![]() |
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() ![]() |
![]() |
||||||||||||
![]() |
1) Környezetföldtan
A Mátészalkai MÉH-telep környezeti kárfelmérési és kárelhárítási terve Munkaterület elhelyezkedése: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Mátészalka Megbízó: Bio-Genezis Kft., Nyíregyháza
A projekt bemutatása: A jelenleg magánvállalkozó által üzemeltetett volt MÉH-telep területén a Környezetvédelmi Felügyelőség határozatának megfelelően talaj- és talajvíz-mintavételek történtek, amelyek több ponton határértéket meghaladó olaj- és fémszennyezettséget mutattak ki. Szakértői anyagunkban a fúrási eredmények, és saját archív adatgyűjtés alapján értékeltük a környezetszennyezés állapotát. Jelentésünkben bemutattuk
A felmérés eredményeit együttesen értékelve javaslatot tettünk:
Teljesítés időpontja: 2002. február 5. Oros községben tervezett homokbánya környezeti hatástanulmányának földtani és hidrogeológiai szakaszainak elkészítése Munkaterület elhelyezkedése: Nyíregyháza-Kelet, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nyírség Megbízó: Bio-Genezis Kft, Nyíregyháza Projekt bemutatása: Nyíregyháza közelében levő homokbánya megnyitásához szükséges hatástanulmány elkészítésében vettünk részt. A bányatelket északról egy üzemelő hulladéklerakó határolja, nyugaton pedig kisebb élővízfolyás található a közelében. A környékbeli kutak adatai, illetve a kitermelhető készlet meghatározásakor hálózatosan lemélyített fúrások alapján leírtuk a terület földtani felépítését illetve talajvíz-áramlását. A sokévi maximális talajvízszint alapján meghatároztuk a lehetséges alsó kitermelési felületet. Az eredmények szerint a bányatelek felöl a jelenleg is szennyezett nagyméretű hulladéklerakó felé szivárog a talajvíz.
A részletesen vizsgált terület háromdimenziós domborzati modellje észak felől nézve, 50-szeres túlmagasítással Összefoglaltuk az esetleges szennyeződések elkerülésére szolgáló betartandó óvintézkedéseket, a havária esetén alkalmazandó cselekvési tervet, illetve javaslatokat tettünk a majdani rekultivációra is. Teljesítés időpontja: 2001. december 1. Egy fúróiszap-lerakó hosszú távú monitoring-rendszerének tervezése, a lerakó felhagyásának környezetvédelmi terve Munkaterület elhelyezkedése: Zalatárnok, Zala megye, Dél-Dunántúl Megbízó: nem publikus Projekt bemutatása: A hulladék-tároló elkészítése és korábbi környezetvédelmi felülvizsgálatai során több mint 30 különböző kút maradt a területen. A terület hidrogeológiai adottságainak megfelelően a véglegesítést szolgáló tervet készítettünk. A felhagyási munkálatok engedélyezési tervének részeként elkészítettük 13 kút tömedékelési tervét, 10 kút vízjogi fennmaradási engedélytervét, valamint 5 új kút létesítési engedélyes tervét. Mint érzékelhető, törekedtünk arra, hogy a korábbi felmérések eredményei hosszú távon egységesen vizsgálhatók lehessenek. A lerakó felhagyásának környezetvédelmi terve tartalmazta a területről korábban elkészített számos szakértői anyag listáját. A Miskolci Egyetem és két Kft. által készített szakvélemények összesítése és saját terepi méréseink alapján írtuk le a terület környezeti jellemzését. (Az egyetemi kollégák a területen végzett munkáikat több fórumon előadták, eredményeik közvetlenül hozzáférhetőek.) A terv részletes előírásokat adott felhagyási munkálatok során illetve az utóellenőrzési rendszer működése során kötelező környezetvédelmi tevékenységekre, betartandó előírásokra. A felhagyási tervhez külön botanikai, illetve tájesztétikai tervet is készítettünk. A terv szerinti csapadékgyűjtő árokba a helyi ökológiai környezetbe illő, vízborítottságot és szárazságot is jól viselő, intenzív párologtatást elősegítő növény-együttest javasoltunk, a lerakó köré pedig több irányban védőerdő telepítését. Teljesítés időpontja: 2002. június 2. Tudomásunk szerint azóta a vonatkozó vízjogi engedély kiadásra került, és az egységes monitoring rendszer megvalósult. Gyomaendrőd Nagylapos Tsz-területnél észlelt talajvíz-szennyeződés környezetének földtani és hidrogeológiai jellemzése
Munkaterület elhelyezkedése: Békés-megye, Kőrős É-i part Megbízó: MEGATERRA Környezetvédelmi Mérnökiroda, Budapest A munkára az Országos Környezeti Kármentesítési Program keretén belül került sor. Projekt bemutatása: A munkálatokra a Gyomaendrőd térségében feltárt lokális talaj- és talajvíz-szennyeződés részletes kárfelmérése keretében került sor. A kárfelmérés részeként elvégeztük a szennyezés közvetlen környékében lemélyített 10-20 m. mély fúrások földtani és hidrogeológiai adatainak értékelését M=1:4000 méretarányban. Szelvények segítségével mutattuk be a szennyeződés környezetében feltárt felszínközeli rétegeket, és megadva hidraulikai jellemzőiket.
Mélyföldtani szelvény A lokális vizsgálatok mellett jellemeztük a tágabb környék földtani felépítését és hidrogeológiai viszonyait is, a különböző archív adatokat együttesen M=1:10.000-es léptékben ábrázolva. A környéken lemélyített szénhidrogén-kutató fúrások, illetve mélyebb víztermelő kutak adatai alapján 180 méteres mélységig lenyúló földtani szelvényeket szerkesztettünk. A mélyföldtani adatok egyértelműen arra utaltak, hogy a szennyeződés környezetében megismert, agyagos rétegek oldalirányban messzire elnyúlnak, azaz a szennyeződés esetleges függőleges terjedését hathatósan meggátolhatják. Teljesítés időpontja: 2002. augusztus 12. A Dorogi Égetőmű telephelyének környezetföldtani felülvizsgálata, különös tekintettel a 2-3. sz. égetési maradékanyag-lerakó lezárására Munkaterület elhelyezkedése: Dorog Megbízó: I. Ütem: Technoplus Kft. (Budapest) II. Ütem: ONYX Kft. (Dorog) Projekt bemutatása: A Dorogi Égetőmű területére több földtani rész-szakvélemény is készült. Cégünk az égetőmű területén levő 2. és 3. számú hulladéklerakók végleges lezárásához kötődő vízföldtani vizsgálatokban vett részt. A lerakók környékén több ütemben számos különböző kialakítású sekély kút létesült, és a lerakó közvetlen közelében két időszakos, gondozatlan forrás is található. Jelentésünkben ezért először össze kellett foglaltuk a korábbi vízföldtani adatokat, összefoglalva a meglévő kutak adatait és egységesítve jelölésüket. Részletes földtani leírást készítettünk a területről. A vizsgált területen a csak helyenként meglévő negyedkori fedőképződmények alatt az alsó-oligocén korszak kiscelli emeletének felső szintjeibe sorolt Hárshegyi Homokkő Formáció és a Kiscelli Agyag Formáció kőzetei találhatók meg. Felettük 12-14o-os É-i dőlésű, kemény kvarchomokkő padokkal és agyagos-aleuritos betelepülésekkel tagolt homokkő-sorozat volt észlelhető, amelyet rétegvíz-tároló jellege miatt a legtöbb esetben a környéken elterjedt felső-oligocén formációkhoz soroltuk A rétegek meredek dőlése miatt a különböző kialakítású észlelőkutak különböző rétegeket is észleltek! Szabadtükrű vízszintek csak a negyedkori szűrésű kutakban voltak észlelhetőek, a többi esetben zárt, helyenként artézi víz volt található. A környezetvédelmi problémát ez az artézi jellegű rétegvíz okozta, amely időszakosan alulról a lerakott bizonytalan talpszigetelésű hulladékokat is átmoshatta. A vízföldtani jellemzéshez – tektonikai légifotó-interpretációt is felhasználva keresztszelvényeket készítettünk a területről, illetve rétegvízszint-térképeket szerkesztettünk.
Az adatok egy fiatal tektonikus törés jelenlétére utaltak a tároló alatt. Ennek vízvezető hatása a közelebbi kutak nagyobb vízáteresztő-képességében is megnyilvánult. Az eredmények alapján három termelőkút telepítését javasoltuk. A kutakba vízszint-szabályozók beépítését terveztük, így csak a veszélyesen magas vízállás idején kell termelésükkel a tárolók területét depresszionálják. A munkálatok második ütemében az elkészült termelőkutak tervezői művezetését, rétegsor-leírását és az időközi adatok egységes értékelését végeztük el. Teljesítés időpontja: I. Ütem: 2002. augusztus 24. II. Ütem: 2003. július 9. A Piliscsabán tervezett ESSO-töltőállomás vízföldtani hatástanulmánya Munkaterület elhelyezkedése: Piliscsaba, Pest megye, Pilis-hegység Megbízó: EXXONMOBIL Hungária Kft. (Budapest) Projekt bemutatása:
Piliscsabán, a bevezető 10. főút mellett az ESSO létesít új üzemanyag-töltőállomást a település rendezési tervének megfelelően. A cég megvásárolta a Pázmány Péter Tudományegyetem főbejáratával szemközti telek egy részét, és elindította a töltőállomás részletes kiviteli tervének engedélyeztetését. A szükséges szakhatósági engedélyt a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság nem adta ki, először a csatornarendszerbe való vízelvezetést írta elő a létesítéshez, majd a karsztterület földtani hatástanulmányának elkészíttetésére kérte fel a beruházókat. A földterület részletes sérülékenységi vizsgálatát nemcsak a környező fedetlen karsztos területek léte, hanem Josephinum karsztaknájának az esetleges termelésbe vonása is indokolta. A tervezett benzinkút egy alacsonyabb térrészen helyezkedik el, amelytől D, K és Ny felé is magasabb térszínen dolomit-kibúvások találhatók. A közeli dolomitmurva-bánya felé vezető út mentén jól észlelhető a dolomit és a pleisztocén üledékek hirtelen érintkezése. (lásd fotó)
A sérülékenység vizsgálatához a szakirodalmi adatok összegyűjtésén túl az alábbi terepi munkálatokat végeztük el:
A munkálatok megalapozásául a területről digitális térképet készítettünk, majd a kapott adatok szintéziseként elkészítettük a fedőképződmények vastagság-térképét. Az eredmény szerint a tervezett benzinkút szerencsésen lett telepítve, mivel ezen a részen a karsztos kőzet a tereptől számítva 12-22 méteres mélységben helyezkedik el. A több helyütt porló, vetőkkel szabdalt, karsztvizet tároló sérülékeny dolomit felett mindenütt több méter vastag bauxitos agyag jelentkezett, amelyre pleisztocén agyag, iszapos homok és feltöltés települt. A fedő agyagrétegek folytonosságát a geofizikai mérések, vízzáró voltát pedig a fúrások mintáinak mérései igazolták. Teljesítés időpontja: 2003. augusztus 11. Egy dögtemető (Nyírmadán) és egy dögkút (Nyírbogdányban) környezetének földtani jellemzése, a feltárt szennyeződések kockázatának elemzése Munkaterület elhelyezkedése: Nyírmada ill. Nyírbogdány Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nyírség Megbízó: Bio-Genezis Kft. (Nyíregyháza) A felmérések megrendelője és elbírálója a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium volt. Projekt bemutatása: Egy 2003-ban kiadott Mezőgazdasági Minisztériumi rendelet szerint az országban korábban üzemeltetett „dögkutak” illetve a „dögtemetők” záros határidőn belül megszüntetésre kell kerüljenek. A Környezetvédelmi Minisztérium egyidejűleg megbízta a Bio-genezis Kft.-t hogy végezze el egy-egy önkormányzati tulajdonú döglerakó környezetvédelmi felmérését. A fővállalkozó által lebonyolított feltáró munkák eredményeinek értékelésébe vett részt cégünk. A feltárások eredményei mindkét esetben igen összetettek voltak a területek erős antropogén befolyásoltsága miatt. Sajnos mindkét területen fekális mikroorganizmusok és nehézfémek feldúsulása volt észlelhető a lerakók környékéről vett talajvízmintákban. A feltárások eredményeit értékelő szakvéleményében vizsgált területek vízföldtani jellemzőit, a feltárt szennyeződések lehetséges eredetét, és a szennyeződések lehetséges szétterjedését vizsgáltuk. Javaslatot adtunk a további feltárásra és a hosszabb távú monitoring megtervezésére. A feltárások tanulságai alapján készült az érintett önkormányzatok számára a Környezetvédelmi Minisztérium megrendelésére egy specifikus Útmutató is, amelynek összeállítását tanácsadóként mi is segítettük. Teljesítés időpontja: 2003. augusztus 25. Munka megnevezése: 7 felhagyott Eger környéki dögkút környezetföldtani jellemzése Munkaterület elhelyezkedése: Andornaktálya, Cserépváralja, Egerbakta, Kerecsend, Maklár, Noszvaj Heves megye, Mátraalja, Bükkalja Megbízó fővállalkozó: Bio-Genezis Kft. (Nyíregyháza) Projekt bemutatása: Az állati hulladék-temetők bezárása kapcsán történt meg a felsorolt települések külterületén levő kisméretű betonozott lerakóaknák vizsgálata. A dögkutakat potenciális szennyezőforrásnak tekintettük. A területeken létesített feltáró fúrások átadott adatai, illetve az egyes területek földtani jellemzői alapján elemeztük a potenciális talajvíz-szennyeződés lehetőségét és veszélyességét. Megállapítottuk, hogy a dögkutak helye eredetileg is jól lett kiválasztva, túlnyomórészt kevéssé sérülékeny, talajvízmentes tufaösszletre helyezték őket. A hét lerakó közül csak egy esetben javasoltunk további részletesebb vizsgálatot, a többi alkalmasnak bizonyult az előírásos műszaki lezárásra. Teljesítés időpontja: 2004. január 10.
|
|||||||||||||||||||
![]() |
![]() |
|||||||||||||||||||
![]() |
||||||||||||||||||||