Pilisszentkereszt környékének geológiai és vízföldtani bemutatása

Általános morfológiai jellemzők

A Pilis-hegység egésze egyetlen ÉNy-DK-i csapású mezozóos magasrög-vonulatnak tekinthető, amelynek karsztosodott felsőtriász és (alárendelten) júra – eocén korú karbonátos rögeit haránttörések és kisebb keresztirányú árkos süllyedékek tagolják. A hegység legmagasabb pontja a vonulat központi részén, éppen a Klastrom-kút hátterében található, karsztplató jellegű Pilis-hegy (757 mBf) egyúttal a Dunántúl második legmagasabb csúcsa is.

Morfológiai, szerkezeti és éghajlati szempontból a Pilis-csoport nem különíthető el a Visegrádi-hegység határos területeitől, a vizsgálati terület ÉK-i része már a vulkáni körzetekre is kiterjed.

A hegység egyetlen nagyabb felszíni vízfolyással, a Kovácsi- v. Dera-patak felső szakaszával áll csak közvetlen kapcsolatban, amely Pilisszentkereszt határában szurdokvölgy formájában tör át a Hosszú-hegy É-i részén, s közben vízhozamának egy része elnyelődik a főkarsztvíz-tárolóban. Mellékvízfolyásai a felszíni lefolyás mellett nem-karsztos rétegforrások és vulkáni területek hasadék-forrásainak vizeit gyűjtik össze.

Pilisszentkereszt település belterületét minden irányból hegyoldalak övezik, ezek közös jellemzője a völgyperemek meredek letöréses jellege, amely után fokozatosan kisebb esésű, de továbbra is aránylag meredek lejtésű morfológia következik a Kovácsi-patak terasz-szintjéig.

A lejtős felszíneken különféle barna erdei talajok, a patakvölgyekben friss öntéstalajok, a mészkő-dolomit rögök letarolt oldalain pedig törmelékes rendzina talajok alakultak ki.

A környék geológiáját földtani térképpel is szemléltetjük, és az alábbiakban ismertetjük.

Pilisszentkereszt környékét alkotó kőzetek bemutatása

Pilisszentkereszt térségét felépítő legfontosabb kőzetek:

• Felső-triász korú Dachsteini mészkő (Ny-on a Pilis-hegyen, D-en a Kálvária-hegyen és a Hosszú-hegyi szurdokban, ÉK-en a Hársas-hegy térségében);
• Idősebb felsőkréta-eocén bauxitos agyagok (egykori karsztos töbrökben, pl. a községi temetőnél)
• Kora-oligocén Hárshegyi homokkő (a mészkő-plató keleti letöréseinél, a Pilis-hegy oldalában, és a falu középső részén)
• Felső-oligocén Törökbálinti homokkő Kovácspataki tagozata (A patak völgyének mélyebb részeinél)
• Középső-miocén (bádeni) vulkanitok (a település É-i és ÉK-i oldalán)

A Dunántúli-középhegység ÉK-i részein általánosan elterjedt a kb. 215 millió éves, nóri emeltben sorolt Dachsteini Mészkő Formáció az esztergomi Strázsa-hegytől a csillaghegyi Róka-hegyig sorra megtalálható felszíni kibúvásokban (a Pilis-hegységi barlangok többsége ilyen mészkőben keletkezett). Az alsó részén sárgásszürke, felső részén sárgásfehér-szürkésfehér színű, vastagpados-tömeges mészkő vastagsága kb. 600 m, legfelső tagozatai átnyúlnak a raeti emeletbe is, tehát még kb. 209,5 millió évvel ezelőtt is képződött.

A település nyugati felén levő középkori kolostor-komplexum régészeti feltárása során sekély fúrás és földradaros mérés alapján az egykori középkori tározó-tó alatt 1,8 méter mélységben egybefüggő mészkövet írtak le Sümegi Pál geológus jelentése szerint.

A közeli Pk-3. jelű bauxitkutató fúrás az 58 méteres mélység alatt jelentkező Dachsteini mészkő felett 1,2 méter vastagságban 38,6 millió éves, a felső-eocén priabóniai emeletébe tartozó, mélyebb tengeri keletkezésű, sárgásfehér színű, pados Szépvölgyi Mészkövet is feltárt. A mélyebbre süllyedt triász rögök felett hasonló vastagságban ez máshol is előfordulhat a település területén, fekvőjében a bauxitos agyaggal vagy középső-eocén széntelepes képződményekkel.

A 37-25 millió éves oligocén tengeri üledékek vastagsága a Dunazug-hegységben ÉNy-ról D és K felé haladva többé-kevésbé folyamatosan növekedik (az üledékképződés D és DK felől terjedt egyre északabbra). Az alsó-oligocén (kiscelli) képződmények már az oligocén kortól kezdve erősen lepusztulhattak, ma csak csökkent vastagságban találhatók meg.

A különféle idősebb képződményekre üledékhézaggal települő Hárshegyi Homokkő F. egy "ősfolyó" deltájaként képződött kb. 32 millió éve. A kavicskonglomerátum-, durva- és finomszemű homokkő kifejlődésű, 30-50 m vastag képződmény felszíni kibúvásai megtalálhatók a Pilis csaknem teljes vonulatában. Felső részén elkülönítik az 50 - 450 m vastagságú ún. "Alsó homok" tagozatot, amely igen változatos összetételű, színes és szenes agyagokat, konglomerátum-betelepüléseket is tartalmaz, és ÉK-re túl is terjed a tipikus Hárshegyi Homokkő sorozaton. A Pilis-hegy oldalában ez a felső szint látható.

A Kiscelli Agyag F. a környék legismertebb oligocén képződménye. Általában az "Alsó homok"-ra települ, de helyenként közvetlenül a triász karbonátokra, sok környékbeli fúrásban pedig a szubvulkáni (utólag benyomult) miocén kőzet-tömbökre. Vastag, mély vízben lerakódott, bányászható minőségű agyag. Pilisszentkereszt környékén a felszínen nem ismert, ám a mélyebb süllyedékekben kis vastagságban előfordulhat.

A felső-oligocén (egri) képződményeket a Pilis-hegységben és a Visegrádi-hegység határos körzeteiben főleg a Törökbálinti Homokkő F. képviseli. Ez uralkodóan laza, durva- és finom- szemű szürke összlet, alsó részén finom homokkő- és agyagrétegek váltakozásával (Solymári tagozat), magasabb szintjeiben meszes, finomhomokos aleurit betelepülésekkel (Kovácspataki tagozat). Vastagsága ezen a környéken legfeljebb 200 m.

A Visegrádi-hegységi-Börzsönyi Vulkanit Formáció képződményei 15,2 - 14,5 millió évvel ezelőtt keletkeztek. Az andezites rétegvulkáni sorozat maximális vastagsága 250-1100 m között változik. Pilisszentkereszten főleg az idősebb felszín alatti repedésekben tömbökben megszilárdult ún. szubvulkáni dácit intrúziók találhatók meg. Az ismertebb rétegvulkáni képződmények, (pl. Dobogókő) északabbra esnek.

A hegyvidéki körzetekben az üledékes oligocén és vulkáni középső-miocén képződményekre jelentős üledékhézaggal közvetlenül települnek a 2 millió évesnél fiatalabb negyedkori (pleisztocén és holocén) képződmények. Ezekről a legfiatalabb felszíni képződményekről ezen a területen nem állnak rendelkezésre korszerű térképek és értékelések, keletkezésük pontosabb kora sem tisztázott.

Pilisszentkereszt környékének tektonikája

A falu környékének felszíni földtani felépítését elsősorban a Földtani Intézet 1999-ben kiadott M=1:50.000-es léptékű „A Börzsöny-Visegrádi hegység földtani térképe” c. kiadványára alapoztuk, amely lefedi a teljes vizsgálati területet. Ezt az átnézetes (és a vulkanitokra fókuszáló) térképet több helyen korrigáltuk a terület M=1:25.000-es léptékű, 1945-47-ben készült, Hegedűs Gyula és Ferencz Károly által szerkesztett földtani térképek és a területről beszerzett légifotó-értékelés adatai szerint. (Az átnézetes és a korábbi - nagyobb felbontású - földtani térképek jelentősen különböznek!) A vizsgálati terület tágabb környezetének neotektonikus lineáció-térképét RÁDAI Ö.(1982-1986) légifotó-interpretációi alapján közöljük. A vizsgált területen ÉNy-DK-i és ÉÉK-DDNy-i szerkezeti törésrendszerek ismerhetők fel. A légifotó-elemzés által lokalizált törések és a MÁFI által feltételezett fő vetődések a Pilis-hegy oldalában igen jól illeszkednek.

A Pilis-hegy peremén jelentős beszakadással (normál vetők rendszerével) süllyed a mélybe a triász aljzat. A reá települő Hárshegyi homokkő szintén tektonikusan érintkezik a felső-oligocén Törökbálinti homokos rétegekkel, a Kiscelli agyag hiányzik. A forrással egy szintben, de kissé délebbre telepített Pk-1. fúrásban az oligocén összlet vastagsága mindössze 53,6 méter. A rétegsor alsó része valószínűleg vízzáró a hárshegyi homokkő átkovásodott jellege, illetve a Törökbálinti homokkő alsó részének agyagos jellege miatt.

A Klastrom-kút forrás környékének földtani felépítése jelentősen átértékelendő, amennyiben a forrástól 200 m-re délre a középkori tározótótól származó tavi üledék alatt 2 méteren már valóban Dachsteini mészkő található. (Ez a régészeti feltárások kiértékeléséből származó információ egyenlőre kérdéses, hiszen a karsztosodott mészkövön nem lehetett volna tavat kialakítani. Az is lehetséges hogy csak a tó medrébe burkolatként helyezett mészkőlapokról van csak szó.)

A földtani térképen jól látható, hogy a Dera-patak DNy-i oldalán fakadó források mindegyike egy-egy légifotó-interpretáció által is jelzett fiatal törésvonal mentén bukkan a felszínre. A források, - köztük a Klastrom-kút is - a fő szerkezeti és domborzati irányokra merőleges haránt-töréseknél jelentkeznek. A Klastrom-kút esetében a törésvonal esetleg a kiemelt mészkő-rög északi elvégződését is jelentheti. Így csapadékos időben a forrásban (függő-karsztos üregek révén) a Pilis-hegyre eső csapadék egy kis része is megjelenhet. Valószínűbb azonban, hogy a forrás – a többihez hasonlóan - a haránt-törések és a Pilis-hegy letörésével közel párhuzamos kisebb oligocén szerkezeti zónák vagy homoklencsék találkozásánál fakad.

Általános vízföldtani jellemzők

A környékbeli karbonátos területek, - különösen a Pilis-hegy - a regionálisan egybefüggő dunántúli főkarsztvíztároló beszivárgási területei.

A karsztvíz-szint a 2001 évi feldolgozás szerint a Pilis-hegy keleti felén 120 mBf, a szurdok-völgyi Pk-1. fúrásban 126-128 mBf. A karsztvíz a terepszinthez képest tehát igen mélyen helyezkedik el, a terület 370-400 mBf magasságban fakadó forrásaira nem lehet hatással. (Törések mentén viszont a felsőbb vizek leszivároghatnak a főkarsztba: ezt jelzi a Szurdok-völgybe telepített Pilisszentkereszt-1. jelű észlelőkút vízjárása is. A Pk-1. kút idősora a Kovácsi-(Dera-)-patak hozam-változásait tükrözi. A regionális visszatöltődés hatása itt 1992 óta csak a minimális vízállások tendenciózus emelkedésében jelentkezhetett.)

A főkarsztvíztárolótól független andezit-hasadékvizek jellemző vízszint-változásáról a közeli Pilisszentkereszt-2. észlelőkút idősora szolgáltatott adatokat. Az 1991-ig észlelt Pszk-2. fúrás magas (387-392 mBf) vízszintjei a közelében lévő vízmű-forrás hozam-változásaival mutattak kapcsolatot, a forráscsoport természetes depressziós hatását mutatták.

A Dera-patak hozamának jelentős részét az ÉK-i vulkáni területekről lefolyó vízmennyiség adja, másik fele pedig a zárt oligocén medencére eső csapadék felszíni lefolyásából származik. Ezekhez járul a talaj- és rétegvíz-források felszín-közeli lefolyása.

A Klastrom-kút a Dera-patak jobb partján helyezkedik el, oligocén üledékekkel fedett területen. A vékony, gyenge vízvezető képződményekben összegyűlő beszivárgott csapadékok közel azonos szintben több forrásban is (Golyvás-forrás, Klastrom-kút) felszínre lépnek és kisebb csermelyek formájában jutnak a patakba.

A tervezési feladat: a Klastrom-kút felújítása

Pilisszentkereszt térségével a Klastrom-kút nevű foglalt forrás felújítása kapcsán foglalkozott cégünk, a BABÉR 2001 Bt.

Megbízónk a Pilisszentkereszti SOMVIRÁG Egyesület, volt (címük Pilisszentkereszt, Kossuth L. u. 2., ügyintézőjük: Klausz Péter (Tel: 70/332-4555) A forrásfoglalás jelenlegi állapotának hidrogeológiai és építészeti felmérését, valamint felújításának vízjogi engedélyes tervét készítettük el.

A forrásfoglalás építészeti látványterve:

Az elsődleges feladat lokális volta ellenére a fentiekben bemutatott, a forrás tágabb környékét is jellemző földtani leírást készítettünk a falu térségéről. Ezzel, illetve a munka alacsony vállalási árával is a helyi természetvédelmi egyesület rokonszenves célkitűzéseit kívántuk támogatni.

A Bánk-bán operából jól ismert, XII. századi kolostor a régészeti feltárások szerint igen jól kihasználta a területén fakadó, feltehetőleg akkoriban nagyobb hozamú Klastom-kút adta lehetőségeket. A forrás a jelenlegi foglalástól délre levő kb. 100x40 méter területű és 1,8 méter mély tározó-tavat táplált. A tó vizével a kolostor-komplexumban vízikereket, szökőkutat működtettek és csatornázást alakítottak ki. Sajnos a huszas években létesített forrásfoglalás a jelek szerint csak a környéken a felszínre kikerülő talajvíznek csak kis részét gyűjti össze. A helybeliek elbeszélése szerint a jelenlegi forrásfoglalásból (amelyet az erdőgazdaság 1988-ban újított fel) a víz már a hetvenes évek eleje óta csak igen ritkán folyt túl a beépített túlfolyócsövön. A foglalás felújításával, majd a környékbeli vízfakadások pontosabb felmérésével javul a helyzet, és valamelyes könnyebbé válhat a későbbi régészeti feltárás munkája is.

Reméljük, hogy a környezettudatos szemlélet elterjedésével a turisták és a helybeli lakosok örömére egyre több esetben kerül sor források vizsgálatára és felújítására.