Március közepén újra beindult a magánszemélyek adózási főszezonja: a NAV mindenki számára elérhetővé tette a bevallási tervezeteket. Az adóhatóság felhívta a figyelmet arra, az előző évekhez hasonlóan a munkavállalókon túl már őstermelőknek, áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak is készül tervezet, ami legegyszerűbben a NAV eSZJA-oldalán vagy ügyfélportálján érhető el, de ezekben az esetekben lehetséges postán vagy személyesen is az ügyintézés, a határidő pedig május 21.

Ugyancsak a magánszemélyeket érinti az, hogy kiderült: 5 milliárd forintnyi „alvó pénz” van SZÉP-kártyákon, ezért a kormány arra kérte a kártyaszolgáltatókat, hívja fel azok figyelmét, akiknek legalább 50 ezer forintnyi, 2022. október 15-e előtt jóváírt juttatás ragadt a számlájukon. Ez azért fontos, mert ezen összegek után 15 százalékos büntetőadót kell megfizetni.

A gazdasági élet spektrumának másik végét érinti, hogy a kormány módosított egyes extraprofitadókon. A Pénzügyminisztérium március elején jelentette be, hogy a pénzintézetek járványügyi különadójának visszatérítését egy évvel, azaz 2026-ig meghosszabbítja, de az alkalmazását az idei évben nem teszi lehetővé. A különadó összegével a szabályok szerint öt adóévben lehet csökkenteni a befizetendő bankadó összegét. Ugyanakkor 8 milliárd forintról 20 milliárd forintra emelkedik a casco, illetve a vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatást nyújtó biztosítók által alkalmazható kedvezményes adómértékek értékhatára.

Az adózó vállalkozások széles rétege azonban egyelőre nem várhat különösebb adóváltozást: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági évnyitón erről legalábbis nem beszéltek a magyar gazdaságpolitika irányítói, köztük Orbán Viktor miniszterelnök. Az mindenesetre jó hírként értelmezhető, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is kiemelte az eseményen: a nehezén túl van a magyar gazdaság, a tavalyi 0,9 százalékos visszaesés után idén már növekedés várható, az infláció csökkenésével pedig számítani lehet a belső fogyasztás helyreállására is.

Annál nagyobb változást indított be a NAV: a februári áfabevallást már az eÁFA rendszeren keresztül is be lehetett nyújtani, a negyedéves adózóknak ez a lehetőség áprilistól él majd. Ennél is fontosabb az, hogy márciustól már a forrásadatok folyamatos szerkesztésére is lehetőség van a januárban indult rendszerben.

Márciustól módosult a helyközi és távolsági közösségi közlekedés tarifarendszere is. Adózási szempontból talán a legérdekesebb eleme ennek az, hogy mostantól a Budapest közigazgatási határain belül közlekedő összes állami vagy fővárosi üzemeltetésű járaton elfogadják a vármegye- és országbérleteket. A NAV világossá tette: a munkába járáshoz használt vármegye- és országbérlet árának megtérítése továbbra is adómentes, függetlenül attól, hogy az adott bérlet a budapesti helyi közösségi közlekedés igénybevételére is alkalmas, amelyre egyébként nem terjedne ki a munkáltató térítési kötelezettsége. Az adómentesség feltétele továbbra is az, hogy a munkába járás, amihez a bérletet használják, megfeleljen a munkába járásról szóló kormányrendeletben meghatározottaknak, vagyis a munkahely és a lakhely ne ugyanazon a településen legyen.

És egy kedvező hír: március 15-ről április 15-re módosította a gépjárműadó befizetési határidejét a kormány, ami ötmillió jármű tulajdonosát, üzembentartóját érinti.

Január elsejével élesítette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az elektronikus áfarendszert, az eÁFA-t.

Az indulással több évet csúszott az adóhatóság: az első tervek szerint már 2021 nyarától a NAV készítette volna az áfabevallás elektronikusan elérhető tervezetét, többszöri csúszás után azonban az első adóbevallásokat 2024. február elsejétől lehet bevallani az eÁFA-rendszeren keresztül, a 2024. január elsejét is magába foglaló bevallási időszak adataival.

Jó hír, hogy a rendszer egyes funkciói már ezt megelőzően, január elsejétől is elérhetők, legyen szó  akár gépek közötti kapcsolatról, akár a webes felületről, amely egyébként az https://eafa.nav.gov.hu/home oldalon érhető el. Mint itt olvasható, a weboldal célja, hogy támogatást nyújtson az adózóknak a NAV rendelkezésére álló forrásadatok megtekintésének, adó kódolásának lehetőségével, az oldal ugyanakkor biztosítja a kimutatások (áfa analitika), majd a bevallás tervezetének generálását. Az eÁFA-ban, forrás adatként feldolgozhatók az Online Számla rendszerből érkező számlák, az online pénztárgép rendszerből származó nyugták és egyszerűsített számlák, illetve a harmadik országból importált áruk vámkezelése során készült vámáru-határozatok adatai is. A forrás adatokon túl az eÁFA-ban rögzíthetők, feldolgozhatók azok, az áfabevallás szempontjából releváns bizonylatok is, amelyekhez nem kapcsolódik adatszolgáltatási kötelezettség. Januártól tájékoztatásképpen az említett forrásadatok érhetők el – azért tájékoztatásképpen, mivel egyelőre a 2023 decemberében beérkezett adatokat lehet lekérdezni. Megjelennek ugyanakkor az adózó adatai és - az automata adókódolás eredményeként - a rendszerben követhető az áfapozíció is.

Az eÁFA újdonsága az adókód, ezzel meghatározható, hogy egy adott ügylethez kapcsolódó bizonylat tételei a bevallás mely sorába kerüljön. Az eÁFA webes felületén a forrásadatok automatikus adókódolását a felhasználók saját döntéseiknek megfelelően módosíthatják, például elhalaszthatják, illetve arányosíthatják bizonylataik előzetesen felszámított áfatartalmát – olvasható a NAV tájékoztatójában.

A rendszer tehát igazából február elsején élesedik, ami az aktuális – vagyis a bevallási időszakra vonatkozó – forrásadatok elérésén és szerkesztésén túl lehetőséget ad az adókód módosítására, az időszak zárása, a bevallás tervezetének elkészítésére, előellenőrzésre és természetesen a bevallás beadására is.

Azt, hogy erre kinek mikor nyílik először lehetősége, az adóbevallás gyakorisága határozza meg: a havi bevallásra kötelezettek esetében már februárban (20-i határidővel), a negyedéves adózóknál áprilisban, szintén 20-ig, míg az éves gyakoriság esetében csak 2025-ben lehet először az e-rendszeren keresztül áfabevallást készíteni. Az 1-es áfakódú adóalanyok esetleges áfakötelezettségüket továbbra is nyomtatványon teljesíthetik. További fontos megkötés, hogy az eÁFA webes felülete azok számára elérhető, akik egy adott bevallási időszakban összesen 100 ezer darabnál kevesebb számlát kezelnek.

Az eÁFA-rendszer használata egyelőre mások számára sem kötelező, az áfabevallást annak két rendszerén (gép-gép kapcsolat, eÁFA weboldal), de az ÁNYK-nyomtatvánnyal is be lehet nyújtani. Ha valaki több úton is benyújtja a bevallást, a NAV azt veszi figyelembe, amelyik elsőként érkezett be.

Az adóhatóság ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az eÁFA-rendszerben bevallók adminisztrációs terhei is csökkennek, mivel számukra nem előírás, hogy az úgynevezett M-lapon is adatot szolgáltassanak. A gép-gép kapcsolaton keresztül bevallók pedig az önellenőrzési pótlék alól is mentesülnek, ha az önellenőrzést a bevallás beadásától, de legkésőbb az esedékességétől számított tizenöt napon belül benyújtják.

További könnyebbség, hogy az eÁFA használatához nem kell létrehozni új technikai felhasználót, az online számlarendszerben meglévő kód működik itt is. A két rendszer ugyanakkor egyidejűleg is használható.

A NAV az eÁFA-rendszerrel kapcsolatban videós segédletet is kiadott, ez itt érhető el.