|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Megszűnik az Erzsébet-utalvány2019. Január 17. 16:32 - siteadmin Megvan az adóváltozások első áldozata: december végén adta hírül az Erzsébet Utalványforgalmazó (EU) Zrt. honlapján, hogy Erzsébet-utalvány 2019 januárjától nem rendelhető. Nem csak a papír utalvány szűnik meg, hanem az Erzsébet-kártyákra sem lehet januártól utalni.
Viszont legfeljebb 2019 végéig beválthatók a korábban kiadott Erzsébet-utalványok, illetve a kártyákra tavaly feltöltött összegek.
A jelenleg forgalomban lévő érvényes (papíralapú vagy elektronikus) utalványokat a mintegy 60 ezer elfogadóhelyen használhatják fel az utalványbirtokosok a lejárati időn belül, legkésőbb 2019. december 31-ig.
Vannak azonban, akik optimistán tekintenek a jövőbe, és szerintük az Erzsébet-utalványok forgalmazásának beszüntetése sem veszi el a munkaadók kedvét a különböző juttatásoktól: nagy részük a megszokott módon adja ezeket továbbra is munkavállalóinak azzal együtt, hogy a juttatások meghatározott körére 2019-től nem érvényes a korábbi adókedvezmény.
Az Erzsébet-utalványok forgalmazásának megszüntetését az indokolhatja, hogy az ajándékkártyák és -utalványok már nem kedvezményesen adóznak ettől a dátumtól. A kedvezőtlen irányú adóváltozás azonban nem feltétlenül hozza el a „világ végét”, a munkáltatók nagyobb része az egyes meghatározott juttatások adókedvezményének megszűnése ellenére sem hagy fel ezekkel, hanem továbbra is a megszokott módon nyújtja őket munkavállalóiknak
Bár már az adókedvezmények ez évi eltörlését életbe léptető, tavaly nyári jogszabályváltozásokat követően érzékelhető volt, hogy a munkaadók többsége nem fogja beépíteni a bérbe a dolgozói juttatásokat.
Ebben a kérdésben egyértelmű határozottsággal foglalt állást az Edenred megbízásából készített, reprezentatív felmérés válaszadóinak többsége – miközben csupán 1 százalékuk rendelkezett részletes elképzeléssel arról, hogyan is fogja pontosan kezelni az új helyzetet.
Ehhez hasonló dilemmával szembesülnek most azok a vállalkozások, amelyek eddig az Erzsébet-utalványt vagy -kártyát használták. Az adózási előnyét szinte egyedüli juttatási elemként megőrző SZÉP-kártya nagyon fontos ösztönző, ugyanakkor nem minden élethelyzetben hatékony eszköz: ha a mindennapos megélhetés támogatása a cél, az egyéb juttatások a magasabb adó ellenére is létfontosságúak.
 0 hozzászólás Minimálbérhez kapcsolódó 2019. évi befizetésekről és egészségbiztosítási ellátások felső határának változásáról2019. Január 11. 11:25 - siteadmin
A 2019. évi minimálbér és a garantált bérminimum növekedése kapcsán az alábbi bejegyzésben bemutatom, hogy 2019-ben milyen összegű közterhek kerülnek levonásra teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló béréből, valamint milyen tb közterheket kell megfizetni a minimális alapok kapcsán a vállalkozásoknál, és kitérek a táppénz és a gyermekgondozási díj felső határának változására is.
MunkaviszonyTeljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a minimálbér 2019. január 1-jétől bruttó havi 149 000 forint, míg a garantált bérminimum 2019. január 1-jétől havi bruttó 195 000 forint. Munkaviszonyban, teljes munkaidőben, minimálbéren/garantált bérminimumon foglalkoztatott, nem nyugdíjas munkavállaló esetén az alábbi összegek kerülnek levonásra:
Miként alakul a nettó jövedelem és közteherbefizetés 2018. évhez képest?2019-ben a minimálbért kereső, nem nyugdíjas munkavállaló havi 3 685 forinttal több szja előleget és járulékot fizet. A minimálbér növekedése kapcsán a nettó jövedelme havi 7 315 forinttal nő, a munkáltató havi 2 145 forinttal több szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.
2019-ben garantált bérminimumot kereső, nem nyugdíjas munkavállaló 4 857,5 forinttal több szja előleget és járulékot fizet havonta. A garantáltbér növekedése kapcsán a nettó jövedelme 9 640 forinttal nő, a munkáltató pedig havi 2 827,5 forinttal több szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.
Nem nyugdíjas egyéni-, és társas vállalkozók tb közterhei:Egyéni-, és társas vállalkozóként a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség legalább – az ún. minimális alapok után - az alábbiak szerint áll fenn:
Amennyiben az egyéni-, és a társas vállalkozás a tb közterheket a fenti minimális alapok szerint fizeti, akkor a vállalkozónak illetve a vállalkozásnak havonta a következő összeget kell megfizetni 2019-ben:
Változás az egészségbiztosítási ellátások felső határábanTáppénz és gyermekgondozási díj felső határa az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella // közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Nyugdíj melletti munkaviszony előnye és hátránya 2019. évben2019. Január 7. 12:27 - siteadmin 2018-ban azt a szabályt kellett alkalmazni, hogy ha a saját jogú nyugellátásban részesülő személy a Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozik, akkor a munkabéréből járulékokat kell levonni, de a járulékok alapján jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra, nyugdíjának 0,5 százalékos emelésére, továbbá üzemi balesete vagy foglalkozási betegsége esetén baleseti ellátást kaphat. Idén a fenti szabály jelentősen változik. Az alábbi bejegyzésben összefoglalom, hogy a 2019. évben milyen előnnyel és hátránnyal jár, ha a nyugdíjas a Munkatörvénykönyvében foglalt munkaviszonyban dolgozik.
2018. év végéig úgy rendelkezett az 1997. évi LXXX. törvény, hogy a munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjas biztosítottnak minősül, így a béréből megfizeti a természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot. Azaz a saját jogon nyugellátásban részesülő munkavállaló béréből le kellett vonni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl
Megjegyzés: Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A nyugdíjas a fenti 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján évenként, nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére is jogosult volt. Szintén a nyugdíjjárulék alapján 2018-ban figyelemmel kellett lenni arra a szabályra, hogy a 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő hölgyek keresőtevékenységénél felső korlát érvényesül, azaz ha a keresőtevékenység során a fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladta a minimálbér tizennyolcszorosát, akkor a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig – de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kellett.
Felvetődik az a kérdés, hogy milyen előnnyel és hátránnyal jár, hogy 2019-ben az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugellátásban részesülő munkavállaló nem lesz biztosított?
Elsőként nézzük meg a hátrányokat!2019-ben járulékfizetés hiányában a nyugdíjas munkavállaló már nem jogosult a fenti 0,5 százalékos nyugdíjemelésre, továbbá szintén a járulékfizetés hiányában nem jogosult baleseti ellátásra sem. Azaz, üzemi baleset (beleértve a foglalkozási megbetegedést is) esetén nem kaphat baleseti táppénzt, illetve súlyosabb egészségkárosodás esetén nem jogosult baleseti járadékra, és nem kaphat 100 százalékos támogatás mellett baleseti egészségügyi szolgáltatást sem.
Továbbá a hátrányok között kell megemlíteni, hogy ha az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas egyben kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóként is tevékenykedik, akkor függetlenül attól, hogy a munkaviszonyban hetente hány órát dolgozik fizetni kell a kiegészítő tevékenység kapcsán a havi 7 500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. Azaz esetében 2019-ben nem érvényesül az a szabály, hogy nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.
ElőnyökJárulékfizetés hiányában növekszik a munkaviszonyban álló nyugdíjas nettó bére. Ha például 2018-ban a nyugdíjas munkavállaló heti 10 órában dolgozik, és bruttó 150 000 Ft munkabért kap, akkor béréből 22 500 Ft személyi jövedelemadó-előleget, 15 000 Ft nyugdíjjárulékot és 6 000 Ft természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetnie. A 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. Változatlan bér mellett 2019-ben, a nyugellátásban részesülő munkavállaló azonban 21 000 forinttal több nettó jövedelmet kap, hiszen sem a nyugdíjjárulék, sem a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem kerül levonásra.
2019-ben a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő és Mt. szerinti munkaviszonyban álló hölgyeknél nem kell alkalmazni a fentiekben leírt kereseti korlátot, hiszen járulékfizetés hiányában nem lesz nyugdíjjárulékalapot képező jövedelmük.
1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjas foglalkoztatott egészségügyi szolgáltatásának a fedezetét a nyugdíjastól levont 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék biztosítja. 2019-ben a nyugdíjas nem fizeti természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de biztosítási jogviszony hiányában az 1997. évi LXXX. törvény alapján foglalkoztatottnak sem minősül, így a központi költségvetés utalja majd át a belföldi nyugdíjas munkavállaló után az egészségügyi szolgáltatás fedezetét.
A nyugdíjas munkaviszonyban történő foglalkoztatását segíti elő, hogy 2019. január 1-jétől a munkabér után a munkáltatónak sem szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie.
Összegezve elmondható, hogy közteherfizetés szempontjából nagyon kedvező lesz a nyugdíjas munkaviszonyban foglalkoztatása, de figyelemmel kell lenni arra, hogy járulékfizetés hiányában adott ellátásokra pl: 0,5 százalékos nyugdíjemelésre, és baleseti ellátásra a nyugdíjas munkavállalók nem lesznek jogosultak.
Végezetül szeretném jelezni, hogy a változás 2019-ban csak az Mt. szerinti munkaviszonyra vonatkozik. Ha a nyugdíjas például közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, akkor továbbra is biztosított marad, és esetében nem változik az a szabály sem, hogy nyugdíjának folyósítása a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt szünetel.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Cafeteria 2019 – mit lépnek, mit léphetnek a cégek?2018. December 17. 16:23 - siteadmin Jövőre jelentősen átalakul a juttatások adózása, a SZÉP-kártya és néhány más juttatás kivételével a dolgozói juttatások ugyanúgy adóznak, mint a bér. Vagyis nemcsak a munkaadónak kell majd adóznia, hanem a munkavállalónak is.
Az új szabályozás egységesen érvényes minden juttatásra, amely nem szerepel nevesítve az adótörvényben – magyarázta Fata László cafetéria-szakértő az Edenred még októberi szakmai háttérbeszélgetésén.
Idézzük fel, mit valószínűsítettek akkor a szakértők, mit fognak lépni a cégek az adóteher növekedése miatt.
Csak kevesen szántanák beElsőre az tűnne logikusnak, hogy az egész béren kívüli juttatási rendszert be fogják szántani a cégek, hiszen már nem éri meg adni, ha nincs rá adókedvezmény. Valójában nem ennyire egyszerű a helyzet.
Az első reakció az volt, hogy ez lehetetlen. A második az, hogy vége a cafeteriának, ezt valamiféle megnyugvás követte, majd tanácstalanság, később úgy látszott, a munkáltatók jó része a változás dacára is megtartja jövőre az elemeket – ecsetelte az Edenred ügyvezető igazgatója, Balázs Krisztián a reakciókat.
A cég augusztusban elvégzett telefonos felmérése szerint
Béresítés és készpénzdilemmaA juttatások bérbe építése több szempontból sem vonzó alternatíva a munkaadóknak Balázs Krisztián szerint. Ellene szól, hogy rugalmatlan és jelentős adminisztratív teherrel jár. Az Aerenson Consulting tulajdonos-vezetője, Pethő Anikó szerint a bérbe építés viszonylag gyorsan erodálódik. Fél év elteltével már nem juttatásként tekint a kis pluszra a munkavállaló, így annak elvész a munkaerő-megtartó ereje; a munkavállaló szinte már várja a következő béremelést.
Úgy valószínűsítették októberben, hogy a legnagyobb dilemma egyértelműen a tavaly bevezetett készpénz-juttatás kezelése lesz. Ezt 100 ezer forintig lehetett kedvezményes adózás mellett adni, ami havi 8 ezer forintot jelent. Jövőre viszont már bér szerint fog adózni a juttatás. Csapda a javából: azért adták, mert alacsonyabb volt az adója, de a szabályozás megváltozott, és azt sem lehet tudni, nem változik-e ismét – kommentált októberben Balázs Krisztián.
Azóta már néhány cégnél megkötötték a bérmegállapodást, és azt is lehet tudni, mi lett a cafeteriával.
A Mercedesben megtartják a készpénzt is, a Hanuiban több lesz a cafeteria
A kecskeméti Mercedes-gyárban például az idei színes cafeteriaválaszték helyett jövőre egyedül a kedvezményesen (béren kívüli juttatásként) adózó SZÉP-kártyát akarták meghagyni. De a szakszervezet kérésére maradhatott a bérként adózó készpénzcafeteria is. Így 2019-ben vagy 340 ezer forintot kaphatnak SZÉP-kártyára a dolgozók, vagy évi bruttó 280 ezer forint készpénzcafeteriát, havi részletekben. A cafeteria egyébként minden dolgozónak ugyanannyi.
Egész más fordulatot vett a cafeteria a Hanui Hungária Gépgyártó Kft.-nél. A kedvezőtlen adójogi változások ellenére évi bruttó 150 ezer forinttal emelkedik, így 2020-ra több mint háromszorosára nő az éves cafeteriakeret, amit minden munkavállaló megkap.
Úgy tűnik tehát, az adóváltozás tényleg nem feltétlenül egyenlő a cafeteria temetésével.
0 hozzászólás 2019. évi szociális hozzájárulási adókedvezményekről2018. December 6. 23:22 - siteadmin 2019. január 1-jétől alkalmazandó új szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (2018.évi LII. törvény) egyes kedvezményeket megszüntet, egyes kedvezményeket átmenetileg vagy véglegesen fenntart, továbbá új kedvezményeket is bevezet. Az alábbiakban a fenti sorrendet követve ismertetem a jövő évi szociális hozzájárulási adókedvezményeket.
2019. január 1-jétől megszűnnek a következő kedvezmények
Kifutó kedvezmények
Az alábbi – 2018. december 31-én már érvényesített – kedvezmények az érvényesítésre még nyitva álló időtartamig igénybe vehetők, méghozzá a 2011. évi CLVI. törvény (Eat.) 2018. december 31-én hatályos rendelkezései szerint:
Megmaradó és új kedvezmények
Röviden tekintsük át, hogy milyen mértékben és ha hatósági igazolás szükséges, akkor milyen igazolás alapján vehetők igénybe ez utóbbi, azaz a megmaradó és az új kedvezmények!
Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezményA kedvezményt a szociális hozzájárulási adótörvényben meghatározott munkaviszony esetén lehet alkalmazni, ha a munkavállaló munkaköre szakképzettséget nem igénylő (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozik, vagy 6. főcsoport 61. csoportjába tartozik, illetve a 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója a munkaköre, vagy a 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás szerinti munkakörben dolgozik.
Kedvezmény mértéke: a fenti munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér után 9,75 százalékos mértékű kedvezmény érvényesíthető.
A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezményMunkaerőpiacra lépőnek minősül az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonnyal.
Megjegyzés: Nem számít be a fenti biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonyba a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időszaka, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartama.
Kedvezmény mértéke: A kedvezmény a munkaerőpiacra lépő munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető úgy, hogy ezen mértékig nem kell fizetni szociális hozzájárulási adót a foglalkoztatás első két évében, míg a foglalkoztatás harmadik évében ennek a kedvezménynek a fele érvényesíthető.
Ezen kedvezmény igénybevételéhez hatósági igazolás is szükséges, amelyet az állami adó- és vámhatóság a biztosítotti bejelentés megtételét követően, hivatalból, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig, illetve a biztosítotti bejelentés hiányában a kifizető havi bevallásban tett kérelmére állít ki és elektronikus kapcsolattartás útján küldi meg a kifizető részére. A kifizető ennek a hatósági igazolásnak a birtokában érvényesítheti a kedvezményt.
A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezményEnnek a kedvezménynek a feltételei a következők:
Megjegyzés: Jogosultságot nem érinti, ha a természetes személynek az adókedvezmény érvényesítési időszaka alatt a legalább három gyermek után járó családi pótlékra való jogosultsága megszűnik.
Kedvezmény mértéke: Kedvezmény a fenti munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető úgy, hogy a foglalkoztatás első három évében nem kell megfizetni ezen mértékig a szociális hozzájárulási adót, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében a fenti kedvezmény fele érvényesíthető.
Igazolás: A kedvezményt a kifizető akkor érvényesítheti, ha birtokolja
A családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolást – a kifizetőnek a biztosítotti bejelentéssel, illetve a munkaerőpiacra lépő feltétel fennállásáról szóló igazolás iránti kérelemmel együtt benyújtott és az állami adó- és vámhatóság által továbbított kérelmére – a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság állítja ki és elektronikus kapcsolattartás útján megküldi a kifizető részére.
A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezményA kedvezmény a megváltozott munkaképességű munkavállaló, egyéni vállalkozó illetve a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég megváltozott munkaképességű tagja kapcsán vehető igénybe.
Megváltozott munkaképességű:
Kedvezmény mértéke: a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után lehet igénybe venni a 19,5 százalék mértékű kedvezményt.
A kifizető a kedvezményt az alábbi hatósági igazolás birtokában érvényesítheti:
A közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezményA közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére kedvezmény illeti meg.
Kedvezmény mértéke: a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után úgy érvényesíthető, hogy ezen összegig az aktuális szociális hozzájárulási adómérték 50 százaléka, azaz 9,75 százalékos kedvezmény vehető igénybe.
Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény
Doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelöltmunkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő – kifizető, a munkaviszonyra tekintettel fizetendő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
Kedvezmény mértéke:
A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményA kutató-fejlesztő foglalkoztatása után érvényesíthető kedvezményt, az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót alkalmazó kifizető veheti igénye.
A kedvezmény feltétele: vállalkozásként működő kifizető saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősüljön.
A kedvezmény mértéke: a tárgyhónapban kutatás-fejlesztési tevékenység bérköltsége után fizetendő szociális hozzájárulási adó fele, azaz idén 9,75 százalék
Védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezményA kedvezmény igénybevételének a feltétele, hogy az elbocsátott természetes személy rendelkezzen az őt elbocsátó munkáltató által kiállított igazolással, és annak egy eredeti példányát bemutassa az őt alkalmazó kifizetőnek. Ezt az igazolást az elbocsátó munkáltató akkor állítja ki a természetes személynek, ha a természetes személy a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban dolgozott és a 60. életévét betöltötte. Az igazolást a munkáltató a jogviszony megszűnése napjáig állítja ki, feltüntetve a jogviszony megszűnésének napját is.
Kedvezmény mértéke: Az igénybe vehetők kedvezmény a fenti munkavállaló bruttó munkabére – de legfeljebb a minimálbér négyszerese – után 19,5 százalékos mértékű.
Meg kell jegyezni, hogy ezt a kedvezményt a kifizető(k) mindaddig érvényesítheti(k), amíg a fenti munkavállaló nem minősül a Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjasnak.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella / közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
