|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Munkaviszony esetén fizetendő vasárnapi bér-, műszak- és éjszakai pótlék2022. Április 11. 11:14 - siteadmin Gyakori kérdés, hogy a vasárnapi vagy a több műszakos munkavégzés esetén mikor és milyen mértékű bérpótlékot kell fizetni. Az alábbiakban összefoglaljuk a vasárnapi munkavégzés esetén fizetendő pótlék, valamint a műszak- és az éjszakai pótlék szabályait.
Vasárnapi munkavégzés esetén fizetendő bérpótlékMunkaviszonyban a vasárnapi munkavégzés esetén fizetendő bérpótléknál meg kell különböztetnünk rendes és rendkívüli munkavégzés esetén fizetendő pótlékot. Ahhoz, hogy a vasárnapi munkavégzéskor fizetendő pótlékot áttekinthessük, szükséges annak ismerete, hogy a Munkatörvénykönyv alapján mikor kerülhet sor vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre.
A Munkatörvénykönyv alapján vasárnapra, rendes munkaidőre az alábbiak szerint foglalkoztatott munkavállaló osztható be:
Pótlék mértéke
Vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, ha a munkavállaló a fentiekben ismertetett vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésére kizárólag
Megjegyzés: Vasárnap rendkívüli munkaidőre (azaz túlórára) akkor jár a bérpótlék, ha a munkavállaló ezen foglalkoztatására a fenti esetek valamelyikében kerül sor, illetve ha a vasárnapi munkavégzésre rendes munkaidőben nem kötelezhető a munkavállaló.
Ha a munkavégzésre húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon kerül sor, akkor a fizetendő bérpótlék mértéke 100 százalék.
A Munkatörvénykönyv alapján munkaszüneti napok a következők: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.
Meg kell említeni, hogy munkaszüneti napra rendes munkaidőre az alábbi esetekben osztható be a munkavállaló:
MűszakpótlékMűszakpótlék akkor jár, ha a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejének kezdete rendszeresen változik a 18:00 és 06:00 közötti időtartam alatt történő munkavégzésnél.
A műszakpótlék mértéke 30 százalék.
Magyarázat: Rendszeres változás akkor áll fenn, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van. Ha például a munkavállaló áprilisi beosztásának a felében 14:00-20:00-ig dolgozik, míg a másik felében 06:00-14:00 között van beosztva, akkor műszakpótlékra jogosult.
Éjszakai pótlékÉjszakai munka a 22:00-06:00 közötti időszakban teljesített munkavégzés. A munkavállalónak 15 százalék bérpótlék (éjszakai pótlék) jár 22:00 és reggel 06:00 közötti munkavégzés esetén. Figyelemmel kell lenni arra, hogy éjszakai és műszakpótlék együtt nem adható. Azaz, ha a munkavállaló műszakpótlékra jogosult, akkor éjszakai pótlékot nem kaphat.
Végezetül ki kell említeni, hogy
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás Így igényelhető támogatás az ukrajnai menekültek foglalkoztatásához2022. Április 6. 13:32 - siteadmin A magyarországi munkáltatók támogatást kaphatnak, ha olyan ukrán, vagy ukrán-magyar kettős állampolgárságú személyeket foglalkoztatnak Magyarországon, akik 2022. február 24-e után menekültek a háború elől hozzánk, Ukrajnából.
Erről a 96/2022. (III. 10.) kormányrendelet rendelkezik. A támogatás iránti kérelmet a munkáltatónak kell benyújtania a foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalhoz, miután szerződést kötött a dolgozóval. A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg, kizárólag teljes hónapokra (de legfeljebb 12 hónapra), ameddig a munkavállaló jogviszonya fennáll. A támogatást havonta, utólag folyósítják a munkaadó részére, köztehermentesen. A támogatás összegét a munkaadó köteles a munkavállaló lakhatási és utazási költségeinek biztosítására fordítani.
A támogatás elnyeréséhez mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak meg kell felelnie bizonyos feltételeknek – ezeket a feltételeket foglalta össze a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője, dr. Szauter Dóra Amina
A munkáltatót érintő feltételekA támogatási jogosultság legfontosabb előfeltétele, hogy a Magyarország területén székhellyel, telephellyel, vagy fiókteleppel rendelkező munkáltató vállalja, hogy a munkavállaló, valamint szükség esetén kiskorú gyermeke részére megfelelő szálláshelyet és szervezett munkába járási lehetőséget biztosít a munkaviszony fennállása alatt. Ha a munkavállalónak kiskorú gyermeke van, a munkáltatónak a szülővel együtt a kiskorú gyermek részére is biztosítania kell a szállást.
A kérelmet csak a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdasági társasági formában működő jogi személyek nyújthatják be, így közkereseti társaságok, betéti társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, valamint részvénytársaságok, akkor is, ha nonprofit vállalkozásként működnek. Munkaerő-kölcsönző cégek is nyújthatnak be kérelmet. Viszont ha a munkavállaló szállását és az utazását nem a kölcsönző cég biztosítja, hanem a kölcsönbe vevő cég, akkor a munkaerő-kölcsönző nem lesz jogosult a támogatásra.
Nem igényelheti a támogatást az a cég, amellyel szemben jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás, csődeljárás vagy egyéb megszüntetésre irányuló eljárás van folyamatban.
A kérelmező cégnek meg kell felelnie továbbá a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. Így nem felel meg például a feltételeknek, és nem kérelmezheti a támogatást az a munkáltató, akit végrehajtható közigazgatási határozatban bírsággal sújtottak gyermekmunka, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, vagy a munka díjazására vonatkozó szabályok megsértése miatt, esetleg azért, mert akár a NAV, akár a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság felé elmulasztott eleget tenni bejelentési kötelezettségének.
A munkavállalót érintő feltételekA támogatással kizárólag olyan (ukrán, vagy ukrán-magyar kettős állampolgárságú) menekült dolgozó foglalkoztatható, akit a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül nem foglalkoztattak 90 napnál tovább Magyarországon.
A támogatás mértékeHavonta a munkavállaló lakhatási és utazási költségének 50 százaléka lehet a köztehermentes támogatás, de maximum 60 ezer forint. Amennyiben a munkavállaló közös háztartásban élő kiskorú gyermeke(i) is a szülővel együtt menekültek, úgy gyermekenként további 12 ezer forint összegű támogatásra jogosult a munkáltató, így a támogatás felső határa is ennek megfelelően növekszik. Ha a kiskorú gyermek mindkét szülője azonos munkáltatónál dolgozik , akkor a munkáltató a kiskorú gyermekre csak az egyik szülő után jogosult támogatásra.
Fontos még, hogy a lakhatási és utazási költségek azon részét, amit a támogatás nem fedez, felezniük kell a feleknek, azaz a munkáltatónak és a munkavállalónak.
A támogatás tartamaA támogatás maximális időtartama 12 hónap, amely kérelemre további 1 évre meghosszabbítható. Ennek feltétele, hogy a munkaviszony folyamatosan fennálljon. A munkaviszony megszűnésével a támogatási jogosultság is megszűnik.
A foglalkoztatás lehetséges formáiA munkaviszony határozott és határozatlan időre is szólhat, azonban legalább heti 20 órában kell foglalkoztatni a menekült dolgozót. Egyszerűsített foglalkoztatásban és közfoglalkoztatásban nem igényelhető a támogatás.
IgénylésA támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett formanyomtatványon lehet igényelni. A kérelem benyújtásához az érintett munkavállaló munkaszerződését, valamint a munkavállalói adatlapot is csatolni kell. A kormányhivatal 8 munkanapon belül megvizsgálja a kérelmet, és ha a feltételek fennállnak, nyilvántartásba veszi, ellenkező esetben elutasítja.
0 hozzászólás  Az utazási költségtérítés 2022. július 1-jétől hatályos változásai2022. Március 28. 11:33 - siteadmin Az utazási költségtérítés 2022. január 1-jétől bekövetkező törvényi változásait már korábban ismertettük. A 2021. év végén jelent meg ennek a törvénymódosításnak a végrehajtására vonatkozó új szabály, amelyet azonban 2022. július 1-jétől kell majd alkalmazni. A változásra való felkészülés és a teljes körű tájékoztatás céljából ezúttal a végrehajtás új szabályait ismertetjük.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet utazási költségtérítésre vonatkozó szabálya módosulni fog 2022. július 1-jétől, amelynek fontosabb változásai a következők:
Utazási költségtérítés elektronikus rögzítéseAz utazási költségtérítést a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által üzemeltetett informatikai rendszerben rögzíteni kell.
Ez a kötelezettség az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatót terheli. Azaz, a jogszabály rögzíti, hogy az utazási költségtérítési támogatás igénylésének a NEAK által üzemeltetett informatikai rendszerben történő rögzítésére az ellátást nyújtó – vagyis az ellátást nyújtó járóbeteg-szakellátó, fogászati szakellátó, fekvőbeteg-gyógyintézet, gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltató vagy rehabilitációt biztosító szolgáltató – által kijelölt személy jogosult. Ez a személy az utazási költségtérítési támogatás igénybevétele érdekében – az ellátást igénybe vevő kérésére – a NEAK által üzemeltetett informatikai rendszerében rögzíti
A fenti adatrögzítésre a szolgáltatás igénybevételekor, illetve a szolgáltatótól történő elbocsátáskor kerül sor.
Fontos! A fentiek alapján ki kell emelni, hogy az utazási költségtérítési támogatás rögzítése az ellátást igénybe vevő személy kérésén alapul. Ha az ellátást igénybe vevő személy kérésének hiányában nem került sor az informatikai rendszerben az utazási költségtérítési támogatás igénylésének rögzítésére, akkor utazási költségtérítési támogatás nem jár.
Megjegyzés: Az utazási költségtérítési támogatás igénylése a NEAK által üzemeltetett informatikai rendszerben 8 napra visszamenőlegesen akkor rögzíthető, ha az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor, illetve az egészségügyi szolgáltatótól történő elbocsátáskor erre üzemzavar vagy üzemszünet miatt nem kerülhetett sor.
Utazási költségtérítés igényléseÚj szabály az is, hogy az utazási költségtérítési támogatás iránti kérelmet
Azaz, az igényt akkor is be kell nyújtani, ha az utazási költségtérítést igénybe vevő személy 65 év feletti, és így díjmentesen utazhat, vagy az ellátottnak kísérőre van szüksége.
Határidő: Az utazási költségtérítési támogatás iránti fenti igény az egészségügyi szolgáltatónál történt megjelenés, illetve az onnan való elbocsátás napjától számított hatodik hónap utolsó napjáig érvényesíthető.
Megjegyzés: Az új szabály a tételes elszámolás alá eső hatóanyagot tartalmazó gyógyszerekkel történő kezelésben részesülő esetén kimondja, hogy utazási költségtérítési támogatás tekintetében a járóbeteg-szakellátásra, fogászati szakellátásra, fekvőbeteg-gyógyintézetbe, gyógyászati ellátásra, továbbá rehabilitációra beutalt személlyel azonos elbírálás alá esik.
Az utazási költségtérítés mértékeKözforgalmú személyszállítási eszközzel (például autóbusz) történő utazás esetén az utazási költségtérítési támogatás összege az alábbi táblázatban foglaltak szerint kerül megállapításra azzal, hogy annak összegét csökkenteni kell az ellátást igénybe vevőt és kísérőjét megillető utazási kedvezmény mértékével.
Megjegyzés: Ha a helyi önkormányzat szűrővizsgálatra szervezett utazást biztosít, akkor az önkormányzat a fenti táblázatban foglaltak alapján számított összeg 60 százalékára jogosult utazási költségtérítési támogatásként, amely támogatás az önkormányzat által szervezett (utaztatott), szűrővizsgálaton részt vett személyek után kerül kiszámításra.
A fenti szabályokat tehát 2022. július 1-től alkalmazni, melynek részletes szabályait a 807/2021. (XII. 28.) kormányrendelet tartalmazza.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Munkajogi kérdések az ukrán-orosz háború kapcsán2022. Március 16. 9:15 - siteadmin Mi a teendő, ha nincs fizetés, ha nincs munka, és ha felvenné a munkáltató az Ukrajnából érkező embereket dolgozni?
Sberbankos munkáltatók és dolgozókMi történik, ha a munkáltató számlavezető bankja egyik napról a másikra nem tud utalásokat folyósítani, és ebből eredően a munkavállalók sem kapják meg a megszokott rendben a munkabérüket? A magyarországi Sberbanknál a háború következtében adódott elő ez a helyzet nemrégiben, ami elháríthatatlan külső eseménynek számít – tájékoztatott a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje, dr. Szűcs László.
A munkáltató ebben az esetben nem tehető felelőssé, így a munkavállalók sem élhetnek jogszerűen az azonnali hatályú felmondás jogával azért, mert nem kaptak időben bért. Viszont a munkáltatótól elvárható a tájékoztatás, arról, hogy a munkavállalók mikor jutnak részben vagy egészben munkabérükhöz – konkrét esetben akkor, ha a betétbiztosítási szabályok szerint (legkésőbb március 18-ig), vagy üzletszerű működés következtében a munkáltató is pénzhez jut. A munkáltató arra is számítson, hogy ha tartós ideig nem tud bért fizetni a banki műveletek ellehetetlenülése miatt, akkor a munkavállalók élhetnek a rendes felmondás jogával, amelyet indokolniuk sem kell.
Ha a bérutalás azért nem történik meg, mert a munkavállaló számlavezető bankja – az elrendelt korlátozások következtében – nem tudja az utalást befogadni, úgy a banki értesítést követően a munkavállalónak haladéktalanul számlát kell nyitnia egy másik pénzintézetnél, és erről a munkáltatóját értesítenie kell. Ha ezt a dolgozó nem teszi meg, és ezért nem tud a munkáltató határidőben munkabért folyósítani neki, annak következményeiért a munkáltató szintén nem vonható felelősségre.
Ha nincs munkaA háború miatt az is előfordulhat, hogy a dolgozóknak nem tudnak munkát adni, például mert nincs alapanyag-utánpótlás, és emiatt le kell állítani a termelést, vagy ellehetetlenül az értékesítés. A munkavállalóknak ilyen esetekben is rendelkezésre kell állniuk, ezért állásidőt kell elrendelni. Rossz hír, hogy ha az állásidő elrendelésére elháríthatatlan külső ok miatt kerül sor – ilyen ok a háborús cselekmények miatt ellehetetlenülő alapanyaghiány vagy az értékesítési láncban beálló akadály – úgy az erre alapított állásidőre a munkavállaló nem jogosult az alapbérére sem. Jó hír, hogy a nem fizetett állásidőt figyelembe kell venni a munkaidő-elszámoláskor, vagyis az állásidő beleszámít a munkaidőkeretbe.
De nem kell, hogy feltétlenül bér és társadalombiztosítás nélkül maradjanak a dolgozók, a munkáltató választhat más megoldást is, ahogy azt dr. Zsédely Márta szakértő ügyvéd felvetette.
Ukrajnai menekültek foglalkoztatásaSzámos cég jelezte, hogy a munkaerőhiányos környezetben szívesen foglalkoztatná az Ukrajnából a háború elől menekülő embereket. Íme, ezeka foglalkoztatásuk szabályai.
A magyar-ukrán kettős állampolgárságúak munkavállalása ugyanúgy történik, mint a magyar állampolgároké, foglalkoztatásukhoz tehát nem szükséges semmilyen külön engedély beszerzése.
Harmadik országbelinek számító ukrán állampolgárok magyarországi foglalkoztatása viszont alapvetően engedélyköteles. Fő szabály szerint az ukrán állampolgárok rövid távú (180 napon belül 90 napot meg nem haladó) foglalkoztatásához munkavállalási engedély, hosszú távú (180 napon belül 90 napot meghaladó) foglalkoztatásához pedig összevont engedély szükséges.
A háború elől menekülő ukrán állampolgárok azonban menedékes státuszt kérelmezhetnek Magyarországon. Foglalkoztatásuk e státusz birtokában is engedélyhez kötött marad, kivéve azokat az eseteket, amikor a foglalkoztatásuk engedélymentes, mert bizonyos hiányszakmákban (pl. műszaki-informatikai terület, kereskedelem és vendéglátás, mezőgazdaság stb.) foglalkoztatják őket. Hiányszakmákban ugyanis a menedékes státusz fennállásának teljes időtartama alatt engedély nélkül foglalkoztathatóak, akár munkaerő-kölcsönzés keretében is.
A kormány támogatja az ukrán menekültek foglalkoztatásátA 96/2022. (III. 10.) kormányrendelet alapján az Ukrajna területéről érkezett, ukrán állampolgárságú menekültek foglalkoztatásához támogatást igényelhetnek a munkáltatók.
0 hozzászólás Minimálbér vagy garantált bérminimum? Mikor melyiket kell alkalmazni?2022. Március 8. 14:45 - siteadmin A minimálbér összegét évről évre felülvizsgálja és megváltoztatja a kormány, mértéke nem csupán a munkavállalók számára fontos kérdés, hanem a termékek és szolgáltatások árára is hatással van. De vajon tisztában vagyunk-e azzal, mit jelent a garantált bérminimum, és hogy milyen munkakörben kell dolgozni ahhoz, hogy jogosulttá váljunk rá?
Jelentős mértékben, majdnem húsz százalékkal emelkedett 2022-ben a minimálbér bruttó összege, amely így 200 ezer forintra nőtt. A minimálbér alapszabályként a legkisebb fizetendő összeg teljes munkaidős foglalkoztatás esetében, ennek megfelelően – a részmunkaidős foglalkoztatásra – a óránkénti szintjét is meghatározták az erről rendelkező kormányrendeletben, ez utóbbi idén 1150 forint. Az arányosítás természetesen havi szinten is értelmezhető: ha valaki négy órában dolgozik, akkor neki 100 ezer forintos minimálbér jár. Ha minimálbért alkalmaznak teljesítménybérezésnél, a 100 százalék (vagyis az említett 200 ezer forint) nyilvánvalóan a 100 százalékos teljesítés esetén jár. Az is fontos, hogy a „teljes munkaidő” nem feltétlenül napi nyolc vagy heti 40 óra, ennek mértékét a munkaszerződés határozza meg. Ha például valakinél hat órában határozták meg a „teljes munkaidőt”, akkor neki is jár a 200 ezres minimálbér, ha viszont valakinél 10 órában (például azért, mert készenlétet ír elő a munkáltató), akkor is az az irányadó.
A garantált bérminimumA minimálbér az alapja számos juttatásnak, illetve adó- és járulékkötelezettség esetén is ez az irányadó. Nem árt azonban tudni, hogy bizonyos esetekben nem ez a kötelezően fizetendő alap, hanem a garantált bérminimum. Ezt olyan munkaköröknél kell alkalmazni, amelyek elvégzéséhez legalább középfokú iskolai végzettség vagy középfokú szakképzettség szükséges. A garantált bérminimum havi szintje 2022-ben, megint csak teljes foglalkoztatás esetén 260 ezer forint, részmunkaidő esetén természetesen ez is arányosan csökken, ehhez 1495 forintos órabért kell alkalmazni.
A közalkalmazotti bérminimumLétezik a rendszerben egy harmadik kategória is, ez a közalkalmazotti bérminimum, amelyet – mint azt a neve mondja – a közfoglalkoztatásban résztvevők számára kell fizetni teljes munkaidős foglalkoztatás esetén. Ennek összege sokáig változatlan volt, a 2021-es kisebb emelés után pedig idén 100 ezer forintra nőtt. Ha pedig középfokú végzettség szükséges a közmunka elvégzéséhez, akkor 130 ezres bérrel kell számolni. (A munkavezetőknél a fenti összegek 110 százaléka.)
Mikor melyiket kell alkalmazni?Nem mindegy tehát, hogy mikor alkalmazzák a minimálbért és mikor a garantált bérminimumot. Ahogy említettük, utóbbinál a mérvadó a munkakör elvégzéséhez szükséges középfokú végzettség. A kulcsszó itt a szükséges, vagyis attól, hogy valakinek van érettségije vagy felsőfokú végzettséget szentesítő diplomája, nem feltétlenül jogosult a garantált bérminimumra, ha olyan munkát végez, amelyikhez az nem kell.
A gyakorlatban persze nem mindig egyszerű eldönteni, mikor melyiket kell alkalmazni. Egyértelmű a helyzet akkor, ha a tevékenységnél az annak gyakorlásához szükséges képesítést az ágazatot felügyelő miniszter jogszabályban határozza meg. Ebben az esetben csak a végzettséggel rendelkezőket lehet foglalkoztatni, akik jogosulttá válnak a garantált bérminimumra is. Ezek a jogszabályok (alapvetően a rendeletben meghatározott szakmajegyzék) arról is rendelkeznek, hogy elég-e valamilyen állam által elismert szakképesítés, netán a szükséges képesítés felsőoktatási diploma, szakképzettség vagy hatósági képesítés meglétét írja elő. Az egyes szakmákhoz szükséges követelmények listája elérhető az Innovatív Képzéstámogató Központ oldalán, itt a képzési és kimeneti követelmények, programtantervek is letölthetők, a szakmajegyzék pedig a 12/2020-as kormányrendelet 1. mellékletében található meg. Az OKJ rendszer 2020-ban történt átalakítása nyomán a szakmák megszerzésének rendszere is átalakult (a szakmák száma pedig jelentősen lecsökkent), a korábban megszerzett, állam által elismert szakképesítések azonban továbbra is érvényesek.
Más a helyzet akkor, ha nincs jogszabályi előírás. Ilyen esetben a munkáltató saját szabályzata (az úgynevezett munkáltatói szabályzat) vagy kollektív szerződés is előírhat végzettséget vagy képesítést egy munkakör elvégzéséhez – ezeknek az előírásoknak megfelelően alkalmazandó a garantált minimálbér is. A harmadik eset pedig az, amikor sem jogszabály, sem munkáltatói szabályzat, sem kollektív szerződés nem írja elő a képesítést. Ilyen esetben nem kötelező a magasabb bérminimumot fizetni – a munkáltató természetesen fizethet magasabb bért, az irányadó azonban 2022-ben nem a 260 ezres szint, hanem a 200 ezres.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
