3) Térképészet, természetvédelem

• A zalakarosi gyógyfürdő védőidomainak földhivatali kijelölése
• Vízjogi engedélyes terv készítése a pilisszentkereszti Klastrom-kút nevű forrás foglalásának felújítására
• A piliscsabai Fényesiget forrás foglalásának tervezése

Jelen munka a zalakarosi gyógyfürdő felsőpannon rétegekből történő víztermelésének védelméhez szükséges konkrét intézkedésekre ad javaslatot. A kormány 123/1997. sz. (VII. 18) rendelet előírásai szerint kell kijelölni az ivóvízbázisok és fürdők hidrogeológiai védőidomait. A tervező által meghatározott védőidom-területet telekhatárokhoz kell igazítani. A felsőpannon és alaphegységi kutak hidrogeológiai védőidomainak a kijelölését a VITUKI Rt. végezte el 1994-ben (Témaszám: 712/2819). A modellvizsgálat megállapította, hogy a kutak védőidoma nem közelíti meg a felszínt. a VITUKI a vízkészlet védelme érdekében a védendő mélységközre vonatkozó korlátozást javasolt.

A munka első fázisaként cégünk a gyógyfürdő felsőpannon rétegeket csapoló, Zk-6/K-11(19-194) és Zk-9/K-14(19-223) jelű, kisebb mélységű hévízkútjainak felszíni védőidom-vetületét határozta meg 2003 márciusában. A második, nagyobb munkarész a mezozóos alaphegységből származó vizet termelő nagymélységű D-6/K-5(19-18) és D-7/K-8(19-153) jelű termelő-, valamint a D-10/Zalakomár K-11(19-196) és D-11/K-16(19-199) jelű tartalék hévízkutak védőidomának telekkönyvi kijelölése volt.

Az anyagban bemutattuk:

• A rétegbeli védőidomok pontos elhelyezkedését, illetve a védőidom felszíni vetületének megszerkesztését.
• Felsoroltuk és több különböző méretarányú térképen is bemutatjuk a biztonsági védőidom felszíni vetülete által érintett telkeket, területeket.
• A felsorolt helyrajzi számú telkeknél szükséges korlátozó telekkönyvi bejegyzéseket javaslunk.

Mint látható, az adatfeldolgozás nagy területre terjedt ki, a következő településeket érintve:

Zalakaros, Garabonc, Csapi, Zalamerenye, Zalaújlak, Galambok, Zalakomár, Balatonmagyaród

A pannon biztonsági védőidom határainak lefutása:

• Északnyugaton a védőidom egy kis területen érint Zalamerenye területére eső telkeket, a Csikó-tilosi erdészlak és kilátó felé vezető út mentén (hrsz. 0156/4-6-8). A védőidom felszíni vetületének határa a Zalamerenyét Zalakaros északi végével összekötő 0155, majd 2112 hrsz-számú út vonalában fut tovább a Zalakarosi temetőig.
• Zalakaros északi részén a védőidom a belterületet és a zártkert-övezetet is metszi. A védőidom határa az Erzsébet-köz (1124/24 hrsz) és a Hősök tere közelében, illetve az itt haladó kisvízfolyás vonalában jelölhető ki. A belterületet a 15-ös hrsz. számú telek határában metszi, és két külterületi besorolású kis telket is magában foglal (hrsz. 025/1-2).
• Északkeleten a védőidom határa végig Zalakaros külterületét metszi. A védőidom a Rákóczi út folytatásától indul. A határ főként csatornák mentén halad. A védőidom m foglalja a Búzakalász TSz telephelyét, itt érinti a Banya-völgyi patak vonalát.
• Keleten a védőidom átnyúlik Zalakomár külterületére az ún. Nagy-rét és Borjú-járás területén. A védőidom keleti végét egy É-D irányú csatorna jelenti (hrsz. 045 és 036). A csatornához északról a Zalakaros-Zalakomár út mentén, délről a Galambok-Zalakomár út mentén csatlakozik a védőidom-vetület határa.
• Délkeleten a Behíják-dűlő mentén (hrsz. 0147/16) húzódik a határvonal. Tovább délkelet felé egy vizenyős mélyedés (hrsz. 0153/79) és a vízlevezető árok (0155/8) mentén húzódik, majd kb. nyugat felé fordul.
• A védőidom délen magában foglalja a Téglaszén illetve a Lovarda területét Egy kis darabig Galambok és Zalakaros határán húzódik a védőidom széle, majd a Banya-völgy oldalában a galamboki kempingtől északra halad.
• Délnyugaton zártkert-területen át halad a védőidom a Banya-völgyi patak (hrsz. 3470, ill. 3667) közelében, majd északra fordul a 3424 és 3425 hrsz számú utak mentén.
• Nyugaton a védőidom magában foglalja a Kanicai-erdő (hrsz. 0167) zártkertek közé nyúló keleti felét foglalja magában. Ez az egyetlen telek, amelynek szolgalmi megosztása javasolt a határkijelölés kapcsán. A Kanicai-erdőtől északra Zalakaros határában húzódik a védőidom határa is egészen a Csikó-tilosi erdészlakhoz vezető Kanicai-út vonaláig.

A védőidom néhány jellegzetes határoló koordináta-pontja az M=1:10.000 térkép alapján:

A GRÁNIT Gyógyfürdő modellezett felsőpannon termelőkútjainak koordinátái:

A felsőpannon védőidom a –460 és –480 mBf szintek közötti kőzettestre vonatkozik, amely a terepszinthez viszonyítva –590 és –990 méteres relatív mélységköznek felel meg a gyógyfürdő környezetében. A felszíni morfológia változékonysága következtében a teljes védőidom biztonságos védelméhez a –550 métertől –1050 méterig terjedő mélységköz védelmét javasolta a VITUKI tanulmánya. A GRÁNIT Gyógyfürdő pannon rétegeket termelő kútjainak a védelmére a következő korlátozó előírás bejegyzését javasoljuk: „A telken nem létesíthető 550 és 1050 méter közötti mélységű víztermelő kút.”

A biztonsági védőidom határainak lefutása, és a védendő réteg szintje a határok mentén:

• Keleten a védőidom határát jelentős hosszban a Somogy-Zalai Határ-árok képviseli Zalakomár külterülete mentén a Kis-Balatontól a 7. Számú közlekedési útig. Az árok vonalában a mélységi tárolókőzetek vetőszerkezetek mentén –1000 mBf-től –3000 mBf. szintig süllyednek le.
• Délkeleten Zalakomár külterületét először a 7-es út, majd az ebből leágazó, a vasútállomás mellett Galambokra menő út mentén halad a védőidom-határ. Az alaphegység tetőszintje –3000 mBf, ezen a területen csak geofizikai mérés alapján ismert.
• Délen a védőidom a galamboki Szabadság utat keresztezve halad a Galamboki vízfolyásig, és a több helyen tározóvá duzzasztott patak mentén halad. Ezen a szakaszon is –3000 mBf-nél mélyebb alaphegység valószínűsíthető.
• Délnyugaton a védőidom végig a Galamboki vízfolyás mentén halad, így metszi Csapi község belterületét is. A belterület környékétől kezdve az alaphegység fokozatosan –3000 méterről –2500 méterig emelkedik.
• Nyugaton a védőidom a a Galamboki vízfolyás forrásáig a patak mentén halad, majd Zalaújlak külterületét észak-déli irányban a Farkas-hegy mentén metsző út mentén. A község D-i határában az alaphegység tetőszintje ugrásszerűen emelkedik –2500 méterről –2150 mBf magasságig, majd sokkal egyenletesebben –2000 mBf fölé.
• Északnyugaton Zalamerenye külterületét a csatlakozó út mentén metszi a végleges védőidom, majd a zártkert és külterület határán halad. Ezen a szakaszon az alaphegység tetőszintje –1950 és –2100 mBf között található.
• Északon a Hathold nevű terület menmtén halad a védőidom-határ Garabonc területéig, ott pedig a Garabonci-vízfolyás mentén metszi a település belterületét. Tovább haladva a Váttó nevű szántótól délre a Kis-Balatoni I-es Tározóig halad a védőidom. A belterület alatt az alaphegység szintje –2350 mBf körüli, nyugat felé emelkedik.
• Északnyugaton a Kis-Balatoni I-es Tározó mentén halad a véglegesíthető védőidom, Balatonmagyaród belterületének a közeléig nyúlva. A településen kelet-nyugati irányban átvezető út mentén, majd a Kis-Balaton határa mentén húzódik délkeleti irányban a védőidom-határ egészen a Somogy-Zalai Határ-árok vasúti hídjáig, ahonnan az árok mentén folytatódik délre. Az alaphegység tetőszintje ezen a területen mindenütt magasabb –1000 mBf szintnél, ópaleozóos-kristályos (nem víztároló) kifejlődésű.

Az alaphegység tetőszintje legmagasabban a védőidom területén belül Zalakomár északi részén helyezkedhet el, 1400 méteres terep alatti mélységben (-1250 mBf). Ez a kiemelt terület NyÉNy-ra, Zalakaros felé folytatódik, ehhez tartoznak a gyógyfürdő kútjai is –1700 mBf tárolótető-szintjükkel. A kiemelt rögöt mindkét oldalon mélyebb árokszerkezet határolja, északon azonban a süllyedék csak keskeny, és egy meredek rátolódás túloldalán Balatonmagyaród alatt ismét kiemelt, de már kristályos paleozóos kőzetek következnek. A védőidom déli részén az alaphegység feltehetőleg mindenütt –2500-3000 méteres árokszerkezetben található.

Az alaphegységi védőidom néhány fő határoló koordinátája M=1:10.000 térkép alapján:

A védőidom középpontját a gyógyfürdő D-6/K-5. és D-7/K-8. jelű termelő hévízkútjai jelentik. A GRÁNIT Gyógyfürdő modellezett alaphegységi termelőkútjainak koordinátái:

Az alaphegységi kutak védőidom-területe mindenütt jelentősen túlnyúlik a pannon védőidom területén, ugyanakkor a védendő termelt réteg is mélyebben helyezkedik el (1250-2500 méteres mélységközben). Ennek megfelelően az alaphegységre és a felsőpannon rétegekre vonatkozó földhivatali korlátozó bejegyzés a felsorolt telkekre vonatkozóan egyesíthető, szükségtelen két külön eljárásban bejegyezni. Az egyesített korlátozás javasolt szövege: „A telkeken nem létesíthető 550 méternél mélyebb víztermelő kút.”

Gyakorlatilag a teljes jelentésünk letölthető az alábbiakban.

Letölthető anyagok:

• Zalakarosi belterületi telkek (Excel, zip-pel tömörítve, 48 KB)
• Zalakarosi külterületi és zártkerti telkek (Excel, zip-pel tömörítve, 34 KB)

Alaphegységi védőidomra eső további telkek felsorolása Excel formátumban, zip-pel tömörítve, telekkönyvi térképlapok szerint

• Balatonmagyaród (7 KB)
• Csapi (22 KB)
• Galambok (14 KB)
• Garabonc (8 KB)
• Zalakaros (17 KB)
• Zalakomár (24 KB)
• Zalamerenye (15 KB)
• Zalaújlak (10 KB)

Teljesítés időpontja: Pannon: 2003 május 31. Alaphegység: 2003 június 18.

A telekkönyvi adatfeldolgozást az illetékes Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság elfogadta.

Vissza

Munkaterület elhelyezkedése: Budapest XI ker.

Megbízó: Pilisszentkereszti SOMVIRÁG Egyesület

Projekt bemutatása:

A Pilisszentkereszti SOMVIRÁG Egyesület felvállalta a település határában lévő Klastrom-kút nevű forrás felújítását. A nonprofit egyesület kezdeményezését mi is példamutató, vízföldtani szempontból egyértelműen hasznos feladatnak értékeltük. Ezért a forrásfoglalás felújításának vízjogi engedélyes tervét a minimálisra csökkentett áron készítettük el.

A kolostor területén fakadó forrás a középkorban gondosan kiépített létesítmény volt, amely a forrással közel egy szintben, de délebbre levő, kb. 100x40 méter területű és 1,8 méter mély tározó-tavat táplált. A tó vizével a kolostor-komplexumban vízikereket, szökőkutat működtettek és csatornázást alakítottak ki. Az akkori vízelvezető rendszer a jelenlegi pontszerű forrásfoglaláshoz képest igen jelentős felszíni műtárgyak építésével és karbantartásával járt. A helybeliek elbeszélése szerint a jelenlegi foglalásból vize már a hetvenes évek eleje óta csak igen ritkán folyt túl a beépített túlfolyócsövön (lásd fotó).

A forrásfoglalás műszaki tervei nem voltak fellelhetőek, így újra elvégeztük a foglalás építészeti felmérését. A hidrogeológiai felmérés során megállapítottuk, hogy a forrás környékén – alacsonyabb térszínen – több kis hozamú vízfelfakadás is létezik. Kis költséggel és gyorsan megvalósítható tervet készítettünk a forrásfoglalás felújítására, a küszöbszint süllyesztésére.

Pilisszentkereszt vizsgált felének geológiai felépítése – részletesebb leírás

Teljesítés időpontja: 2003. október 15.

Vissza

Vissza