A Péter-hegy Hosszú-hegy környezetének földtani felépítése

Kivonat a BABÉR2001 Bt. „A Hosszúréti-lakópark vízbeszerzési szakvéleménye” c. jelentéséből

1) A vizsgált terület elhelyezkedése és domborzata

A vizsgált terület Budapest XI. kerületének DNy-i végén fekszik, a Hosszúréti- vagy más néven Kőérberki-patak mentén. A terület domborzata 117-127 mBf magasság között helyezkedik el. A környék legmélyebb pontja a területtől északra eső ÖRSÖDI keserűvíz-telep, illetve az ÉK felé levő APENTA-telep területe. Ezekben a 105-107 mBf. terpszintű mocsaras süllyedékekben termelik sekély kutakból a „Hunyadi János” illetve „Ferenc József” keserűvizeket. A mélyedéseket körívben meglehetősen meredek 0,1 m/m esésű lejtők határolják. A Kőrberki-dűlő (illetve szemben a hasonló Dobogó- és Őrmező nevű magaslatok) után lankásabb terület következik. A lakópark területén már délre, a patakvölgy felé csökkennek a terepszintek. A patak déli oldalától pedig már a Tétényi-fennsík területe következik, ennek megfelelően változatos, meredek morfológiával ismét jelentősen emelkedik a terepszint, majd Diósd felé elnyúló lankásabb térszín következik. (1. ábra)

A terület regionális földtani szempontból a Középhegységi nagyszerkezeti egység Budai-hegységi részterületére esik. A lakópark területe ezen belül a Tétényi-fennsík és a Csíki hegyek vonulata közé eső, oligocén agyaggal kitöltött medence déli oldalán helyezkedik el.

A vizsgálati területen Szentes F. 1958-as és Wein György 1974-es kiadású földtani térképei majdnem teljesen megegyező elterjedésben jelzik a Törökbálinti Homokkő formáció és a Kiscelli Agyag F. kibúvásait. A térképi adatfeldolgozás során megállapítottuk, hogy a vizsgálati terület a legújabb, 1994-es kiadású (M=1:100.000-es formában hozzáférhető) földtani térképe csak a terület északi felét érinti, egységesen Kiscelli agyagot jelezve. A földtani térképek közül csak az első igazán dokumentatív jellegű, a későbbiek koncepciózus tektonikai elemeket tartalmaznak, ill. részben a korábbiakra épülnek. Ezek miatt alapvetően a Szentes Ferenc által készített földtani térkép M=1:25.000-es kéziratos változatát használtuk.

2) A vizsgált terület alatt előforduló kőzetek ismertetése

A földtani felépítés jellemzésére a területen keresztülhaladó szerkezetföldtani szelvényt is szerkesztettünk, amelyet a 3. ábrán mutatunk be.

Az általános földtani jellemzés bevezetéseként, egyben a nevezéktani ellentmondások feloldása érdekében, az alábbi táblázatban közöljük a terület elvi rétegsorát. Táblázatunkban feltüntetjük az egyes földtani korszakok illetve kőzettani egységek hagyományos elnevezését és a jelenlegi szabvány szerinti elnevezését is. A szövegben és a térképeken a továbbiakban a jelenlegi megnevezéseket használjuk a neogénnál idősebb rétegekre (a MÁFI által 1996-ban kiadott „A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása” c. kézikönyv alapján). Az egyes kőzeteket a felszíntől a nagyobb mélységek felé haladva ismertetjük.

A felszínt borító talaj alatt elhelyezkedő negyedidőszaki rétegeket a különböző talajmechanikai szakvélemények részletesen jellemzik. A vastag humuszos talajréteg alatt elhelyezkedő löszréteg 2-7 méter vastagságú, roskadás-veszélyes, inhomogén képződmény. A löszréteg mélyebb szintjeiben, a patak közelében kevert szemcseméretű, elszórtan kavicsos pataküledék található, a pataktól távolabb szintén kevert összetételű agyagréteg.

A negyedidőszaki rétegek alatt a vizsgált terület nagyobb részén a Törökbálinti Homokkő formációba sorolt szürke agyag, iszap, és sárga homoklisztes összetételű rétegeket tártak fel. A Törökbálinti formáció nagy része inhomogén, erősen kevert anyagú deltaüledék, amelyben a homokos rétegek dominálnak, az agyagos betelepülések aránya kisebb. Az alacsonyabb térszínű mélyedésekben a felszínet szintén felső-oligocén korúnak határozott gipszes, sókiválásos agyag alkotja. Vastagságát az Őrsödi mélyedésekben 30 méternyinek becsülik. Az Apenta-telep termálkútjai a Törökbálinti formáció változatos összetételű rétegeit több mint 100 méter vastagságban, tárták fel. Az említett dél-budai területeken mindenütt nagy arányban jelentkeztek az iszapos, agyagos rétegek, a karakteresebb megjelenésű ősmaradványos homok a felszín közelében a patak déli oldaláról ismert.

A Törökbálinti formáció deltaeredetű rétegei alatt normál településben mindenütt Kiscelli Agyag található. Északabbra, a Tétényi-úti Kórháznál, illetve nyugatabbra a Honvédségi telepen hiányzik a fedőréteg, a Kiscelli Agyag a felszínen található. Az Apenta-fúrások rétegsorában a Kiscelli Agyag a 548 méter mélységig terjedően jelentkezett, közvetlenül a triász Fődolomitra települve (lásd szelvény). A Kiscelli Agyag hegyekkel körbevett kis területű, de igen mély (500-1500 méteres) medencékben lerakódott képződmény. Túlnyomó tömegében téglagyártáshoz is alkalmas közepes és kövér agyag, helyenként közbetelepülő delta-előtéri homokos-iszapos kevert üledékrétegekkel, valamint tufaszórások nyomaival.

Ezen a területen fúrásos bizonyíték nem áll rendelkezésre az alaphegység és a Kiscelli Agyag között esetlegesen jelentkező rétegek meglétéről. A Tétényi úti kórház hévízkútja vékonyabb Kiscelli Agyag alatt hasonló vastagságú Tardi Agyagot, majd Budai Márgát is feltárt. Üledéktani analógiák alapján ezért szelvényünkben feltételeztük, hogy a triász rétegek mélybe zökkenésével párhuzamosan DNy felé, a lakópark alatti részen is megjelennek az üledéksorban ezek az idősebb paleogén formációk.

A Tardi Agyag (lattorfi „halpikkelyes agyagmárga”) sötétszürke, mikrorétegzett, kompakt agyagos aleurit gyakori levéllenyomatokkal. A Kiscellinél sekélyebb (kialakuló) euxin medencékben rakódott le. Vastagsága 50-150 méter közötti a Budai-hegység nagy részén. A lakópark alatt legfeljebb 100 méternyi Tardi Agyag valószínűsíthető.

A Budai Márga az Eocén-Oligocén határ (kb. 37 millió éves) képződménye. Sekély tengerben lerakódott márga, számos tufás betelepüléssel. A lakópark területe alatt vastagsága ismeretlen, 0 és 120 m. között változhat (a szelvényen szerkesztett vastagsága szerepel).Wein György tektonikai interpretációja szerint mélyebb helyzetben a teljes környező területen előfordul.

A felső-eocén Szépvölgyi mészkő zátony-jellegű településben, változó vastagságban települhet a triász blokkokra. A Csíki-hegyekben felszínen jól tanulmányozható. Előfordulása a lakópark alatt nem valószínű, amennyiben megvan, hidrogeológiai szempontból a triász aljattal egybefüggő karsztvíz-tároló része. A triász rétegek felett a városligeti fúrásban vékony középső-eocén (bartoni) széntelepes mocsári rétegeket is feltártak, ezek megléte a területen valószínűtlen.

Eocén, valamint alsó-oligocén és kréta korú vulkanitok részben mélységi tellér-kőzetként, részben vulkáni szórásból eredő tufaként és tufitként számos fúrásból ismertek különböző mélységekben. Helyenként egybefüggő 10-50 méter vastag vulkáni réteget alkotnak a triász rétegek felett az idősebb tektonikai mélyedésekben, de gyakoribb vékony, tellérszerű előfordulásuk a mészkő ill agyagrétegeken belül. Vulkáni szinteket az Apenta kútjai és a kórház kútja is több szintben feltárt, a budatétényi Bf-1 hévízkút pedig többszáz méter vastagságban harántolta a Nadapi Andezit formációt.

Dél-Buda tektonikai jellemzői

A Budai-hegység egész területe több fázisban igen erősen tektonizált. A két szomszédos Apenta kút rétegsorát összehasonlítva is jól érzékelhető egy 5,5 méteres elvetési magasságú vető, amely még a Felső-oligocén réteget is érinti. A tektonizmus elsődlegesen töréses szerkezetek kialakulásával járt, de gyűrt oligocén agyagrétegeket is leírtak a Gellért-hegy oldalából. A vastag agyagrétegeknek köszönhetően a vetők többsége a felszínközeli részen vízzáró jellegűnek tekinthető.

A környék változatos jelenkori morfológiáját is jelentős részben fiatal neotektonikus törések, illetve a neogénban felújult idősebb tektonikus elemek alakították ki. Ez utóbbira példa a Csíki-hegyek déli előtérben valószínűsíthető, feltehetőleg a Gellért-hegyig elnyúló ún. „Budaörsi-feltolódás” Ez a szerkezeti vonal a lakópark területétől mindössze kb. 1 km-re húzódik észak felé, míg déli párja, a Diósdi feltolódás a területtől kb. 4 km-re esik. A két tektonikus vonal közötti, utólag részben feldarabolódott oligocén medence déli peremén helyezkedik el a tervezési terület.

A fentiekben leírt kőzetrétegek fő jellemzőit táblázatosan is összefoglaltuk (3 ábra).

• FŐMTERV (2003): Bp. XI. ker. Hosszúréti lakópark Talajmechanika (témafelelős: Dr. Paál Tamás)
• Korpás L. - Nagy E. (1994): Geological map of the Buda Hills scale 1:50.000 MÁFI Budapest
• Korpás L. - Kovácsvölgyi S. (1996): Eltemetett paleovulkán a Budai-hegység DK-i előterében (A Wein paleovulkán rekonstrukciója) Földtani Közlöny vol. 126/2-3
• Balla Z. (1996) Egy elképzelt paleovulkán – kritikai hozzászólás Földtani Közlöny vol. 126/2-3
• Korpás L. - Kovácsvölgyi S. (1996): Egy elképzelt paleovulkán, avagy mentségünkre legyen mondva – válasz a bírálatra Földtani Közlöny vol. 126/2-3
• Szentes F. (1958) Budapest környékének földtani térképe M=1:50.000 In: Pécsi M. Marosi S. Szilárd J. (szerk.): Budapest Természeti képe Akadémiai kiadó Bp.
• Váradi Tamás (1998): Budapest XI. Dobogó út hrsz. 0952/2, 3, 13, 15 terület feltöltése (kézirat, KöDuVIZIG irattár)
• VITUKI Rt Hidrológiai Intézete (1999): Vízkészletvédelmi tanulmány az APENTA ásványvíztelep terveztt kitermelés-növeléséről (témafelelős: Csepregi András)
• Wein Gy. (1974) A Budai-hegység tektonikája, a Budai-hegység földtani térképsorozata, M=1:25.000

ÁBRAMELLÉKLETEK

1. ábra: A vizsgált terület elhelyezkedése és domborzata
2. ábra: A XI. kerület vizsgált részén áthaladó vázlatos szerkezetföldtani szelvény
3. ábra: A rétegek hidrogeológiai adatainak táblázatos összefoglalása