|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Mit kell tudni az egyszerűsített foglalkoztatásról, idénymunkáról, alkalmi munkáról?2022. Május 17. 11:36 - siteadmin Az egyszerűsített foglalkoztatás, vagy másképp fogalmazva egyszerűsített módon létesített munkaviszony kétféle lehet: idénymunka (mezőgazdasági vagy turisztikai) vagy alkalmi munka.
A mezőgazdasági idénymunka lehet növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati munka, szólhat a mezőgazdasági termékek anyagmozgatásáról, csomagolásáról (de továbbfeldolgozásáról nem). A turisztikai idénymunka pedig kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltató tevékenységet végző cégeknél képzelhető el, például idegenvezetés, lovas, szálláshelyi, tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység lehet, vagy utazásszervezői, illetve közvetítő munka. Mindkét idénymunkánál szabály, hogy a munkavégzés nem lehet több (azonos felek között), mint naptári évente 120 nap. Fontos még, hogy az idénymunka olyan tevékenység kell hogy legyen, amely a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.
Egyszerűsített módon foglalkoztatható még a NAV tájékoztatója szerint a filmipari statiszta is (FEOR 3711) feltéve, hogy a tevékenysége a filmalkotás elkészítésében kisegítő, pótolható jellegű.
Az alkalmi munka olyan munkaviszony, melyet a munkáltató és a munkavállaló között összesen
Fontos még, hogy az alkalmi munkában foglalkoztatottak száma egy-egy naptári napra vetítve korlátos egy-egy munkáltatónál. Ahol
A meghatározott napi létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, viszont a tárgyévben fel nem használt létszámkeretet nem viheti át a következő naptári évre. A napi létszámkorlátot nem vonatkozik az alkalmi munkás filmipari statisztákra és a szociális szövetkezeteknél egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozókra sem.
Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára és alkalmi munkára is létesít egymással több alkalommal munkaviszonyt, akkor ezek a munkaviszonyok összesen legfeljebb 120 napot tehetnek ki naptári évente.
Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató NAV-os bejelentésével jön létre. A bejelentés történhet elektronikusan (a 22T1042E jelű adatlapon), telefonon (a 185-ös számon), vagy mobilapplikáción is. A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás adatait a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni.
A bejelentés esetleges visszavonására és módosítására – ha változik a foglalkoztatás jellege vagy a munkavégzés meghiúsul – az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, akkor a bejelentés napján reggel 9 óráig van lehetőség. Ezt követően a munkáltató köteles a közterhet megfizetni.
Ha a munkáltató nem elektronikus bevallásra kötelezett, megállapodhat a munkavállalóval úgy is, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyt a NAV honlapján található formaszerződés megkötésével létesítik, azonban a jogviszonyt a munkáltatónak ekkor is be kell jelentenie a NAV felé. A munkaszerződést ebben az esetben a munka megkezdéséig kell írásba foglalni, de a munkavégzés napjának végéig elég kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatokat.
Az egyszerűsített foglalkoztatásra létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár. A filmipari statiszta napi nettó jövedelme pedig nem haladhatja meg a 18 000 forintot.
A közszférában nem lehet egyszerűsített foglalkoztatást alkalmazni, harmadik országbeli személyt pedig csak mezőgazdasági idénymunkára lehet felfogadni.
Az egyszerűsített foglalkoztatás után a munkáltatónak a következő közterheket kell fizetnie minden naptári napra, munkavállalónként:
Ezekkel az összegekkel kiválthatóak a foglalkoztatás munkáltatói és munkavállalói közterhei is.
Közterhet csak két speciális esetben nem kell fizetni, akkor, ha a munkavállaó másik államban, vagy tagállamban biztosított, illetve másik államban fennálló biztosítási tanúsítási igazolása van. A foglalkoztatást azonban ezen munkavállalók esetén is be kell jelenteni a NAV felé.
A munkáltatónak havonta, kizárólag elektronikusan, a tárgyhónapot követő hó 12-éig kell bevallást benyújtania az egyszerűsített foglalkoztatásról a 2208 jelű nyomtatványon.
Az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó személy, aki után megfizették a napi fix közterheket, a Tbj. szerint nem számít biztosítottnak, kizárólag nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. A munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételeiről az úgynevezett mentesített összegig nem kell személyijövedelemadó-bevallást benyújtania. (Ezt úgy kell kiszámolni, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak számát meg kell szorozni a minimálbér illetve a bérminimum (ha a munkavállaló alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százalékát kapta) napibérként meghatározott összegével, és ennek legfeljebb 130 százaléka lehet a mentesített összeg.)
A filmipari statisztaként végzett alkalmi munkából származó bevételről nem kell szja-bevallást benyújtani.
Hiába tűnik egyszerűnek az egyszerűsített foglalkoztatás, speciális esetek mindig előfordulnak, ezért május 24-én lehetőséget biztosítunk egy ingyenes online konzultáció keretében arra, hogy mindenki feltehesse saját kérdéseit szakértőnknek, Tóth Juditnak. Részletek és regisztráció: bit.ly/ingy-konz-alkalmi-munka
 0 hozzászólás Kamarai segítség megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához2022. Május 9. 14:48 - siteadmin A hazai vállalkozások mindössze egyharmada foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkavállalókat, és az összes foglalkoztatott mindössze 1 százaléka kerül ki ebből a csoportból – derült ki egy, a közelmúltban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által publikált hiánypótló kutatásból. Az elemzésből az is világossá vált, hogy azon cégek 40 százaléka is élne a jövőben rehabilitációs foglalkoztatás lehetőségével, akik eddig egyetlen megváltozott munkaképességű munkavállalót sem alkalmaztak. Ezzel pedig közterhet is megtakaríthatnak.
Rehabilitációs hozzájárulásHa megváltozott munkaképességű munkatársakat foglalkoztatnak a vállalkozások, azzal nem csak a felelős és kiszámíthatóbb működés mellett teszik le a voksukat, hanem közteherkedvezményben is részesülnek, hiszen mentesülnek a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól. A szabály az, hogy a vállalkozásoknak/munkaadóknak akkor kell fizetniük rehabilitációs hozzájárulást,
Létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatásához kiadott útmutatója szerinti, tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedesjegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. A létszámba nem számítanak bele többek között a közfoglalkoztatottak, az egyszerűsített foglalkoztatásban résztvevők. A megváltozott munkaképességű személyek számához viszont hozzá kell számítani azokat is – legutoljára a 23. életévük betöltésének naptári évében – akik a köznevelési intézményben sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy felsőoktatási intézményben – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint – fogyatékossággal élő hallgatónak minősülnek. A megváltozott munkaképességű személyek létszámába beleszámít még az a személy is, aki a munkaszerződése szerint rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése alapján napi munkaideje eléri a 4 órát. A beszámítható mentori létszám attól függ, hány fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat az adott munkáltató – például 20 megváltozott munkaképességű dolgozóhoz egy mentort lehet figyelembe venni, 21-100 megváltozott munkaképességű alkalmazása mellett pedig legfeljebb négyet.
A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján érvényes teljes munkaidős minimálbér kilencszerese személyenként, évente. 2022-ben a havi minimálbér bruttó 200 ezer forint, ennek kilencszerese tehát 1,8 millió forint. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege egyenlő a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám szorozva 1,8 millió forinttal. Vagyis ha egy 25 főt foglalkoztató cégnél nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű dolgozót, akkor náluk 1,8 millió forint lesz az éves rehabilitációs hozzájárulás, de például ha egy 100 főt foglalkoztató vállalkozásnál nincs megváltozott munkaképességű dolgozó, akkor már 9 millió forint az éves közteher, nagyobb cégeknél pedig arányosan több tízmillió forint is lehet.
Kamarai segítség budapesti cégeknekA budapesti cégeknek adhat gyakorlati segítséget a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) most induló tanácsadási szolgáltatása, mely széleskörű támogatást nyújt majd annak érdekében, hogy eligazodhassanak a cégek a jogi és adminisztratív követelményekben. A hiánypótló kezdeményezés célja a megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci helyzetének javítása és a szemléletformálás mellett a vállalkozásokat jelenleg fokozottan sújtó munkaerőhiány hatékony enyhítése az eddig kiaknázatlan munkaerő bevonásával. A programban való részvételhez szükséges alapszintű átvilágítás és tanácsadás (melyből kiderül, hogy a foglalkoztatási forma mely vállalkozások számára kifizetődő már rövid távon) a budapesti vállalkozások számára most ingyenesen vehető igénybe. A már konkrét, cégekre szabott bevezetést célzó tanácsadásból pedig a BKIK önkéntes tagjai további kedvezményeket kapnak.
A BKIK a megváltozott munkaképességű dolgozók foglakoztatását elősegítő tanácsadási szolgáltatáson belül a következő témákra fókuszál:
0 hozzászólás  Fluktuáció – Hogyan vedd elejét?2022. Április 27. 11:35 - siteadmin A fluktuáció korunk talán egyik legnagyobb problémája a vállalatok számára. Míg néhány évtizeddel ezelőtt szinte általánosnak volt mondható, hogy akár évtizedeket töltünk egy cégnél, addig az Y és Z generáció gyors döntéseket hoz, és elégedetlenség esetén máshol keres munkát.
A fluktuáció igen összetett probléma, hiszen sokszor meghatározhatatlan, hogy miért távozik egy kolléga. Jobb fizetés, jobb munkakörülmények, szakmai előrelépés, rugalmasabb munkaidő és még hosszan sorolhatnánk az okokat. A pontos meghatározást nagyban nehezíti, hogy kevés munkáltató méri az elvándorlás okát, és ha méri is, az exit interjúk nem feltétlenül mutatják a valóságot.
Miért fontos a fluktuáció elkerülése a vállalkozások számára?Szögezzük le, hogy a fluktuáció alapvetően normális és elkerülhetetlen. A probléma, ha bizonyos szint fölé emelkedik, hiszen a magas fluktuáció komoly következményekkel járhat:
Hogyan lehet elejét venni a fluktuációnak?A legjobb, ha a fluktuációs hullám el sem kezdődik, de ha már elkezdődött, mindent meg kell tennünk, hogy mihamarabb megállítsuk a folyamatot.
Ez pedig csak innovatív ötletekkel és minél gyorsabb megvalósításokkal tud megtörténni.
Íme, öt konkrét ötlet a fluktuáció csökkentéséhez, megállításához:
Amennyiben felismertük a fluktuációt, semmiképp ne fordítsunk hátat a problémának. A probléma mihamarabbi megoldása a vállalkozás érdeke!
0 hozzászólás Azonosság és különbség a biztosított és egészségügyi szolgáltatásra jogosult között2022. Április 26. 13:45 - siteadmin A gyermekem nappali tagozatos iskolás, ezért biztosított. A nagymamám nyugdíjas, ezért ő biztosított. Vajon ez tényleg így van?
Ha átolvassuk a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szabályait, akkor látható, hogy a fenti állítások egyáltalán nem igazak, hiszen a Tbj. szabályai alapján a példában szereplő iskolás gyermek vagy nyugdíjas nagyszülő nem biztosított, hanem egészségügyi szolgálatásra jogosult. Fontos, hogy különbséget tegyünk a két fogalom között, ezért az alábbiakban a biztosítottak és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak fogalmát és az ahhoz kapcsolódó ellátásokat tisztázzuk.
Elsőként tekintsük át a biztosítottakat, pontosabban a biztosítási jogviszonyokat!Biztosítási jogviszony – két esetet kivéve – a biztosított keresőtevékenységén alapul. Azaz a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján biztosított az a nem saját jogú nyugdíjas személy, aki például munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy főállású kisadózóként tevékenykedik.
A biztosítottak – egy-egy jogviszonyt kivéve – 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizetnek, melynek alapján társadalombiztosítási ellátásokra lesznek jogosultak. Azaz, adott előfeltételek meglétekor a biztosított a következő társadalombiztosítási ellátásokban részesülhet:
Jogosult lehet
Vagyis a biztosítottak nem csak a fenti felsorolás első bekezdésében foglalt egészségügyi szolgáltatásra, hanem annál sokkal szélesebb körű ellátásra válnak jogosulttá.
Megjegyzés: A biztosítási jogviszony fogalmának ismerete fontos lehet akár egy teljesen más jogterületen is. Gondoljunk például a babaváró támogatásnak többek között arra a feltételére, hogy az egyik házasfél legyen legalább 3 éve folyamatosan a Tbj. 6. §-a alapján biztosított.
Mennyiben különbözik a biztosítottól az egészségügyi szolgáltatásra jogosult?Mint arról korábban is szó esett, a biztosítottakat sokszor összekeverik a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyekkel. Kik is tartoznak az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körébe?
A Tbj. alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultak a biztosított személyeken túl többek között a következő személyek:
A fenti személyeknek a magyar egészségbiztosítás keretében nyújtható például tb támogatottan orvosi ellátás (háziorvosi, járó-, fekvőbeteg, rehabilitációs ellátás), betegszállítás, továbbá támogatottan elérhetőek adott gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyfürdő-ellátások. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a Tbj. az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nagy részénél az ellátás feltételeként szabja meg a belföldiséget, amely a következő:
Különbség és azonosság a biztosított és az egészségügyi szolgáltatásra jogosult között:Összegezve elmondható, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosult abban különbözik a biztosítottól, hogy
A különbségek kapcsán felmerülhet, hogy mi a közös bennük?Mind a biztosított, mind az egészségügyi szolgáltatásra jogosult tb támogatással kaphatja az egészségügyi szolgáltatásokat.
Ezen felül közös vonás, hogy ha a biztosítási jogviszony vagy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság megszűnik, akkor mindkét esetben fennáll az ún. passzív jogon járó egészségügyi szolgáltatás. Azaz, az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a Tbj.-ben meghatározott belföldi személy részére a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)–o) és r) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsági feltételnek a megszűnését követően
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Kiküldetési rendelvény vagy útnyilvántartás?2022. Április 22. 8:42 - siteadmin Ez a kérdés akkor vetődhet fel, amikor el kell dönteni, hogyan számolják el a kifizető érdekében használt járművek költségeit. A NAV 2022-es tájékoztatója különbséget tesz a kérdés megválaszolásakor aszerint, hogy a magánszemély saját tulajdonában lévő autóját használja-e hivatalos célból, vagy sem.
A saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos, üzleti célú használatáért két formában kaphat költségtérítést a magánszemély: útnyilvántartás vagy kiküldetési rendelvény alapján.
ÚtnyilvántartásÚtnyilvántartás alapján a ténylegesen megtett utak figyelembevételével, vagy átalány alapján részesülhet költségtérítésben a magánszemély. Ez legtöbbször akkor fordul elő, ha valaki rendszeresen használja hivatalos célra a saját személygépkocsiját.
A költségtérítés címén kapott összeg ekkor adóköteles bevételnek számít, amellyel szemben elszámolhatóak az üzleti, hivatali utakkal kapcsolatban felmerült költségek – vagy a kilométerenként 15 forintos átalánnyal (amiben benne vannak a fenntartási, javítási, felújítási költségek is), vagy elszámolható az üzemanyagköltség plusz a számlával igazolt fenntartási, javítási felújítási költségek, és többféle módból lehet választani.
Fontos még, hogy egész évben csak a kiválasztott módon lehet elszámolni a költségeket, vagyis éven belül nem lehet változtatni.
Arra is kell számítani, hogy ha a magánszemély a saját tulajdonban lévő személygépkocsi hivatali, üzleti célú használatára útnyilvántartás alapján számol el költséget, akkor cégautóadót kell fizetnie.
Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, az üzemanyagnormát, a kilométeróra állását az év első és utolsó napján, az utazás időpontját, az utazás célját (honnan-hova utazott), a felkeresett üzleti partnerek megnevezését, a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát.
Kiküldetési rendelvényA magánszemély saját személygépjárművének hivatali célú használatáért a kifizetőtől kiküldetési rendelvény alapján is kaphat költségtérítést. A kiküldetési rendelvény a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, a költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.).
Kiküldetési rendelvénynek számít a zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikusan előállított bizonylat is. A papíron kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzés rendelkezéseinek betartásával megőrzi.
Fontos, hogy kiküldetési rendelvényt nemcsak munkaviszonyban lehet kiállítani, hanem más jogviszonyokban is (például megbízás, tagi, vezető tisztségviselő vagy választott tisztségviselő). Alkalmazható akkor is, ha a magánszemély a tevékenységért nem részesül juttatásban,hanem azt „közérdekű” munkaként végzi, és csak a járműhasználattal kapcsolatos költségei megtérítését kéri. Nem kell bevételként figyelembe venni a térítést, ha mértéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolhatónál, azaz
Fontos, hogy amennyiben a kifizető ennél több költségtérítést fizet, akkor a teljes összeg adóköteles bevételnek számít. Költségeket ilyenkor el lehet számolni, de előfordulhat, hogy cégautóadót is kell fizetni.
A nem saját tulajdonú autó hivatali használataA nem saját tulajdonú személygépkocsi üzemi célú használatakor útnyilvántartás alapján elszámolható az üzemi használatra eső üzemanyagköltség, valamint a számla szerinti egyéb költség, feltéve, hogy ezek a költségek szerződés alapján a magánszemélyt terhelik. Fontos megjegyezni, hogy ha a személygépkocsi nem saját tulajdonban van, akkor a hivatali, üzleti célú használatkor a kiküldetési rendelvényhez kapcsolódó kedvező szabály nem alkalmazható.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
