban a kút elég mély ahhoz, hogy a 25 évnél rövidebb idő alatt felszíni eredetű szennyeződések ne befolyásolhassák károsan a vízminőséget Az előzetes eredmények alapján az 50 éves felszíni védőidom kijelölésére sem volt szükség.

A modellterületre estek mélyebb helyzetű vízműkutak is, az eredmények azt is jelezték, hogy ezen kutak hidrogeológiai áramrendszerben elfoglalt helyüknek köszönhetően védettebbek, noha a felszíni vízfolyáshoz jóval közelebb helyezkednek el, sekélyebbek, és nagyobb hozammal termelik őket.

Teljesítés időpontja: 2001. december 19.

A védőidomom-kijelölést az illetékes Vízügyi Igazgatóság elfogadta.

Vissza

A vizsgált kúttól délre kb. 6 km-re található a Kapos folyó, míg keletre és nyugatra egy-egy a folyóba ömlő patak húzódik. Mindkét patak közel É-D lefolyású, és egy-egy szakaszon halgazdálkodási céllal közel állandó vízszintig fel is lettek duzzasztva. A patakvölgyekben légifotó-interpretációval fiatal, vetődések voltak kimutathatók (Dr. Ráday Ödön nyomán) amelyek feltehetőleg a Kapos-vonal tektonikai aktivitásához kapcsolhatók. A modellterület így a vízfolyások által közrezárt közel téglalap alakú területen volt célszerű felvenni, északi határát mesterségesen a patakok közti beszűkülésnél megvonva.

A földtani kép kialakítását egyszerűsítette, hogy az adott tektonikai egységben nem is volt más fúrás, mint maga a vizsgálandó kút. Így a modellhatárokig terjedően a kútban feltárt rétegek alapján vízszintes, homogén rétegeket tételezhettünk fel. A talajvíz-áramlás a felszíni vizek ismert szintjeiből adódott. A mélyebb rétegek esetében a szomszédos Dombóvár területén kiszámolt vertikális gradienst felvéve korrigáltuk a nyomásszinteket.

A hidrogeológiai modellezés a szikvíz-üzem kútjának ÉNy felé elnyúló befogási területét mutatta ki. A kút 50 éves védőidoma nem ért el a vízfolyásokig. A térbeli védőidom legtávolabbi pontján megközelítette a talajvíz szintjét, de nem érte azt el.

Teljesítés időpontja: 2002. január 25.

A védőidomom-kijelölést az illetékes Vízügyi Igazgatóság elfogadta.

Vissza

Munkaterület elhelyezkedése: Vindornyalak, Zala-megye Kisalföld K-i része

Megbízó: Martin-Arbor Bt. Zalaszántó

Projekt bemutatása:

A vindornyalak községi faiskola öntözővíz-ellátását egy 105 méteres, felsőpannon rétegekből termelő kút biztosítja. Már a kút engedélyezése során felmerült, az a többszörösen cáfolt félelem, miszerint ez a kitermelés zavarhatja a Hévízi-tó alaphegységi eredetű karsztvíz-készletét. A szakértők többszöri cáfolata ellenére a vízhasználatot a Vízügyi Igazgatóság rendszeres adatszolgáltatáshoz és értékeléshez kötötte.

Teljesítés időpontja: 2002. december 15.

Dokumentációnkat a Vízügyi Hatóság elfogadta.

Vissza

A modellterület megfelelő jellemzéséhez összegyűjtöttük Lövő és négy szomszéd település területére eső összes fúrás ill. észlelőkút adatait, valamint a környék legfrissebb topgráfiai és geológiai térképeit. Alapvető problémaként jelentkezett az a tény, hogy az összes fúrás (érthető okokból) a völgytalpi területeken mélyült le. A kiemelt területekről viszont, ahonnan a felszín alatti vizek a völgyek felé áramlanak, nem áll rendelkezésre fúrási v. geofizikai adat.

A fúrási adatok alapján földtani szelvényt szerkesztettünk, amely teljes nyomvonalában a völgylábi üledékek területén haladt. Ezeken a területeken a termelt mély homokréteg jól követhető volt. A terület földtani térképe illetve a völgyoldalak meredek szintvonalai ugyanakkor azt valószínűsítették, hogy a két területtípus geológiája erősen eltérő lehet. Megfelelő adatok hiányában talaj- v. rétegvíz-térképek szerkesztésére sem volt mód, így a felső talajvízszintet a morfológia alapján közelítettük, a mélyebb rétegek nyomásszintjeit pedig a leáramlásos terület becsülhető vertikális gradiense alapján.

A meglévő adatok alapján részletes elemzést készítettünk a földtani és hidrogeológiai viszonyokról, ezt követően állítottuk fel a terület talajvíz-áramlását megfelelően reprezentáló egyszerűsített kétréteges hidrogeológiai modellt.

Az előzetes hidrogeológiai modellezés eredménye a mély víztermelő kút esetében csak a mélyebb rétegekre kiterjedő védőidomot mutatott ki, ugyanakkor igazolta azt a – korábban más cég által vizsgált – felismerést, hogy a felsőbb vízadó termelése felszíni védőidomot is eredményez. Ezek alapján a mélyebb kút termelésbe vonását ill. a sekélyebb kút tartalék és monitoring használatát javasoltuk.

Teljesítés időpontja: I. ÜTEM: 2002. július 24., II. ÜTEM: 2003. május. 1.

Eredményeink a régebbi és az új vízműkút sérülekénységét jelezték, ezért tervbe lett véve a település felvétele a Vízbázis-védelmi programba.

Vissza

A nagyvázsonyi karsztvízművek biztonságba helyezéséhez kiírt közbeszerzési pályázaton a BABÉR ²⁰⁰¹ Bt. a HYDROSYS Kft. nevesített alvállalkozójaként vett részt.

A nagyvázsonyi karsztvízművek részletes vízbázis-diagnosztikai vizsgálatának előkészítéseként lehatároltuk a vizsgálati területet és feldolgoztuk a térség jelenleg rendelkezésre álló archív geológiai, tektonikai és karsztvíz-földtani adatait.

A munka során digitális alaptérképet készítettünk négy M=1:10.000 topográfiai térkép adatai alapján. Erre vetítve mutattuk be a terület bonyolult földtani térképét és a számos különböző mélységű fúráspont és geofizikai mérési pont elhelyezkedését (lásd alább). Nagyszámú fúrási adat és archív geofizikai felmérés újraértékelését végeztük el. Dőlés- és csapásirányú földtani szelvényeket, alaphegység-térképet és lokális karsztvízszint, valamint fedővízszint-térképeket is szerkesztettünk. Eredményeinket a későbbiekben publikálni is kívánjuk.

A védendő B-2. jelű vízműkút karsztvíz-utánpótlását lényegében a Veszprémi feltolódás és a Litéri áttolódás közötti, uralkodóan középső-triász dolomit és mészkő kifejlődésű, gyűrt-pikkelyes szerkezetű, a terület nagyobb részén fiatal neogén (miocén-pannon) üledékekkel fedett mezozóos főkarsztvíz-tároló kőzetek biztosítják. A vízbázis védelmében különösen fontos szerepe van a település belterülete környékén felszíni kibúvásokkal is rendelkező két kisebb szabadtükrű magasrög-szerkezetnek. A vizsgálati terület É-i és Ny-i részeinek „felső-triász dolomit-plató”-ja vízminőségi szempontból kevésbé jelentős, viszont ezen a nagyobb vastagságú összleten keresztül érvényesült a 90-es évek elejéig a bányászati vízkivételek regionális nyomásdepressziója, jelenleg pedig a tároló-rendszer nyomás-regenerálódása.

A neogén fedőképződmények rétegvíz- és függő karsztvíz-tárolói igen heterogén felépítésűek, vízföldtani jellemzőik alig ismertek, de helyenként bizonyítottan kommunikálnak a medencealjzati főkarsztvíz-tárolóval.

Az alábbi ábrákon bemutatjuk a vizsgálati terület alaptérképét, valamint a karsztvíz-tároló nyomástérképét, és a felszínközeli (édesvízi mészkőben levő fűggőkarszt-jellegű) talajvízszint-térképét. A főkarsztvíz-tároló nyomástérképének bemutatását különösen fontosnak tartjuk, mert ezt a térképet a fővállalkozó a leadott végső jelentésből kihagyta, és a modellezésnél sem ebből a vízszint-eloszlásból indult ki, hanem a korábban általa végzett regionális modellezés adataiból. A mi feltételezésünk szerint körkörös depressziós tér lett volna várható a kút körül, enyhe déli, az utápótlódás enyhe déli-délnyugati dominanciájával, a modell kiindulási adatai miatt azonban erőteljesen keletre elnyúló befogási pályák jöttek létre, és ez alapján került a védőidom kijelölésre.

2004. év folyamán a munka kiegészítéseként a vízműtől keletre a fővállalkozó által kitűzött monitoring kút vízjogi engedélyezését és a fúrás művezetését is elvégeztük.

Teljesítés időpontja: 2003 március 1.

Vissza

Balatonudvari karsztvízművek biztonságba helyezéséhez kiírt közbeszerzési pályázaton a BABÉR ²⁰⁰¹ Bt. a HYDROSYS Kft. nevesített alvállalkozójaként vett részt.

A munka során elkészítettük a terület digitális alaptérképét M=1:10.000-es topográfiai térkép adatai alapján. Erre vetítve mutattuk be a terület bonyolult földtani térképét és a számos különböző mélységű fúráspont elhelyezkedését (lásd alább). Dőlés- és csapásirányú földtani szelvényeket, alaphegység-térképet és lokális karsztvízszint, valamint fedővízszint-térképeket is szerkesztettünk. Anyagunkat a fővállalkozó teljes mértékben beépítette a vízmű védőidom-kijelölési dokumentációjába.

A terület szakmai érdekessége a Balatonudvari melletti karsztvíz-figyelő kútcsoport (lásd kép). Ezen a nyílt tükrű (fedetlen) karsztterületen ugyanis próba-termelőkút és mellette elhelyezett figyelőkút-csoport is létesült. Elvileg minden nagyobb hidrogeológiai feltáró munkánál ilyen kútcsoportot kellene létrehozni a közeg vízvezető-képességének pontos meghatározásához. Gyakorlatilag azonban a magas költségek miatt erre csak igen ritkán kerül sor. A kútcsoport eredeti mérési adatai is fennmaradtak, ezeket az adatokat megpróbáltuk újraértékelni. A közelben levő magányos karsztkutak létesítéskori hidraulikai tesztelését is vizsgáltuk. (Lásd alább, külön szövegben) Sajnos újabb, mai szemlélettel készült egzaktabb vizsgálatról nincs tudomásunk.

Lásd még:

• Balatonudvari földtani kutatástörténete
  
• A Balatonudvari környezetében levő karsztkutak hidraulikai vizsgálata
  
  Szivattyúteszt (8 KB, Microsoft Excel zip-pel tömörítve)
  Egyéb kutak (16 KB, Microsoft Excel zip-pel tömörítve)

Teljesítés időpontja: 2003. február 1.

Vissza

2002 májusában készítette el az Atlas szövetkezet. a TESCO Globál Áruházak Rt. megrendelésére az északi vízműtelep 13-as számú víztermelő kútjának engedélyezési és kiviteli tervdokumentációját. A kút lemélyítésére a vízmű és a TESCO Áruházak megegyezése révén került sor. Ennek keretében a TESCO áruház vállalta, hogy az áruház által megvásárolt területhez eső sekély, sérülékeny, és részben eltömődött 1-es számú vízműkút helyett egy új, mélyebb termelőkutat készíttet a vízmű területén.

Az Aquafontana Bt. vezetője, Soóki Barna kérte fel cégünket, hogy a kút 2003 jan. 30-án esedékes műszaki átadása előtt a kút víztermelésének előzetes számítógépes szimulációját és védőidomának méretezését sűrgősségi feladatként végezzünk el.

A gödöllői teljes vízbázis részletes diagnosztikája jelenleg történik, eddig csak előzetes eredmények születtek. Az új kutat is a többi víztermelő kúttal összefüggésben lehet csak megvizsgálni. Pontos védőidomok kijelölése a Golder Associates Magyarország Kft vízbázis-védelmi munkájának befejezésével várható. Az É-14 (illetve a korábbi É-13) kút hidrogeológiai vizsgálata és az üzembe helyezéseket megelőző modellvizsgálat - nagyságrendjénél fogva - alkalmatlan arra, hogy a részletes vízbázis-diagnosztika eredményeit felülbírálja, de reményeink szerint hasznos kiegészítéséül szolgálhat.

A diagnosztika első szakaszának végén már elkészített előzetes modell értelemszerűen még a sekély É-1 kút üzemelésével számol, amely a mi modelleredményünk szerint is kiemelten sérülékeny.

Az Gödöllő - északi vízbázis területén lemélyített két új vízműkút hidrogeológiai modellvizsgálatát a magyar fejlesztésű ARV nevű programcsomaggal végeztük el. Az összetett földtani felépítésű, leáramlásos területen közelítő modell alkalmazásával, biztonsági ráhagyás mellett végeztük el a vízáramlás modellezését.

Az előzetes modellezés eredményei igazolták a sekély kút kiváltásának és mélyebb rétegek termelésbe vonásának szükségességét. Az első modellünk leadását követően elkészült trícium-eredmény szerint az új mélyebb vízműkutak 50 évnél idősebb vizet termelnek, ez utólag alátámasztotta a vizsgálat a modelleredményünket.

Lásd még:
ARV Hidrogeológiai modell adatai (290 KB)

Teljesítés időpontja: É-13 kút: 2003. január 29., É-14 kút: 2003. április 16.

Az illetékes vízügyi igazgatóság mindkét előzetes modellt elfogadta. Időközben lezárult a teljes vízmű védőidomának kijelölése is. A Golder Associates Hungary Kft dokumentációjában a sekély kutak kiváltásának és a mélyebb rétegek termeltetésének (kedvező) hatását, illetve az újabb földtani eredményeket már nem tudták figyelembe venni.

Vissza

Vissza

A három meghatározó objektum közel egy vonalba esik a település feletti hegyoldalban: K-63. jelű községi vízműkút, a tőle kb. 170 m-re D-re található K-62/Pszl-7. észlelő-fúrás és a még délebbre található Pilis-nyergi víznyelő.

A szabadtükrű karsztra telepített Pilisszentlélek-7. jelű karsztvízszint-észlelő fúrás 1969-ben a KFH által finanszírozott középhegységi törzshálózat keretében létesült. A vízműkúttól 172 m-re D-re található fúrásban létesítése idején csak többlépcsős nyeletéses vizsgálatot végeztek, amelynek a (közelítő) kiértékelését is csak mi végeztük el a 2002-ben a munka keretében. Sajnos a fúrást 2001. tavaszán ismeretlen “kábelgyűjtők” feltörték, DATAQUA-műszerét letépve a kútba dobták, 140 m-ben (vagyis a vízszint felett) akadt fenn. Mindeddig az ÉDUVIZIG Vízrajzi Csoportja nem tudta ezt akadályt mentéssel megszüntetni, így 2001. májusa óta a Pszl-7/K-62. fúrásban kézi ellenőrző méréseket sem lehet végezni. A kialakult állapotokról hivatalos formában a VITUKI Rt. Hálózat-felügyeleti Csoportját, illetve Ágotai György főmunkatársat csak 2003. május 5-én értesítették. A törzshálózati vízszint-észlelő fúrás tönkretételének ténye nem szerepelt a 2002. évi pályázati kiírásban, így a helyreállítását sem irányozta elő a vízbázis-diagnosztikai munkálatok, sőt az adataira, - mint a K-63. vízműkút közvetlen háttér információira – kitüntetett mértékben számított. Megállapítottuk, hogy a kútbeli akadály felszámolása nélkül a betervezett hidrodinamikai és vízminőségi vizsgálatok nem végezhetők el, a védőidomok nem jelölhetők ki.

A Pilis-nyergi víznyelő (1. melléklet, D. jelű fénykép) karsztvíz-minőség-védelmi jelentőségére a helyi vízműkúttal összefüggésben már felhívtuk a Duna-Ipoly Nemzeti Park illetékeseinek figyelmét az ÖKOSZISZTÉMA Bt-vel közösen készített tanulmányunkban (LORBERER Á.:1999.). Ennek ellenére a területen tevékenykedő Pilisi Parkerdő Gazdaság számára ez a nyelő csak balesetvédelmi problémát jelenthet, mivel évről-évre ácsolattal fedik le, de a tisztán tartásáról, illetve a befolyó vizek hordalék-mentesítéséről már nem gondoskodnak. Első, téli bejárásunk alkalmával a nyelő a korábbi fedél-ácsolat beszakadt maradványaival volt tele. Ezek jelenleg is akadályozzák a lejutást a víznyelő-barlangba, - csak most a föléjük épített újabb ácsolat miatt nem láthatóak…

A védőidom pontosabb meghatározása érdekében tett javaslatainkat az alábbiakban foglaljuk össze:

• El kell végezni a vízműkút és a figyelőkút mérési szintjeinek (csőperemének) egyidejű geodéziai bemérését. Mindenképpen javasolt a Pilis-nyergi víznyelő és a vízmű közelében levő források pontos koordinátáinak meghatározása is.
• Ki kell javítani a figyelőkutat (ki kell menteni a mélyberagadt műszert) új vízszintészlelő műszert kell a kútba telepíteni és a figyelőkutat a korábbinál biztonságosabban kell lezárni.
• A termelő és a figyelőkút mintázását és EU-szabvány szerinti részletes vízkémiai vizsgálatát. A nitrit, nitrát és a trícium-értékek pontos, lehetőleg közel egyidejű mérése kiemelt fontosságú!
• A két kútban külön-külön szivattyútesztet kell elvégezni. A nyeletési v. leszívási tesztek után egymásrahatás-vizsgálat végzendő a két kútban, a vízműkút legalább egy napos üzemszünete után, a figyelőkút automata (DATAQUA) mérésével.
• A vízműkút közelében levő forrásokat fel kell deríteni és vízhozamukat a diagnosztika során legalább két alkalommal regisztrálni kell. A források vízkémiai vizsgálata is indokolt.
• A Pilis-nyergi víznyelőt ki kell tisztítani a korábbi „erdészeti védőtetők” roncsaitól, és nyitható fémráccsal kell lefedni, úgy, hogy a csapadék lejuthasson, de a víznyelő ne tömődjön el. Az objektum védelmét a helyi erdészettel egyeztetve kell megoldani.
• A terület földtani feltárásához geofizikai szelvényezést és sekélyfúrások lemélyítését is javasoltuk.

Teljesítés időpontja: 2003. május 12.

Javaslatainkat a fővállalkozó elfogadta. A tervezett rekonstrukciós munkák, mintázások döntő többségét azóta sikerült is megvalósítania a HYDROSYS Kft-nek, beleértve a Pszl-7 kút észlelésre alkalmassá tételét is. A vízműkút közelébe telepített sekély figyelőkút vízjogi engedélyezésében 2004-ben mi is részt vettünk. A védőidom-terület kijelölési javaslata elkészült, a védett parkerdő egy részét így majd külön vízügyi védelem is óvja.

Vissza

A munka során összegyűjtöttük Iván község környékről rendelkezésre álló földtani és hidrogeológiai archív ismereteket. A részletes adatfeldolgozás alapján a terület bonyolult felszínközeli földtani felépítése és a felszín alatti vizek mozgása a termelőkút tágabb környékére becsülhető volt. Az adatok szintéziseként elvégeztük a talajvízáramlás háromdimenziós szimulációját a Processing MODFLOW szoftver segítségével.

A kutak befogási területe az ÉNy felé eső magaslatok felé nyúlik el, alapvetően a település belterülete alatt. Az 50 éves befogási pályák sem közelítik meg a talajvízszintet, az áramlási pályák legmagasabb pontjainál a vízrészecskék a tereptől számítva 45-55 méteres mélységben helyezkednek el. Felszínre metsző védőidom kijelölésére tehát nincs szükség.

Megállapítottuk, hogy a jelenlegi vízkitermelés a csapolt rétegekből az eddigi vízminőség mellett hosszú távon biztosítható. A vízbázis sérülékenységét jelentősen megnövelheti, ha a védőidom közelében hasonló rétegeket megcsapoló vagy összeszűrőző magánkutak települnek. Újabb vízkitermelés engedélyezését ezért minden esetben szigorúan kell elbírálni.

A végleges védőidom-kijelölési dokumentációnkat teljes terjedelmében közzétesszük.

Részletesebben lásd:
Iván község vízműkútjainak hidrogeológiai védőidom-számítása (pdf, 1 149 KB)
Iván és Pusztacsalád területének digitális topográfiai térképe M=1:20.000 (dxf formátum, zip-pel tömörítve, 259 KB)
Processing MODFLOW modell Iván község területéről (tömörítve letölthető) (rar-ral tömörítve, 1 219 KB)

Teljesítés időpontja: 2003. június 16., kiegészítve 2004. február

A védőidom-számítást az illetékes Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság határozatban elfogadta.

Vissza

A Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Rt. üzemelteti az Iván községi vízművet. Az üzemeltető megbízásából került sor a vízmű környezetének hidrogeológiai újravizsgálatára, a szükséges védőidom-méretezés elvégzésére. A védőidom-kijelölés a vízkészlet-védelmi célból készült, nem pedig valamilyen konkrét vagy feltételes szennyeződéstől való fenyegetettség miatt. A lehetséges vízkészlet-védelmi korlátozás (új kút létesítésének tilalma) célból végeztük el a modelladatok és a rendelkezésre álló telekkönyvi térképek egymásra-vetítését, és a helyrajzi számok felsorolását A feladat az Aqua-Fontana Bt. fővállalkozásában az általa megadott formai követelmények betartásával cégünk végezte el.

Összegyűjtöttük Pusztacsalád község környékről rendelkezésre álló földtani és hidrogeológiai archív ismereteket, valamint a munka keretén belül terepi geofizikai és légigeológiai felmérését végeztünk. Az elvégzett részletes adatfeldolgozás alapján a terület bonyolult felszínközeli földtani felépítése és a felszín alatti vizek mozgása a termelőkút tágabb környékére becsülhető volt. A terület felszíni földtani térképe alapján is egyértelmű, hogy a Kardos-ér vonalában jelentős poszt-pannon korú tektonikai vonal húzódik. Ezt kimutatta a feldolgozáshoz megrendelt két független vizsgálat is: a vizsgált terület felére kiterjedő légifotó-interpretáció és a munka keretében elvégzett geofizikai szondázások is. A pataktól délre elhelyezkedő PCS1, PCS2, és PCS5 számú VESZ mérési pontok és az északi PCS3 és PCS-4 jelű mérések adatai között szignifikáns különbség jelentkezett. A Kardos-értól északra a pliocén rétegösszletnek csak az alsó fele van jelen, az is levékonyodva. Ezen a fő vetőtől délre jelentősen kivastagodik a rétegsor. A fúrások alapján kelet felé, a Csapodi-süllyedék irányában is kivastagodik a negyedidőszaki rétegsor. A földtani felépítés alapján csak igen változatos felületű réteghatárokkal jelölhetők ki folytonos modellrétegek. A mélyebb rétegek felszíni kibúvásait a modellben csak a fedő elvékonyításával lehetett megjeleníteni.

A talajvíz és a felszínközeli rétegvizek regionális szivárgása oldalirányban a morfológiának megfelelően KDK felé történik mind a regionális adatok, mind a források és patakok relatív szintjei alapján.

Az adatok szintéziseként elvégeztük a talajvízáramlás háromdimenziós szimulációját a Processing MODFLOW szoftver segítségével. A modellezés során a valósnál nagyobb, 300 m3/nap állandó hozamot tételeztünk fel. A modellben öt réteget tételeztünk fel, a földtani szelvényeken ábrázolt réteghatároknak megfelelően. A negyedik rétegből (alsó-pleisztocén homok) történik a víztermelés. Az ötödik, kiegyenlítettebb aljzatú feküréteget a Kardos-éri vetődés „terepugrása” miatt kellett feltételezzük, ennek kiindulási vízszintjét a termelt rétegnél is 2,5 méterrel alacsonyabb értéknek vettük. A modell felépítésekor sok időt töltöttünk azzal, hogy a Kardos-ér két oldalán valószínűsíthető hirtelen rétegvastagság-változást létrehozzuk. A modell által számított vízmérleg adatai alapján a Kardos-ér ezen a szakaszon megcsapolja a talajvizet. A hidrogeológiai modellezés eredménye szerint a vízműkutak felé nem a Kardos-ér felől érkezik a vízutánpótlás, hanem inkább a NyDNy felé levő magasabb terület irányából. A kutak befogási területe ennek megfelelően a nyugat felé eső kisebb magaslat felé nyúlik el. Az 50 éves befogási pályák közül csak egy közelíti meg a talajvíztartó réteget (bár ez sem éri el) Ezen vízáramlási pálya mentén biztonsági okokból szükségesnek láttuk felszínre metsző „hidrogeológiai B” védőidom feltételezését.

Megállapítottuk, hogy a jelenlegi vízkitermelés a csapolt rétegekb?l az eddigi vízmin?ség mellett hosszú távon biztosítható. A vízbázis sérülékenységét jelent?sen megnövelheti, ha a véd?idom közelében hasonló rétegeket megcsapoló vagy összesz?r?z? magánkutak települnek. Újabb vízkitermelés engedélyezését ezért minden esetben szigorúan kell elbírálni.

A modellezés eredményei alapján:

• Az egymás melletti vízműkutak belső védőterülete a minimum 10 méter átmérőjű kör a 123/1997 Korm. rendelet alapján. A belső védőterület már adott, rendben van tartva.
• Külső védőövezet kijelölésére nincs szükség, mivel az 180 napos befogási időkhöz tartozó védőidomok nem lépnek ki a termelt rétegekből. A rétegbeli védőidom felszíni vetülete nem terjed túl a vízműtelep telekhatárán (589/3 hrsz.).
• A „hidrogeológiai A” védőövezet kijelölésére nincs szükség, mivel az 5 éves befogási időkhöz tartozó védőidomok nem érik el a talajvíztartó réteget. A rétegbeli védőidom felszíni vetülete által érintett telek helyrajzi számait a IV/2 fejezetben felsoroltuk.
• Felszíni „hidrogeológiai B” védőövezet kijelölését néhány telek esetében szükségesnek tartjuk, mivel az 50 éves befogási időkhöz tartozó befogási pályák közül egy a felszíntől mindössze 25 méteres mélységben fut el. A felszíni védőidom által érintett öt telek helyrajzi számai: 0232, 0233, 0245, 105, 136

Megállapításunk szerint a modellezett vízkitermelés a csapolt rétegekből az eddigi vízminőség mellett hosszú távon biztosítható. A modellezés elvégzése után készült el csak a tríciumizotóp-mérési eredmény a vízműkutakból és a délkeleti majorság kútjából. A vizsgált kutak iztópvizsgálatok által is igazoltan védett rétegeket termelnek. Pusztacsalád községi vízmű esetében jelentős biztonsági ráhagyás mellett javasoltuk egy „B” kisméretű felszíni védőidom-terület kijelölését.

Részletesebben lásd:
Iván és Pusztacsalád területének digitális topográfiai térképe M=1:20.000 (dxf formátum, zip-pel tömörítve, 259 KB)
Processing MODFLOW modell Pusztacsalád község területéről (rar-ral tömörítve, 1 308 KB)

Teljesítés időpontja: 2003. július 30., kiegészítve 2004. május 4.

A védőidom-kijelölést az illetékes Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság elfogadta. Tudomásunk szerint azóta a település külterületén újabb kútlétesítés kapcsán újabb hidrogeológiai eredmények is születtek.

Vissza

A munka során igen részletes földtani adatfeldolgozást kellett végezzünk részben osztrák területekre is kiterjedően. A védőidom-kijelöléshez M=1.25.000 léptékű digitális alaptérképet készítettünk, erre vittük fel a fúrási, és földtani adatokat (lásd alábbi kép).

A nagycenki medence a több ütemben és több módszerrel végzett regionális geofizikai vizsgálatok alapján aránylag szimmetrikus felépítésű, bádeni-pannon üledékekkel kitöltött mélyedés. A peremi idősebb rétegek a medence belsejében mélyebben jelentkeznek. Az egyes fő rétegek tehát íves medencekitöltést alkotnak. A regionális geofizika adatait a K-11 jelű meddő termálvíz-kutató fúrás is megerősítette. (Megjegyzés: mélyfúrás tervezése esetén is nagyon fontos a terület pontos földtani leírása az új és az archív irodalmak ismerete)

Az egyszerű dőlt medencekitöltést utólagos tektonika is jelentősen befolyásolta: a vizsgált terület DNy-i szegélyén alsó-pannon és felső-pannon rétegek települnek egymás mellett azonos szintben. ÉK-en a Fertő-tó medre alatt a pannon rétegek a mélybe zökkentek és az Ős-Duna üledékei részben erodálhatták a pannon rétegsor tetejét. Az Ikva fokozatosan alakította ki jelenlegi medrét, ÉK-i oldalán a pannon rétegeket átmozgatva.

A regionálisan kimutatott medenceszerkezet lokális léptékben, a vízműkutak környezetében is érzékelhető. A vízműkutak a nagycenki neogén medence központi, legmélyebb pontjának a közelében lehetnek – amennyire a rendelkezésre álló kevés földtani adatból ez kikövetkeztethető. A termelt rétegek tehát ÉNy, és DNy felé biztosan kiékelődnek a felszínen, kelet felé legalábbis elvékonyodnak. Emiatt a rétegfelépítés hidrogeológiai modellezéshez szükséges részletességű leírása koncepciózus földtani interpretációt igényelt.

A nagycenki kutak védett, idős rétegvizet termelnek. A területen magyar-osztrák együttműködés keretében végeztek izotópvizsgálatokat, amelyek eredményeit jelentésünk V. táblázatában foglaltuk össze. A nagycenki 1/A vízműkút által kitermelt rétegvíz szénizotóp-arány alapján számított kora 5120 év. A területen csak az 5 méteres ásott kutakban volt mérhető trícium (ezek a csapadék hatásának kitettek) a 25-80 méter közötti mélységű kutakban már idős jégkorszak idején beszivárgott víz volt csak kimutatható.

A nagycenki kutak nyomásadatai alapján vertikálisan egyértelműen lefelé történik a vízáramlás. A Neppel Ferenc (1981) anyagában szereplő a csapolási mélységet a nyomásszinttel egybevető diagram jól tükrözi a környék „negatív nyomásgradiensű” (leáramlásos) jellegét.

A medencébe beérkező vizek utánpótlását főleg a nyugati részen, Ausztriában, és a DNy-i és az ÉNy-i kiemelt hátakon történő beszivárgás biztosíthatja. A rétegvizek oldalirányú szivárgására vonatkozó konkrét adatokat csak az izotóp-vizsgálatok szolgáltattak. Az izotópmérések szerint a felszín alatti vizek valódi természetes szivárgási sebessége mindössze 1 m/év. Az Ikva meredekebb Ny-i, DNy-i oldalán a természetes szivárgási sebesség 1,5 m/év értékig nőhet.

A jelenleg is üzemelő nagycenki vízműkútban a nitrát koncentrációja a kút létesítésétől kezdődően mindmáig 4-6 mg/l közötti érték volt. A nitrát-koncentráció változásában trend nem mutatható ki, kiugró, az 50 mg/l határértéket akár csak megközelítő érték nem volt. Mivel a termelt réteg idős jégkorszaki vizet tartalmaz, a nitrát is rétegeredetű.

A terület modellezésénél a vízműkút mellett több más kisebb hozamú helyi kút termelését is feltételeztük. A modellezés eredményéül DNy felé elnyúlt rétegbeli befogási pályák adódtak. Felszíni védőterület kijelölésére nem volt szükség, de a befogási terület vetületének telekkönyvi adatfeldolgozását ettől függetlenül elvégeztük. A vízműkutak vízkészletének védelme érdekében a rétegbeli védőidom védelme indokolt (a közkút közelében nem létesíthető hasonló réteget termelő magánkút). Megállapításunk szerint a modellezett vízkitermelés a csapolt rétegekből az eddigi vízminőség mellett hosszú távon biztosítható.

Vízföldtani eredményeink egy részét a későbbeikben publikálni is szeretnénk.

Teljesítés időpontja: 2003. november 25.

A védőidom-kijelölést az illetékes Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság elfogadta.

Vissza

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem közelében nagyméretű, modern, fokozatosan továbbfejlődő diákkollégiumot tart fenn az Isteni Megváltóról Elnevezett Apácák rendje. A mai kollégium az egykori Iosephinum-laktanya nevét őrzi A laktanya vízellátására létesült, 1991 óta használaton kívüli karsztakna is a rend tulajdonába került. Ennek újbóli üzembe állítását, illetve rekonstrukcióját csak 2001-től kezdeményezte a terület tulajdonosa és a PILISHŐ Kft. A 10. fkl. út közvetlen közelében levő karsztakna sérülékeny víztárolót csapol meg, így üzembe állításához szükség van a karsztvíz-bázis védőidomának hatósági kijelölésére. 2003 év végén cégünk egy szomszédos területen jelenleg épülő benzinkút hatástanulmánya kapcsán már foglalkozott a karsztakna környezetével, így a karsztakna védőidom-kijelöléséi munkáit is felvállaltuk.

A munka keretén belül digitális térkép állományt hoztunk létre, nagyszámú archív fúrás és geofizikai mérés újraértékelését végeztük el, ezek alapján és az új mérések eredményei alapján jellemeztük a terület földtani felépítését és hidrogeológiai jellemzőit, majd elvégeztük a karsztvíz szivárgásának modellezését.

A felmérési munkákba bevont alvállalkozóink: a KBFI-Triász Kft munkatársai (geoelektromos mérések) a Plóderer és Fia Fúró Kft, a BIOKÖR Kft laboratóriuma, Erdős Attila hidrogeológus modellező, Magyari Árpád és Kercsmár Zsolt tektonikus kollégák.

A munka során először tavasszal készítettünk egy részjelentést, amelynek szövegét teljes egészében felkínáljuk letöltésre. A munka során a karsztakna tágabb környékéről földtani-tektonikai térképezés is készült. Ennek zárójelentése szintén letölthető. A végleges védőidom-kijelölési terv terjedelme: 78 oldal szöveg, kisméretű szövegközi ábrákkal, 10 ábramelléklet és további 9 melléklet kb. 100 oldalban. Végleges eredményeink egy részét a későbbiekben publikálni is kívánjuk.

Teljesítés időpontja: 2004. augusztus 3.

Vissza

Részletesebben lásd:
A dél-budai keserűvíztelepek („Hunyadi János”, „Ferencz József”, és „Apenta” keserűvízek) védőidomának felülvizsgálata

Teljesítés időpontja: 2004. december 15.

Vissza

Teljesítés időpontja: 2005. január 25.

Vissza