|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Érkezik a nevelőszülői gyed2019. December 19. 21:46 - siteadmin
2020. január 1-jétől bővül az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak köre egyrészt az örökbefogadói díjjal, másrészt a nagyszülői gyermekgondozási díjjal és a nevelőszülői gyermekgondozási díjjal. Korábban már tájékoztatást adtunk az örökbefogadói díjról és a nagyszülői gyermekgondozási díjról, az alábbiakban röviden bemutatásra kerül a nevelőszülői gyermekgondozási díj és ezen új gyermekgondozási díjakhoz kapcsolódó munkajogi szabályok.
Nevelőszülői gyermekgondozási díj2020. január 1-jétől gyermekgondozási díjra jogosult a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt a nevelt gyermekre tekintettel, ha
Megjegyzés: Ha a nevelőszülő egyidejűleg több olyan nevelt gyermekről is gondoskodik, akire tekintettel gyermekgondozási díjra válna jogosulttá, választása szerint csak egy nevelt gyermekre tekintettel lesz jogosult a gyermekgondozási díjra.
A gyermekgondozási díj legkorábban a gyermek nevelésbe vételének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár azzal, hogy a gyermek születését követő 169. napot megelőzően a nevelőszülő részére nem jár a fenti gyermekgondozási díj arra az időszakra, amikor a nevelőszülő bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.
A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér 55%-a. A gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a.
A Munkatörvénykönyv fizetés nélküli szabadságra vonatkozó szabályai (128. §) kiegészültek a fenti új ellátások kapcsán.
Erre tekintettel a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Fizetés nélküli szabadságra jogosult a munkavállalóként dolgozó nagyszülőnek is a gyermekgondozási díj időtartamára. Továbbá a munkavállaló – örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából – a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított 3 évig, három évesnél idősebb gyermek esetén 6 hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Milyen egyéb szabályok kapcsolódnak a fenti fizetés nélküli szabályhoz?A fenti fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló védelemben részesül, azaz a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a fenti fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkavállaló munkaviszonyát.
Továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy munkában töltött időnek - azaz szabadságra is jogosító időnek - minősül a gyermek gondozása céljából igénybe vett fenti fizetés nélküli szabadság első hat hónapja.
A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivételt képez azonban többek között a gyermek gondozása céljából igénybe vett fenti fizetés nélküli szabadság.
Végezetül a kisgyermekesek kapcsán még egy fontos változásra kell felhívni a figyelmet.
A hatályos szabály alapján a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 5 éves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
A fenti időtartam 2020. január 1-jétől további egy évvel megnő, azaz a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 4 éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 6 éves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
Megjegyzés: Három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló az aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel
A fenti részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó módosítást tartalmazza további munkaviszony jellegű foglalkoztatásra vonatkozó szabály is, így többek között a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény is.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás Örökbefogadói díjat vezet be 2020. január 1-jétől a kormány2019. December 16. 11:22 - siteadmin 1997. évi LXXXIII. törvény 2020. január 1-jétől hatályos szabálya alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai a következők lesznek: csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj és táppénz. 2020. január 1-jétől nem csak az 1997. évi LXXXIII. törvényben találkozhatunk az örökbefogadói díjjal, mint új ellátással, hanem többek között adott biztosítási jogviszonyok járulék, és szociális hozzájárulási adófizetésénél, valamint a kisadózók tételes adófizetésénél is meghatározó szerepe lesz. Azaz az örökbefogadói díj több jogszabályban fog „visszaköszönni”, így érdemes annak tartalmával tisztában lenni. Mindezek alapján az alábbiakban rövid tájékoztatást adok a fenti új ellátásról, az örökbefogadói díjról.
2 év feletti – illetve ikergyermekek esetén 3 év feletti – gyermeket örökbefogadó szülőknek jelent segítséget ez az új ellátás. A törvény indokolása rögzíti: „A törvény két éves életkorú gyermeknél idősebb gyermeket örökbefogadó szülők részére egy sajátos új ellátás, az ún. örökbefogadói díj bevezetéséről rendelkezik, mely a feltételeit és összegét tekintve is megegyezik a GYED-del, időtartama a CSED-nek megfelelően 168 nap.”
Mindezek alapján a 1997. évi LXXXIII. törvény az alábbiak szerint rendelkezik az örökbefogadási díjról:
Örökbefogadói díjra az jogosult, aki
Az örökbefogadói díj időtartama és mértékeAz örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. napig jár. Azaz csecsemőgondozási díjhoz hasonlóan, az örökbefogadói díj is 168 napig kerül folyósításra, amely a gyermek nevelésbe vételétől jár.
Az örökbefogadói díj naptári napi alapja a gyermekgondozási díjhoz hasonlóan kerül megállapításra, azaz az örökbefogadói díj az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1)–(3) bekezdése szerint megállapított összegben jár. Ha azonban a naptári napi alap nem állapítható meg a fentiek bekezdések alapján, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, az örökbefogadói díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.
Több ellátás együttes folyósításaÖrökbefogadói díj folyósítása alatt is lehet keresőtevékenységet folytatni. Aki az örökbefogadói díj igénybevétele mellett munkát vállal, és keresőképtelen lesz, akkor a keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre is jogosultságot szerezhet.
Ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel az egyik gyermeke után jogosult csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, vagy gyermekgondozási díjra, akkor a másik gyermeke jogán járó csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat vagy gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.
Örökbefogadói díj szerepe az előzetes biztosítási időben és a megszakításbanA csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követően folyósított örökbefogadói díj idejét is.
A biztosításban töltött idő az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. 2020. január 1-jétől a 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be az örökbefogadói díj folyósításának az ideje.
Örökbefogadói díj alatti tb közterhek és tételes adófizetésAz általános szabály alapján az 1997. évi LXXX. törvényben foglalt biztosítási jogviszony szünetelése alatt egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie a biztosítottnak. Nem kerül sor azonban a jogviszony szünetelésére a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, ha a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra. Ez a kör bővül 2020. január 1-jétől az örökbefogadói díjjal. Nem szünetel jövőre a biztosítási jogviszony, ha a fizetés nélküli szabadság idejére örökbefogadói díj kerül folyósításra.
Nem kell a minimális alapok után fizetni a járulékokat és a szociális a hozzájárulási adót, amíg a nem nyugdíjas egyéni-, vagy társas vállalkozó örökbefogadói díjban részesül. Azaz a járulékalap, illetve a szociális hozzájárulási adóalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a vállalkozó többek között
Megjegyzés: Biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék-, és az adott szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségénél is a befizetési alapot arányosan csökkenteni kell az örökbefogadói díj folyósításának ideje alatt.
Végezetül meg kell említeni, hogy nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó többek között örökbefogadói díjban részesül, kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás A parkolás is lehet munkahelyi juttatás2019. December 12. 11:33 - siteadmin A magánéletben és a munkahelyi ügyek intézése kapcsán is a mindennapok része a parkolás, parkolóhely-keresés, parkolóautomata-vadászat és a parkolás kifizetése, ami nehézkes lehet készpénzzel. Ezeket a gondokat oldja meg az okosparkolás (Parkl-alkalmazás), amely akár munkahelyi juttatásként is kérhető, hiszen lehetővé teszi egy munkavállalói parkolási keret beállítását a céges flottába.
Az alkalmazás két évvel ezelőtt jelent meg hazánkban és már a kezdetektől új színt hozott a fővárosi parkolásba: olyan piaci rést használtak ki a cég alapítói, amellyel egyrészt megoldást kínálnak a kihasználatlan parkolóhelyek megtöltésére, másrészt leegyszerűsítik a parkolást a már meglévő parkolóházak területén, nem beszélve arról, hogy mindezt készpénzmentesen teszik lehetővé a felhasználók számára. Azóta már országosan kezeli a köztéri parkolást, a fővárosban pedig képes parkolóházat vagy elektromos töltési lehetőséget is keresni az applikáció. Business változatát pedig lehet úgy használni, hogy egy felületen legyenek kezelhetőek és fizethetőek céges keretek között a munkavállalók parkolásai és elektromos töltései is.
A parkolás, mint juttatásLegyen szó a munkahelyi parkolásról, a napközben elintézendő ügyek kapcsán szükséges utazásról, vagy akár a munka utáni programokról, számos munkavállaló életének meghatározó része a parkolás. A Profession.hu tavalyi kutatásából is kiderült, hogy a hazai munkavállalók számára az ingyenes parkolás is lehet motiváló juttatás. Az azonban adminisztratív szempontból körülményes, és a cégek számára terhes volt eddig, hogy vállalati szinten hogyan lehet hivatalos keretek között elérhető a kollégák parkolásának finanszírozása.
Az app azonban új lehetőséget kínál okosmegoldásával, hiszen lehetővé teszik, hogy akár az egész vállalati flottát tekintve egy platformon lehessen kezelni a zárt téri és utcai parkolást, valamint az elektromos töltést is. Az pedig már csak a vállalatokon múlik, hogy a szolgáltatást csak a céges ügyintézésre vagy akár juttatásként a magánparkolásokra és töltésekre is elérhetővé teszik-e, hiszen a felhasználók egy kattintással válthatnak az appon belül a céges és a saját profil között.
Áttekinthető felület, személyre szabott profilAz új business-szolgáltatás könnyebbséget jelent a vállalatoknak és a munkavállalóknak egyaránt, hiszen egy fiókon belül kezelhetővé válnak a cég által finanszírozott és a saját zsebből fizetett parkolások is. A vállalati profilon beállítható, hogy egy adott munkavállaló mely szolgáltatások használatára jogosult, tehát csak utcai parkolásra, zárt téri parkolásra, illetve elektromos töltésre, vagy ezek kombinációjára használhatja a céges keretet. Ezzel pedig személyre szabható a szolgáltatás, amely egyaránt működhet a munkahelyi parkolásokat finanszírozó felületként, de akár a magánparkolásoknál juttatásként is jól alkalmazható. A magánparkolás bérként adózó céges juttatás.
Egyszerű fizetés, lekövethető parkolásokA fizetés a regisztrált cég preferenciái alapján változhat, hiszen lehetséges a tranzakciók utáni azonnali fizetés regisztrált céges bankkártyával, de elérhető a havi elszámolás is átutalással. Ráadásul a munkavállalók számára a céges parkolási számlákkal való adminisztráció, a parkolások saját zsebből történő előfinanszírozása is a múlté, hiszen az alkalmazáson keresztüli parkoláson kívül semmilyen más teendőjük nincs. Mindez segít abban, hogy átlátható és könnyen kezelhető legyen minden fél számára a folyamat. Ha pedig a vállalat szeretné látni a céges keretből fizetett parkolások vagy elektromos töltések helyszíneit vagy időtartamát, akkor egy adminfelületen keresztül egyszerűen listázhatják azokat.
0 hozzászólás  Várható változások a társadalombiztosítás kapcsán köthető megállapodásokban és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésben2019. November 29. 22:37 - siteadmin 2019. november 12-én került benyújtásra T/8021. számú törvényjavaslat, amely 2020. július 1-jétől lép majd hatályba és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szól. A törvényjavaslat többek között tartalmazza 2020. július 1-jétől a nyugdíjra, illetve az egészségügyi szolgáltatásra köthető megállapodások, továbbá az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés kapcsán várható változásokat is, amelyekről az alábbiakban adok tájékoztatást.
Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján megállapodás köthető akár egészségügyi szolgáltatásra, akár nyugellátásra.
Egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodásA Tbj. alapján egészségügyi szolgáltatásra megállapodást köthet az a természetes személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult. A természetes személy ezt a megállapodás saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására kötheti meg. A fentiek alapján megállapodás köthető
Továbbá egészségügyi szolgáltatásra megállapodás köthet Magyarországon lévő oktatási intézményben, nappali oktatás keretében tanuló külföldi állampolgár is.
A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
A megállapodás keretében egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a megállapodás első 24 hónapjában csak sürgősségi ellátásokat kaphat, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése 24 hónapra megtörténik.
A megállapodást kötő személyek a fenti magas járulékfizetés ellenére sem kapnak teljeskörű egészségügyi szolgáltatást. Azaz nem jogosultak például transzplantációra, adott fogászati kezelésekre, tb által támogatott külföldi gyógykezelésre (beleértve a határon átnyúló egészségügyi ellátást is).
Az új törvényben továbbra is megmaradnak a fenti szabályok, de a megállapodás megkötésénél további szigorításra kerül sor. 2020. július 1-jétől egészségügyi szolgáltatásra úgy lehet majd megállapodást kötni, hogy első körben a megállapodást kötni kívánó személy egészségügyi állapotát felmérik, majd ezt követően azzal a kötöttséggel kerülhet sor a megállapodáskötésre, hogy a megállapodás alapján nyújtott ellátás az egészségi állapotfelmérés során megállapított, fennálló betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra nem terjedhet ki. Sőt ez az egészségügyi állapotfelmérés még díjköteles is lesz.
Megjegyzés: Az egészségügyi állapotfelmérést a megállapodás megkötésére jogosult kormányhivatal egészségbiztosítási szerve – az egészségbiztosításért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi szolgáltatónál és rendben – rendeli majd el.
Nyugellátásra vonatkozó megállapodásokNyugellátás vonatkozásában kétféle megállapodás köthető. Az egyik ilyen megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre együttesen köthető, míg ezen megállapodás másik típusa csak szolgálati idő megszerzésére irányul.
A hatályos Tbj. alapján, az első esetben, azaz szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre megállapodást köthet az a belföldi nagykorú természetes személy, aki
A megállapodást jelenleg 24 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett lehet kötni, amelynek az alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de minimum a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér. Az új Tbj. alapján ez a befizetési kötelezettség 2020. július 1-jétől várhatóan 2 százalékkal fog majd csökkenni, azaz 22 százalék lesz.
A megállapodás másik típusa, amely szolgálati idő megszerzésére irányul. Ezt a megállapodást az a nagykorú személy kötheti, aki
A fenti megállapodás alapján fizetendő járulék a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 24 százalék nyugdíjjárulék, amely az új Tbj. módosítása alapján 2020. július 1-jétől szintén 22 százalékra csökkenne.
Megjegyzés: Nem változik a szabály és a járulékmérték sem annál a szolgálati időre köthető megállapodásnál, amelynél a szolgálati idő szerzése érdekében, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, 10 százalék nyugdíjjárulék megfizetésével megállapodás köthető 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére.
Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésAz egészségügyi szolgáltatási járulék nem az új törvény hatálybalépésével, hanem 2020. január 1-ével fog növekedni havi 7 500 (napi 250) forintról, 7 710 (napi összege 257) forintra.
Az új Tbj. azonban több ponton is jelentősen fogja változtatni az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés szabályait.
2020. július 1-étől hatályba lépő törvény alapján a fenti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre csak a következők lesznek kötelezettek:
Az új Tbj. rendelkezik arról, hogy az adóhivatal az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a biztosítási jogviszony megszűnésének, vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnésének bejelentésétől számított 8 napon belül tájékoztatást küld a fizetésre kötelezettnek. A tájékoztatás tartalmazza a fizetési kötelezettségre, továbbá az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) szerinti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó szabályokat.
Szintén rögzíti az új Tbj., hogy 2020. július 1-jét követően, ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett belföldi személy ezen fizetési kötelezettségét nem teljesíti és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének háromszorosát, akkor a TAJ száma az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában érvénytelen lesz, és ezáltal a tb támogatott egészségügyi szolgáltatást térítésmentesen nem veheti igénybe.
Továbbá rendelkezik az új szabály arról is, hogy ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre nem kötelezett személy (így különösen az EGT más tagállamban biztosított személy) 2020. július 1-jét követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés alapján vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, akkor a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni.
Ha például egy magyar állampolgár Ausztriában folytat keresőtevékenységet, akkor az osztrák biztosítási jogviszonya alapján Ausztriában válthatja ki a EU kártyáját. Magyarországi tartózkodása alatt ezzel az EU kártyával kaphat orvosilag szükséges ellátást. Ha ez a személy nem az EU kártyája alapján, hanem – külföldi keresőtevékenység bejelentésének hiányában – Magyarországon fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék alapján a magyar társadalombiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, akkor köteles lesz a fenti új szabály alapján ezen egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás 2020. július 1-jétől várható változások a társadalombiztosítás kapcsán fizetendő járulékoknál.2019. November 25. 14:04 - siteadmin 2019. november 12-én került benyújtásra a T/8021. számú törvényjavaslat, amely a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szól. Az alábbiakban a fenti törvényjavaslatban foglalt, egyes keresőtevékenységek kapcsán fizetendő járulékfizetés 2020. július 1-jétől várható változásait ismertetem.
A T/8021. számú törvényjavaslatban foglalt törvény már nem az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) módosítása lesz, hanem 2020. július 1-jétől egy új törvény lép hatályba, amelyben a jelenlegi Tbj. és annak végrehajtási rendelete kerül egybeszerkesztésre, kiegészítve új módosító szabályokkal.
A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék, amelyet minden biztosítási jogviszonyban – beleértve például a biztosítási jogviszony keretében keresőtevékenységet folytató őstermelőket és biztosítási jogviszonyban megbízási jogviszonyban dolgozókat is – meg kell fizetni.
2020. július 1-jétől hatályba lépő új törvény kiegészítő tevékenységet folytató személyként nevesíti nem csak az egyéni, illetve társas vállalkozóként dolgozó saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, hanem bármelyik biztosítási jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjast is. Erre tekintettel 2020. július 1. után már minden dolgozó saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak, így jövedelmükből járulékok nem kerülnek levonásra. Járulékfizetés hiányában saját jogú nyugdíjasok nem részesülhetnek 2020. július 1-jét követő keresőtevékenységük kapcsán 0,5 százalékos nyugdíjemelésben és ezen időponttól a 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő hölgyeknél nem érvényesül a keresetkorlát, továbbá nem lesznek jogosultak baleseti ellátásokra sem.
2020. július 1-jétől azok, akik nem nyugdíjasként a Tbj. törvény szerinti munkaviszonyban folytatják a keresőtevékenységet, azoknak a járulékokat havonta legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetniük. Azaz a munkaviszonynál is bevezetésre kerül egy minimális alap. Ez az alsóhatár azonban arányosításra kerül, ha a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, vagy szünetel a biztosítás illetve adott helyzetben a keresőtevékenység nem folytatható pl: táppénz vagy baleseti táppénz folyósításának idején. Meg kell említeni, hogy ezt a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és
Megjegyzés: A fenti minimális alap a munkaviszony esetén a szociális hozzájárulási adóban is bevezetésre kerül, azaz 2020. július 1-jétől legalább a fenti minimális alap után áll fenn a munkáltató szociális hozzájárulási adófizetése.
Szintén a minimális alaphoz köthető másik jelentősebb változás, a nem nyugdíjas vállalkozók járulékfizetési alsó határát érinti. A jelenleg hatályos 1997. évi LXXX. törvény arról rendelkezik, hogy a nem nyugdíjas egyéni-, illetve társas vállalkozó járulékfizetésének alapja
2020. július 1-jétől a biztosított egyéni, illetve társas vállalkozó 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékának az alapja egységesen havonta legalább a minimálbér illetve szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum lesz.
Többes jogviszony: A társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha
Nem változik az a szabály, hogy a fenti többes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékot nem kell megfizetni a minimális alapok után. Azonban a befizetendő járulék mértéke 2020. július 1-jétől növekedni fog, hiszen a tényleges jövedelemből nem a jelenlegi 17 százalékos mértékű járulék, hanem 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék kerül megfizetésre.
2020. július 1-jétől a biztosított őstermelőknek is 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük az alábbiak szerint:
A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Azaz kiszámolva ez az összeg a minimálbér 17,02 százalékos mértékű járulékának felel meg, így a jelenlegi járulékfizetéshez képest nem növekszik a biztosított őstermelők járulékfizetési kötelezettsége.
A mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti a társadalombiztosítási járulékot. Azaz kiszámolva ez az összeg az előző évi bevételhez viszonyítva közel azonos fizetési kötelezettséget fog eredményezni, mint a jelenlegi.
Megjegyzés: 2020. július 1-jétől is alkalmazni kell azt a szabályt, hogy az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.
Legközelebb a nyugdíjra, illetve az egészségügyi szolgáltatásra köthető megállapodásokban, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésben 2020. július 1-jétől várható változásokat ismertetem.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
