A dél-budai keserűvíztelepek (Hunyadi János-, Ferencz József-, és Apenta – telepek) hidrogeológiai felülvizsgálata

1. Megbízás tárgya
2. A keserűvizes területek általános bemutatása
3. Fotók a keserűvizes területről
4. A felhasznált tudományos publikációk felsorolása
5. Köszönetnyilvánítás, részvevők felsorolása
6. Letölthető anyagok
7. A keserűvíz-képződés klasszikus elméletének ismertetése (Vendl Aladár 1948 nyomán)
8. A védőidom-kijelölés eredményeinek összefoglalása

1. Megbízás tárgya

Budapest, XI. Kerület Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalával 2003 decemberben írtunk alá szerződést, amelynek tárgya: „Budapest, XI. kerület Dél-budai keserűvizek együttes védőterületének felülvizsgálata és újbóli meghatározása”

A BABÉR ²⁰⁰¹ Bt. a keserűvizek részletes hidrogeológiai vizsgálatát, illetve a jelenlegi jogszabályoknak megfelelő hidrogeológiai modellezés segítségével történő védőidom-meghatározást vállalta. A munkálatokat a BABÉR ²⁰⁰¹ Bt. fővállalkozásban végezte, egyes részfeladatokhoz specialista szakértők bevonásával (lásd alább). Ezeket a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Felügyelet, a Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, illetve a XI. kerület Önkormányzata és a Fővárosi Önkormányzat környezetvédelmi osztálya jogosult ellenőrizni.

A keserűvizek védőidomának felülvizsgálatát az indokolta, hogy a jelenleg érvényes védőidom még 1980-ban lett kijelölve a vonatkozó 123/1997 (VII.18.) számú rendelet szerinti felülvizsgálat eddig nem történt meg. A jogszabályi megfelelésen túl a terület újravizsgálatát indokolta a műszaki és tudományos ismeretek, módszerek fejlődése, a terület rendezési tervének felülvizsgálata, valamint a területhasználatok jelentős megváltozása is. A pontos védőterületek meghatározása, és a védőidomnak a vízügyi hatóság által történő bejegyzése után a környék rendezési tervét az új védőidom-kijelölésnek megfelelően módosíthathatja az Önkormányzat és a Fővárosi Közgyűlés.

Ez a projekten volt a legnagyobb volumenű megbízásunk a 2004 évben. Gyakorlatilag egész évben elsősorban ezen a felelősségteljes és érdekes feladaton dolgoztunk. 2004. év elején készítettük el a munkatervet és a digitális alaptérképet (1. részjelentés) majd májusban - az archív adatok feldolgozása alapján - egy részletesebb, a földtani, a geofizikai és a vízkémiai adatfeldolgozásokat is tartalmazó anyagot készítettünk (2. részjelentés).

Végső jelentésünk négy vastag kötet lett, amelyet kilenc példányban adtunk át a Megbízó Önkormányzatnak 2004 év decemberében. Az egyes kötetek teljes tartalomjegyzéke itt megtekinthető.

Munkáink egyes tudományos eredményeit már időközben is poszteren bemutattuk tudományos konferenciában, a jelentés leadásakor pedig az Önkormányzatnak, a Vízügyi hatóság munkatársainak és a gyógyvizet palackozó cég munkatársainak szóban is beszámoltunk az eredményekről. A terület felülvizsgálata során teljesen új eredmények is születtek. A közeljövőben - egyetemi kollégák bevonásával - további tudományos kutatásokat is szeretnénk folytatni.

Vissza a lap elejére

2. A keserűvizes területek általános bemutatása

A dél-budai keserűvíz a Budai-hegység és a Tétényi-fennsík közötti lapály területén képződő természetes gyógyvíz. A keserűvíz egyike Magyarország egyedi természeti kincseinek. Ez az ásványvíz csak igen speciális geológiai körülmények mellett, különleges geokémiai folyamatok hatására képződik, világszerte ritka képződmény. Hasonló kémiai összetételű gyógyvizet Németországban mesterséges úton állítanak elő és forgalmaznak a gyógyszertárak (Kissinger bitterwasser).

A keserűvizet sekély (5-8 m. mély) kutakból termelik. A területen lemélyített, nagy számú, termelésre alkalmas aknakút közül egyszerre mindig csak néhány üzemel.

A keserűvíz-termelés az utóbbi 50 évben három telepen történik. Keletebbre, Őrmezőn helyezkednek el az „Apenta”, és a vele szomszédos „Ferencz József” keserűvíztelepek, míg a nyugatabbra levő Őrsödi-lapályon elkülönülő nagyobb területet alkot a Hunyadi Jánosról elnevezett keserűvíztelep.

A sekély kutakból kitermelt gyógyvíz jelenleg „Hunyadi János” és „Ferencz József” keserűvíz néven kerül palackozásra. A gyógyvízek forgalmazói az ÉLPAK és a MEDAQUA Kft. (lásd www.elpak.hu) Az Apenta Üdítőital- és Ásványvíz Kft. (lásd www.apenta.hu) keserűvizet nem termel a tulajdonában álló területrészeken, márkanevén mély termálkútból származó karsztvizet forgalmaz, asztali ásványvízként.

A XX-ik század elején még igen nagy volumenben folyt a keserűvíz termelése és palackozása. A tágabb térségben (több területen) több mint 10 márkanéven végeztek gyógyvíz-kitermelést. A távolabbi keserűvíz-telepek (pl. a jelenlegi Tétényi-úti kórház helyén lévő Aesculap-keserűvíz és a budaőrsi Pálma-keserűvíz) már sok éve elszennyeződtek, területük beépítésre került, így a megmaradt keserűvizes területek védelmének kiemelt fontosságot kellene tulajdonítani.

Az elvégzett felmérések kimutatták, hogy a három hagyományos keserűvíz-telepen kívül eső mélyebb részeken kívül is volna lehetőség hasonló típusú keserűvíz kinyerésére. A Hunyadi-teleptől ÉNy felé (az autópályán is túlnyúlóan) van potenciális lehetőség keserűvíz-termelésre, a termelőkutaktól DK felé pedig a Keserűvíz utca másik oldalán még látszik is az eltömedékelt kutak helye.

A keserűvizet tartalmazó területek „sérülékeny vízbázis”-nak tekintendők. Ez azt jelenti, hogy a keserűvizes kutakból kitermelt víz olyan rétegekből származik, amelyek káros emberi tevékenység hatására belátható időn belül elszennyeződhetnek. Emiatt már a termelés megkezdése óta kijelöltek a keserűvizes telepekhez védőterületet az 1876. évi első magyar védőterületi törvény meghozatala után (Schréter Z.). A Hunyadi János, Ferencz József és Apenta keserűvíz-telepek kijelölt védőterületei a múlt századelő óta a város terjeszkedésével párhuzamosan húzódtak egyre összébb. (Természetesen a csökkenő termelés és a növekvő vízföldtani ismeretek is közrejátszottak a védőidom-határok méretének változásában.)

A jelenleg érvényes védőidomot 1980-ban Kustár László (1976) tanulmánya alapján jelölte ki a Vízügyi Igazgatóság, nagymértékben egy 1968-as geofizikai felmérés eredményére alapozva. Az akkori jogszabályok szerint három védőidom-típust különböztettek meg: belső, külső és hidrogeológiai védőidomot. Ezek kb. meg kellett feleljenek a védendő kutak hat hónapos, 5 éves és 30 éves befogási területinek. A mai jogszabály szerint számítógépes modellezéssel kell meghatározni a védőidom-területeket, amelyekből ma négy típust különböztetnek meg, ezek a „belső”, a „külső”, a „hidrogeológiai A” és a „hidrogeológiai B” védőidomok. Az egyes védőidomok a kutak 20 napos, 180 napos, 5 éves és 50 éves védőidomoknak felelnek meg. Az újabb jogszabályban szereplő hosszabb befogási idők tehát többnyire a felülvizsgált védőidom-területek megnövelését eredményezik (a települések állandó terjeszkedési igénye ellenére).

A keserűvíztelepek területén a telekkönyvi lapokba is bejegyezték a Vízügyi Igazgatóság kérelmére a korábbi védőterületet mint jogilag jelentős tényt. Ezenkívül a Hunyadi-telep területe „Fővárosi jelentőségű természetvédelmi terület” besorolást is kapott a botanikai értékei miatt. A speciális szikes jellegű flóra és fauna megléte ezen a területen egyértelműen a vízföldtani adottságok hatására alakulhatott ki és maradhatott meg napjainkig. A keserűvizes terület telekkönyvileg jelenleg elég sok ingatlan területére esik. A termelőkutak környékén legtöbb esetben a XI. kerületi Önkormányzat a tulajdonos, illetve számos telek magánszemélyek tulajdonában van. Az őrmezei területen az Apenta Kft. tulajdonában van a keserűvíz-tároló terület egy része.

A keserűvizek jellegeinek és keletkezésének megismerése a magyarországi hidrogeológia egyik legelső kutatási feladata volt. Az első vízkémiai elemzésük 1856-ból való. A keserűvíz-képződés klasszikus elméletét 1868-ban állította fel Szabó József, ezt a továbbiakban Schafarzik Ferencz, majd Vendl Aladár tökéletesítette. A terület vízföldtani, mérnökgeológiai és kémiai jellemzésével az eltelt időszakban számos ismert magyar hidrogeológus és tervezőintézet foglalkozott. Az általunk megismert és felhasznált szerzők munkáit a lentebbi irodalomjegyzékben soroljuk fel.

Vissza a lap elejére

3. Fotók a keserűvizes területről

1. Az örsödi lapály ("Hunyadi keserűvíztelep"), háttérben a Budai-hegység és a Gazdagrét

2. A használaton kívüli "Apenta"-keserűvíztelep aknakútjai (az APENTA Kft. mély termálkutakból kinyert karsztvizet, nem keserűvizet forgalmaz)

3. A "Ferencz József keserűvíztelep" termelőkútjai KÉK felől

4. Az Egér út DNy-ról, mögötte a keserűvizes lapály, háttérben a budai hegyek

5. A Kőérberki út ÉK-i oldala tavasszal (Kihasználatlan keserűvizes terület, védett sziktűrő növényzettel.)

6. Egy az "Apenta-keserűvíztelep" sok éve ki sem nyitott falazott aknakútjai közül. (Zavartalan vízi fauna extrém magas sótartzalmú vízben.)

7. Tartalék keserűvíz-termelő aknakút a "Hunyadi"-telepen, szivattyúzás utáni vízszintméréskor. (A kutak többsége az 1900-as évek elején készült, mészkőblokk falazattal.)

8. A Hunyadi-telep régi aknakútjai közötti bakhátakon haladó század elejei kerámia-vezetékek (Kézzel hajtott szivattyúktól vezettek el a palackozóig, már régóta nem használják őket. Bécsben készültek speciális krómkerámiából.)

9. A keserűvíz-telepen áthaladó patak, a Határ-árok a Kőérberki-útnál

10. A Határ-árok a Hunyadi-telep belső részén, nyár elején.

11. Illegális szemétlerakó az Őrmezei keserűvíztelepek szélén. Sajnos több ilyen van a védőterületen, ez a helye alapján folyamatosan szennyezheti a keleti keserűvíztelepekhez érkező vízfolyást.

12. Fúrásos feltárás (A VIKUV Rt fúróberendezése a BK-figyelőkút készítésekor)

13. A Hunyadi-telep felrepedezett agyagból álló felszíne 2004 szeptemberében

14. Sziksó-kiválás a Hunyadi-telep felszínén. Másodlagos szikesedés révén CaSO₄ és Na₂SO₄ kristályosodik ki. 2004 szeptemberében a sziksók a terepen kb. 10 napig voltak megfigyelhetők (az első őszi eső előtt)

15. A keserűvízes területre jellemző tipikus tarka (kék-sárga) gipszes agyag

16. Gipszkristályokat tartalmazó fészek a keserűvizes agyagban. (A gipsz aránya a 0-5 méterig 10-50% lehet.)

17. Az 5 méter alatt települő szürkéskék agyag közelről, Németh T. felvétele, binokuláris mikroszkóppal fotózva. (A Kiscelli agyag homogén szürke mátrixában kagylóhéjak, fosszíliák és barna piritkristályok figyelhetők meg.)

18. Tornyoscsiga-fosszília a felszínközeli homokrétegekből az Őrmezei út és az Egér út sarka közeléből

19. Dekapóda (Tízlábú rák) páncéltöredék, és mászásnyom a BR-1 fúrás -39 méternél

20. A BR-1 kút kútfeje felülről. Ásványkiválás a víz felszínén hártyaként, és körben a kút védőcsövének belső falán.

21. A kút faláról összegyűjtött víztiszta kristályok mikroszkópi képe (Németh T. felvétele) (Az ásvány tiszta glaubersónak, más néven thenarditnak /Na₂SO₄/ bizonyult).

22. Üres kezelőépület a felhagyott Apenta-telep szélén (Szerelmes a Holdba a Nap.)

23. Vadászat egy figyelőkút csövén.

Vissza a lap elejére

4. A felhasznált tudományos publikációk felsorolása

A munkánkhoz felhasznált irodalmakat három csoportra osztottuk (átfedés nélkül) attól függően hogy a földtani, a hidrogeológiai vagy a genetikai vizsgálatok során hivatkozunk-e rájuk leghamarabb a végső jelentésben. A tematikus csoportokon belül időrend és nem szerzők szerinti felsorolást adunk hogy ezzel is érzékeltessük a terület kutatásainak nagy hagyományát.

A hidrogeológiai vizsgálatokhoz felhasznált szakirodalmak

1879 Szabó József: Budapest Geológiai tekintetben Math. És Termeszettudomanyi értesítő különszáma 1978

1938 Horusitzky H.: Budapest dunajobbparti részének (Budának) hidrogeológiája Hidrológiai Közlöny XVIII 1-341 Bp. 1939

1944 Földváry A, Csajághy G, Majzon L.: A lágymányosi postáskórház területének vízföldtani viszonyai MÁFI évi jelentése az 1944 évről p. 8-16

1948 Vendl Aladár: A budapesti keserűvizes telepek hidrogeológiája Budapest, BME

1969 Dr. Korim K, Gálfi J, Liebe P (1969): Keserűvízkutatás geoelektromos talajellenállás-mérési módszerrel (VITUKI Rt.) Vízügyi Közlemények 1969 2. füzet

1976 Kustár László: A délbudai keserűvíztelepek kitermelhető hozama és védelme szakdolgozat, Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, Hidrogeológia Tszk. (Kézirat, VIKUV)

1980 Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság. (témafelelős: Molnár Gáborné): Határozat a Budapest XI. Délbudai keserűvízkutak hidrogeológiai védőövezetéről kézirat, VIZIG, VITUKI, VIKUV Rt. (Szám: H. 8 032/1980)

1988 Ferenc B. (VITUKI Rt.): Hidrogeológiai hatástanulmány a Világkiállítással kapcsolatban a budai keserűvíztelepek mellett tervezett beépítési változatokra kézirat, VITUKI Rt. (Törzsz: 7613/1/951),

1988 Ferenc B. (VITUKI Rt.):): A Budapest-Bécs világkiállítással kapcsolatos hidrogeológiai vizsgálatok II. üteme kézirat, VITUKI Rt. (Törzsz: 7613/1/1015),

1989 Dobos I.: A Hunyadi János keserűvíz származása, jellege és gyógyászati szerepe VÍZKUTATÁS különszám a Saxlehner család emlékére VIKUV kiadása 1986

1989 Surányi E, Kiss I.: A Hunyadi János keserűvíztelep és a Saxlehner család története VÍZKUTATÁS különszám a Saxlehner család emlékére VIKUV kiadása 1986

1993 Németh Cs. (MÉLYÉPTERV-MÉVIT Kft.): A Határ-árok vízjogi dokumentációja kézirat, Bp. XI ker. Önkormányzat Városrendezési O.

1994 FÖMTERV (témafelelős: Prajczer Antal): Délbudai tehermentesítő út II: szakasz környezetvédelmi engedélyezési terv, hidrogeológiai vizsgálat kézirat, FűMTERV

1998 W.-H. Chiang, W. Kinzelbach, R. Rausch: Aquifer Simulation Model for Windows Springer-verlag (Gebrüder Borntraeger) Berlin, Stuttgart

1993-2004 Golden Software Inc.: Surfer version 7.0 Surface Mapping System www.goldensoftware.com

1999 Tóth György: Hidrogeológiai szakvélemény a Budapest, XI kerület Egér út, Péterhegyi út, Szattyán utca által közrefogott területen tervezett üzemanyagtöltő állomással kapcsolatosan, különös tekintettel a szomszédos keserűvíztelepre. Kézirat, Tóth György

A keserűvíztelepek és környezetük földtani, és talajmechanikai felmérései

1902 Schafarzik F. Budapest és Szentendre vidéke Magyarázatok a magyar korona országainak földtani térképéhez Magyar Királyi Földtani Intézet kiadványa 1902

1918 Loser János Cs. és Kir. Udvari Szállító: M. kir. Bányakapitánysági előterjesztés a keserűvíztelepek termeléséről, a márkanevek és a környezet védelméről MÁFI kézirata

1939 Vendl A.: Kirándulásvezető a dél-budai területen BABÉR ²⁰⁰¹ Bt. kézirata

1958 Pécsi M. et al.: Budapest természeti képe kézikönyv, Akadémiai Kiadó, Bp. 1958

1968 VITUKI Rt. (témafelelősök: Dr. Korim K. – Gálfi): A délbudai keserűvíztározó terület megkutatása geoelektromos módszerrel kézirat, VITUKI Rt. (Törzsz: 1412/68), VIKUV Rt.

1970 FÖMTERV (témafelelős: Ullmann Teréz): Területismertető talajmechanikai szakvélemény a XI. Örmező, Neszmélyi úttól D-re eső területről, kézirat, FűMTERV

1977 Wein Gy. A Budai-hegység tektonikája MÁFI alkalmi kiadvány

1984 FűMTERV: Budapest Építésföldtani Atlasza A MÁFI és a FÖMTERV kézirata,

1988 Központi Bányászati Fejlesztési Intézet (témafelelős: Kovács András): Jelentés a Budapest XI. kerület Hunyadi János keserűvíztelepen elvégzett geoelektromos mérésekről kézirat, KBFI-Triász Kft, VIKUV Rt.

1989 - 2002 Dr. Lorberer Á. (1989): Budapest környékének mezozoos alaphegység-térképe kézirat, VITUKI témajelentések

1994 Fodor L. Magyari Á. Fogarasi A. Palotás K.: Tercier szerkezetfejlődés és késő paleogén üledékképződés a Budai-hegységben A Budai-vonal új értelmezése Földtani Közlöny Vol. 124 No. 2.

1994 Korpás L. - Nagy E.: Geological map of the Buda Hills scale 1:50.000 Paleosoil Studies in Hungary MÁFI kiadvany Budapest

1996 Korpás L, Kovácsvölgyi S.: Eltemetett paleovulkán a Budai-hegység DK-i előterében (A Wein paleovulkán rekonstrukciója) Földtani Közlöny vol. 126/2-3

1998 Váradi T.: Budapest XI. Dobogó út Hrsz: 0952/2,3,13,15 terület feltöltése, (hatástanulmány-részlet) a KöDuVIZIG & BABÉR ²⁰⁰¹ Bt. kézirata

2002 Sántha L. Knézy Á. Szilvágyi L (Geoplan Kft.): Területismertető talajmechanikai szakvélemény a Budapest XI ker. Gyógyvíz utca térsége 1039/1 hrsz ingatlan szabályozási tervéhez kézirat, GEOPLAN Kft, Bp. XI ker. Önkormányzat Városrendezési O. BABÉR ²⁰⁰¹ Bt.

2003 Lorberer Á. F. (BABÉR ²⁰⁰¹ Bt.): Vízbeszerzési szakvélemény a tervezett Hosszúréti-lakópark területéről A BABÉR ²⁰⁰¹ Bt. és a FÖMTERV Rt.kézirata

2003 Paál T. (FűMTERV Rt): Bp. XI. ker. Hosszúréti lakópark részletes talajmechanikai szakvéleménye

A keserűvíz genetikai vizsgálatához felhasznált szakirodalmak

1904 Hofmann K. - Lóczy L. A budai keserűvíz-források keletkezéséről Földtani Közlöny 14. pp. 174-190

1907 Tomborffy Z.: Adatok a magyar calcitok és gypsek keletkezéséhez Földtani Közlöny XXXVII 247-271

1907 Schréter Z.: A gánt községben található tímsósvízű kút vizsgálata Földtani Társulati Szakülés előadás kivonata Földtani Közlöny XXXVII p. 270.

1932 Vendl A.: A kiscelli agyag Földt. Int. Évkönyve 29.:93-152

1932 Szentiványi F: Thermális gipsz előfordulás a Szemlőhegyi barlangban Természettudományi Közlöny 64 pótfüzet p. 87-88

1953 Majzon L, Sarló K , Szalai T. : Az Erzsébet-sósfürdő artézi kútja MÁFI Évi Jel. 1941-42 2. pp. 643-672

1967 Végh Sándorné. Nemércek földtana TANKÖNYVKIADÓ Bp. 1967

1976 Jámbor Á. A Budajenő-2 mélyfúrás értékelése MÁFI Évi Jelentése az 1976 évről

1976 Alföldi L, Erdélyi M, Gálfi J, Korim K, Liebe P.: A geothermal flow system in the Pannonian Basin. Case hystory of a complex Hydrogeological study at Tiszakécske p. Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve Vol. LIX Fasc. 1-4 (Hydrogeology of great sedimentary basins IAH-IAHS Conference Budapest) p. 716-732

1985 Koch S. - Mezősi J. 1985: Magyarország ásványai kézikönyv, Akadémiai Kiadó 1985.

1989 Kuti L.: Az Alföld Földtani Atlasza Dunaújváros, Izsák térképmagyarázó, MÁFI

1991 Plummer N, Prestemon E. C, Parkhurst D. L.: An interactive cone (NETPATH) for modeling net geochemical reactions along a flow path –version 2.0 US Geological Survey EPA Softwares www.epa.gov

1995 Tóth Gy. et al. (Magyar Állami Földtani Intézet): A dél-budai keserűvízek hidrogeológiai környezetföldtani állapotvizsgálata, készült a Bp. XI ker. Önkormányzat Városrendezési O. megrendelésére 5 pld.-ban

1999 Tóth J.: Groundwater as a geologic agent:An overview of the causes, processes and manifestations Hydrogeology Journal Volume 7 No. 1. p.1-14

1999 Völgyesi I, Rózsa A.: MIRA Gyógyvízüzem, Tiszajenő A Hidrogeológiai védőidom-rendszer meghatározása kézirat, ÉLPAK Rt, PÓRUSVÍZ Bt.

2001 Berecz T. Fórizs I. Deák J.: Felszín alatti vizek izotópos és kémiai vizsgálata a Duna-Tisza köze déli részén Hidrológiai Közlöny 2001 81 évf. 2 sz.

2001 Driessen p, Deckers J, Spaargaren, Nachtergaele: Lecture notes on the major soils of the word word soil resources reports 94 p. 207-210, UN-FAO 2001 Rome

2004 Simon Sz.: Tó és felszín alatti víz közötti kölcsönhatás vizsgálata a Duna-Tisza közi Kelemenszék-tónál Hidrológiai Tájékoztató 2004 p. 18-20..

2004 Vitális Gy.: Dr. Szabó József 125 éve közzétett: „Budapest geologiai tekintetben” című műve hidrológiai és vízföldtani tanulságai Hidrológiai Tájékoztató 2004 p. 63-65.

Vissza a lap elejére

5. Köszönetnyilvánítás, részvevők felsorolása

TÉMAFELELŐS:

Lorberer Árpád Ferenc okl. geológus, ügyvezető, Hidrogeológus tervező (V3d-2, V3g-2)

RÉSZTERVEZŐK:

Erdős Attila Hidrogeológus Vezető Tervező, Székesfehérvár – hidrogeológiai modellezés

Németh Tibor geológus PhD. MTA. Geokémiai Kutató Intézete – ásványtani vizsgálatok

Kovács András geofizikus (KBFI-Triász Kft.)- Geofizikai adatértékelés, mérés

MUNKATÁRSAK:

Lorberer Anna építész - Térképek szerkesztése

Ugyan Szilvia környezetmérnök – terepi adatgyűjtés kémiai adatfeldolgozás

Dr. Lorberer Árpád hidrogeológus – dokumentációk ellenőrzése

ALVÁLLALKOZÓK:

Vízkutató és Fúró Rt. Nagy J. Gyűrűsi Cs. – fúrás, kétlétesítés

Vízkutató-Vízkémia Kft. Laboratóriuma – vízkémiai mérések

BIOKÖR Kft. Laboratóriuma – talajminták kémiai vizsgálata

Fórizs István (Geokémiai Kutató) – H és O izotópvizsgálatok

Süveges Miklós (HYDROSYS Kft.) Tríciumizotóp-vizsgálat

Szekeres József geológus technikus – mintavétel

KÖSZÖNETTEL TARTOZUNK A KÖVETKEZŐKNEK:

Marik József vízkémiai adatok, ellenőrzés, szervezés)

Tóth György (térképi adatok, tanácsadás)

Tahy Ágnes (genetikai vizsgálatok előírása)

Szalontai Gergely, Paál Tamás, GEOPLAN Kft, Vásárhelyi Balázs VIKUV Rt, VITUKI Kht. (archív dokumentációk és fúrási adatok szolgáltatása)

Hollósy Eszter (dokumentáció ellenőrzése)

Papp Orsolya (botanika)

Izápy Gábor (DATAQUA adatkinyerés)

Bódis Csaba (telektérképek)

Harmathy Noémi és Boján László (konzultációk)

Lovrics Klára és Katonáné Márta (kémiai számítások)

A munka nem készülhetett volna el megfelelő színvonalon az APENTA Üdítőital és Ásványvíz Kft. valamint az ÉLPAK Rt. támogatása nélkül!

Igényes, teljességre törekvő munkájuk alapján alvállalkozó tervező és kivitelező kollégáinkat és partnereinket nyugodt szívvel merjük másoknak is ajánlani.

Vissza a lap elejére

6. Letölthető anyagok

• 6.1. A területen meglévő termelő aknakutak és figyelőkutak adatlapjai (Excel formátumban, csoportosítva)
  
  Apenta keserűvíztelep (6 379 kB)
  Ferenc József keserűvíztelep (1 703 kB)
  Hunyadi-telep, aknakutak (24 333 kB)
  Hunyadi keserűvíztelep, figyelőkutak (13 562 kB)
  korábbi kutak adatai (25 kB)
  
  
• 6.2. Archív vízkémiai mérési adatok (Marik János úr nyomtatott adatbázisa Excel formátumban)
  Hunyadi-telep (84 kB)
  Apenta-telep (25 kB)
  
  
• 6.3. A területen készített újabb figyelőkutak rétegsorai (pdf formátumban)
  Rétegvízkút (273 kB)
  Új sekély kutak leírásai (614 kB)
  
  

Vissza a lap elejére

7. A keserűvíz-képződés klasszikus elméletének ismertetése (Vendl Aladár 1948 nyomán)

Az alábbi leírás megegyezik végső jelentésünk első kötetének 5. 1. fejezete, amelynek címe: „A keserűvíz-képződés klasszikus elmélete és az elmélet által magyarázott anomális jelenségek”

A keserűvíz a jelenlegi ismeretek szerint mély, de kis oldalirányú kiterjedésű, agyaggal kitöltött medencében képződik. A keletkezés során kémiai reakciók játszódnak le, illetve a talajvíz bepárlódik, betöményedik

A területtel foglalkozó összes korábbi szerző megismételte Vendl Aladár (1984) klasszikus képződési elméletét, -további genetikai vizsgálatok nélkül. Mi is szükségesnek látjuk, hogy elképzelését ismertessük, - annak ellenére, hogy elméletén mi már túl kívánunk lépni.

Az elmélet abból indult ki, hogy a kékesszürke agyag tekinthető eredeti anyagnak, a felső tarka (sárga-barna) agyag ebből alakult át. A rétegsor jellege, különösen a kék szín fokozatos eltűnése a felszín felé, valóban arra utal, hogy a keserűvíz képződése és a gipszkiválás a felszín közelében jelentkező folyamat. Vendl A. feltételezte, hogy a Kiscelli agyagban nemcsak makrokristályok formájában fordul elő gipsz (pl. növénymaradványokban és foraminifera-héjakban) hanem diszperz formában sokkal több van az anyagban. A felszínhez kötődő képződést a levegő oxidatív hatásával magyarázta, amely szerinte elsősorban a talajvízszint-ingadozás zónájában levő piritre hat, az alábbiak szerint:

A pirit kéntartalma az oxidáció folyamán kénsavvá, illetőleg szulfát-ionná oxidálódik:

2 FeS₂ + 2 H₂O + 7O₂ = 2 FeSO₄ + 2 H₂SO₄

A képződött kénsav az agyagban lévő kalcitszemcsékre, illetőleg a talajvízben lévő Ca(HCO₃)2-ra hat, és ennek során gipsz keletkezik

CaCO₃ + H₂SO4 = CaSO₄ + H₂O + CO₂

illetőleg

Ca(HCO₃)2 + H₂SO₄ = CaSO₄(2H₂O) + 2 CO₂

Összevontan ezek az átalakulások így is kifejezhetők:

2 FeS₂ + H₂O + 7 O₂ + CaCO₃ = 2 FeSO₄ + H₂SO₄ + CaSO₄ + CO₂

2 FeS₂ + 2 H₂O + 7 O₂ + Ca(HCO₃)2 = 2 FeSO₄ + H₂SO₄ + CaSO₄ + 2 H₂O + 2CO₂

A ferroszulfát tovább oxidálódik, pl.:

12 FeSO₄ + 6 H₂O + 3 O₂ = 4 Fe₂(SO₄)3 + 4 Fe(OH)3

A kiscelli agyagban lévő dolomitszemcsékre a kénsav lényegileg ugyanúgy hat, mint a kalcitra, ekkor azonban kalciumszulfát mellet magnéziumszulfát is képződik:

CaMg(CO₃)2 + 2 H₂SO₄ = CaSO₄ + MgSO₄ + 2 CO₂ + H₂O

A kénsav egy része a ferroszulfát oxidálására szolgál:

4 FeSO₄ + 2 H₂SO₄ + O₂ = 2 Fe₂(SO₄)3 + 2 H₂O

A képződött ferroszulfát ferriszulfáttá és ferrihidroxiddá oxidálódik.

Ha pirit már nincs jelen, akkor a ferriszulfát hidrolitosan elbomlik:

Fe2(SO4)3 + 6 H2O

2 Fe(OH)3 + 3 H2SO4

Elméletének segítségével jól meg lehet magyarázni a terepen makroszkóposan érzékelhető jelenségeket, illetve a kék agyagból és a sárga agyagból vett talajminták vastartalmának különbségét (a kémiai mérés módszertanát nem közli). Irodalmi adatok alapján bemutatta a területen észlelt geotermikus anomáliát is (a kutak vizében lefelé nemcsak a sótartalom, hanem a hőmérséklet is növekszik!) és ezt a leírt kémiai reakciók exoterm voltával és a reakciók folyamatos lassú előrehaladásával magyarázta.

Vendl Aladár elméletének hátrányai:

1) Elméletéből logikusan következik, hogy a keserűvíz-képződés folyamata véges, hiszen előbb-utóbb elfogy a talajvízszint-ingadozás felső 3 méteres szakaszából az összes pirit. Ezt korábban olyan komolyan vették, hogy pirites műtrágya kiszórásával is kísérleteztek az egyik kútnál a víz dúsítása céljából (a kísérlet eredménye nem ismeretes). A keserűvíz koncentráció-csökkenése, elfogyása azonban nem volt kimutatható.

2) Vendl Aladár összekeverte és együtt kezelte a Gellért-hegy lábánál észlelt, homok-betelepüléses Kiscelli agyagban, a Lágymányoson és az őrsödi-őrmezei területeken végzett észleléseit. Leírásaiból kiderül, hogy a Gellért-hegy lábánál feltárt agyagrétegeket az itt feltörő forró karsztvíz alakíthatta át utólag hidrotermálisan, azaz nem tekinthető tipikusnak, - de ezt a hatást anyagában nem tételezte fel. Legkevesebb konkrét terepi észlelést feltehetőleg a ma is meglévő keserűvizes telepeken végezhetett.

3) A korábbi részletesebb rétegsor-leírások (Pl. VITUKI: 1988) egy része is észlelte (és mi is megfigyeltük), hogy a tarka agyagon belül a szürke zónákhoz kötődik a fokozott gipszkiválás. A klasszikus elmélet szerint pedig inkább a sárgás rétegek átalakult agyagában kellene a gipszkristályoknak is megjelennie.

4) Nem egyértelmű, miért tartotta fontosnak a peremi hegyhátakra történő beszivárgást, ha a keserűvíz képződését csak az agyaghoz kötötte.

5) A csapadék vegyi összetétele a telephely körül Bp-en : pH=5-5.5, NO₃=1-2 mg/l SO₄=5 mg/l NH₄=2 mg/l Eszerint csak a csap pH-ja, valamint a mocsárföld szerves hányada és az oxidatív légkör általi lassú égés eredményeképpen a beszivárgó vízben oldott Fe-nak is kellene lennie.

Szemléletében és eredményeiben is új eredményeket prezentált a MÁFI (Tóth Gy. el al) 1995. évi témajelentése. Ekkor az ismert vízkémiai adatokra-alapozva geokémiai modellezést is végeztek. A modell eredménye azt jelezte, hogy ilyen nagy mennyiségű gipsz a felszínközeli zónában nem keletkezhetett. Feltételezték, hogy a kiváló ásványok egy része feltehetőleg feláramlásból, tehát alulról származik. Modell-eredményeik arra is utaltak, hogy a geokémiai forrásterület meglehetősen kis kiterjedésű lehet.

A korábbiakhoz hasonlóan ők is feltételezték hogy már a domboldalakon növekszik a talajvíz SO₄^2--tartalma, majd ez a lapályon a párolgás miatt tovább koncentrálódik, de ők ezt számszerűsítették is. A MÁFI számítása szerint a gyógyvíz SO₄^2--tartalmának több mint

50 %-a a domboldalakról folyik be a telepre, a telepen belüli-pirit bomlás a gyógyvíz hatóanyagának kb. felét adhatja.

Eredményeik szerint a Hunyadi telepre DNy-ról jövő víz 7 x-es bepárlódást, az ÉÉNy-ról érkező talajvíz 12 x-es bepárlódást szenved. Méréseiket a csatornák és pocsolyák vízhozam-mérésére és oldottanyag-tartalmára alapozták. Számos nyomelem koncentrációját is vizsgálták, hogy így egy specifikus (reakcióba nem lépő) nyomjelző elemet találjanak; de megítélésünk szerint a terület összetett volta miatt a sok mérési adat nem adott egyértelmű eredményt (emiatt a vízmérleg számítások is mindenképpen bizonytalanok). A felszíni vizfolyásokban kifolyó víz esetében tényleg nagyobb az oldott ion-koncentráció (vez. kép alapján), mint a befolyó; de abszolút értelemben nem nagyok a koncentrációk: 1-5 ezer mikrogramm/liter körüliek a vezetőképsség-oldottanyag függvénykapcsolat alapján. Az ún. alapvízhozam mérése pedig a befolyó vízre vonatkozóan nem feltétlenül volt reprezentatív.

Munkánk során a korábbi elmélet szerinti keletkezéssel ellentétes adatokat kaptunk. Adataink alapján a keserűvíz genetikájára vonatkozóan egy új elméletet dolgoztunk ki.

Vissza a lap elejére

8. A védőidom-kijelölés eredményeinek összefoglalása

A 2004 év folyamán elvégeztük a „Hunyadi János”, „Ferencz József” és „Apenta” keserűvíz-telepek hidrogeológiai védőidomainak újravizsgálatát. A felmérést az indokolta, hogy a korábbi érvényes védőidom-kijelölés nem felel meg a jelenlegi előírásoknak, így a terület építésügyi besorolását a módosított védőidomok kijelölése után lehet majd megváltoztatni.

A munkánk során:

• Összegyűjtöttük és újraértékeltünk a területre vonatkozó számos korábbi vizsgálat anyagait.
• Elkészítettük a környezet digitális topográfiai és telekkönyvi térképét.
• Felmértük és dokumentáltuk a területen található nagyszámú kút adatait és állapotát.
• Új feltárásokkal is megvizsgáltuk a terület vízföldtani jellemzőit.
• Megvizsgáltunk a talajvíz szennyezettségét, kémiai és hidrogeológiai jellemzőit.
• A keserűvíz genetikájára vonatkozóan új elméletet dolgoztunk ki.
• Elkészítettük a keserűvizes területek környékének számítógépes talajvíz-áramlási modelljét, mind átnézetes, mind pedig nagy felbontású léptékben. Az őrmezei területről egy még pontosabb lokális modellt is elkészítettünk.
• A hidrogeológiai modellek és a térképi állomány alapján kijelöltük a telekhatárokhoz igazított hidrogeológiai védőidomokat.

Végső jelentésünk négy vastag kötet lett, amelyet kilenc példányban adtunk át a Megbízó Budapest XI Kerületi Önkormányzat Főépítész Irodájának 2004 év decemberében. Az egyes kötetek tartalomjegyzéke itt megtekinthető.

Vissza a lap elejére