|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Népszerű a készpénzcafeteria2017. Szeptember 21. 16:34 - siteadmin Tavaly év végén számos sajtóhír jelent meg, amely a készpénzcafeteria népszerűségét valószínűsítette. Ez volt az a januártól bevezetett juttatás, amely a Széchenyi pihenőkártyán kívül az egyetlen kedvezményes adózású (béren kívüli) juttatás maradt. Így a készpénzcafeteria évi 100 ezer forintig 34,22 százalékos közteher mellett adható.
Felvetődött az is, hogy esetleg átveheti az Erzsébet-utalvány helyét, vagy hogy trükközve, béremelés helyett adják majd a cégek (ami egyébként tilos).
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnökét, Kordás Lászlót kérdeztük, mi igazolódott be az előzetes feltételezésekből. Mint elmondta, a készpénzcafeteria valóban igen népszerű lett, legalábbis a MASzSz által lefedett munkavállalói körben ezt tapasztalták: rengeteg helyen állították be a cégek az új juttatási formát, a dolgozók pedig szívesen választják. És valóban az sem ritka, hogy az Erzsébet-utalványt kigolyózta a készpénzcafeteria. Hiszen a készpénz szabadon elkölthető, míg az étkezési bón nem. És ráadásul utóbbinak magasabb (43,66 százalékos) az adóterhe, ami viszont a cégeknek nem mindegy.
Hasonló okból (pénz kontra célzott juttatás) van, ahol a rekreációra fordítható összegek kárára lépett be a készpénzcafeteria, amit a szakszervezet egyáltalán nem tart kedvező fordulatnak. Hiszen mint mondta az elnök, nagyon fontos lenne, hogy a dolgozóknak legyen lehetőségük kipihenni a fáradalmakat.
Kordás László emlékeztetett: az idei minimálbér és bérminimum-emelés a cégek egy jelentős körét alaposan próbára tette – náluk viszont nem ritkán mindez a cafeteria rovására ment. Mert bár szigorúan tilos a juttatásokat bér, vagy béremelés helyett adni, a cégek mégis összeszámítják ezeket a költségeket. És ha jelentős béremelést kell adni, akkor bizony az azzal járó kiadások kiszoríthatják a képzeletbeli keretből a béren kívüli és egyéb juttatásokat is – ecsetelte a helyzetet.
Azoknál a cégeknél pedig, ahol eddig is kicsivel a minimális bérszint fölött voltak, inkább nem, vagy csak minimális emelést adtak, és pluszban a készpénzcafeteriával toldották meg a dolgozónak szánt pénzt. Hiszen annak mégiscsak kisebb az adóterhe. Amire ha akarjuk, lehet azt mondani, hogy béremelés helyett kapták a juttatást.
Amit szabad és amit nemArra nincs az szja-törvényben megkötés, hogy a készpénz-cafeteriát milyen formában, vagy ütemezésben kell kiadni, így ez a munkáltató döntése. Adható havonta, de negyedévente, félévente, vagy évente is, készpénzben, vagy utalással.
Azt azonban szem előtt kell tartani, hogy szabály szerint a dolgozó arányosan csak annyi készpénzcafeteriát kaphat, amennyit az adott évben munkaviszonnyal töltött. Új belépőnél tehát arányosítani kell az éves összeget.
Kilépőnél így gond lehet, ha előre adták ki a juttatást – ilyenkor ugyanis az adott évben munkaviszonyban töltött időre járó összegen felül előre kiadott készpénzcafeteriát a kilépéskor a munkáltatónak jövedelemként le kell adóznia. Célszerű lehet tehát ezt a juttatást mindig utólag kiadni, a már munkaviszonyban eltöltött időre.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
 0 hozzászólásBeteg, illetve fogyatékos gyermek után járó pénzbeli ellátások2017. Szeptember 21. 13:20 - siteadmin
Korábbi bejegyzésünkben részletes tájékoztatást adtunk az ápolási díjról. Ehhez kapcsolódóan az alábbiakban összefoglaljuk, hogy idén milyen családtámogatási és egészségbiztosítási pénzbeli ellátásaira jogosult a szülő beteg, illetve fogyatékos gyermeke után.
Családi pótlékA családi pótlék biztosítási jogviszonytól független, családtámogatási ellátás. A családi pótlék differenciált ellátás, azaz a családi pótlék mértéke függ egyrészt attól, hogy a szülő egy vagy több gyermeket nevel, illetve a gyermeke(ke)t egyedül neveli vagy sem, továbbá attól is függ, hogy a gyermek tartósan betegnek, vagy súlyosan fogyatékosnak minősül-e.
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után a szülőnek magasabb összegű családi pótlék jár, amelynek mértéke havi 23 300 forint. Abban az esetben, ha valaki a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedülállóként neveli, akkor a szülő magasabb összegű pótlékra, azaz havi 25 900 forint emelt összegű családi pótlékra jogosult.
Megjegyzés: A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet rendelkezik.
Emelt összegű családi pótlék igénylése
A családi pótlékot a lakóhely szerinti járási, fővárosi kerületi kormányhivatalnál, vagy ha a munkahelyen működik családtámogatási kifizetőhely, akkor a kifizetőhelynél lehet igényelni. Az ellátás megállapításához be kell nyújtani a „Kérelem családi pótlék megállapítására” nyomtatványt. A betegség igazolására gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa jogosult adott formanyomtatványon.
Gyermekgondozást segítő ellátásGyermekgondozást segítő ellátásra (gyes-re) – amely szintén biztosítási jogviszonytól független, családtámogatási ellátás – akkor jogosult a szülő, ha a gyermekét saját háztartásában neveli.
Megjegyzés: A hatályos szabály alapján a szülő saját háztartásban akkor neveli, gondozza a gyermekét, ha a gyermek a szülővel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén a gyermekgondozást segítő ellátás a gyermek 10. életévének betöltéséig jár. A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege bruttó összege 28 500 forint, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. A havi ellátásból 10 százalék nyugdíjjárulékot kell levonni, amellyel a szülő szolgálati időt szerez a jövőbeni nyugellátása kapcsán.
Gyermekgondozást segítő ellátás igénylése
A gyermekgondozást segítő ellátást a lakóhely szerinti járási, fővárosi kerületi kormányhivatalnál, vagy ha a munkahelyen működik családtámogatási kifizetőhely, akkor a kifizetőhelynél lehet igényelni. Az ellátás megállapításához be kell nyújtani a „Kérelem gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására” nyomtatványt. Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után 3. életévének betöltését követően igényelt ellátás esetén az orvosi igazolás csatolása szükséges, amennyiben az korábban nem került csatolásra vagy nem érvényes. A betegség igazolására – adott formanyomtatványon – a gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa jogosult.
Gyermekápolási táppénzBiztosítási jogviszonyon alapuló ellátás a gyermekápolási táppénz. A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak feltételei:
Megjegyzés: Keresőképtelen az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja. Keresőképtelen a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli.
A fenti feltételek meglétekor a közös háztartásban élő gyermek esetén – választásuk szerint – a szülők bármelyike jogosult lehet gyermekápolási táppénzre. Természetesen gyermekápolási táppénzre jogosult az egyedülálló szülő is.
Gyermekápolási táppénz jár
Gyermekápolási táppénz maximális időtartama
Megjegyzés: Gyermekápolási táppénz esetén előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig eltöltött táppénzes napokat kell figyelembe venni.
Gyermekápolási táppénz igénylése
A gyermekápolási táppénzt, ha a foglalkoztatónál kifizetőhely működik, akkor a kifizetőhely, egyéb esetben a kormányhivatal egészségbiztosítási szervének járási, illetve fővárosi kerületi szerve állapítja meg. A gyermekápolási táppénz is kérelemre jár. Keresőképtelenségről szóló igazolás mellett, még ki kell tölteni a "Nyilatkozat a gyermekápolási táppénz megállapításához" nyomtatványt is.
Meg kell jegyezni, hogy ha a gyermek hosszabban beteg, és a szülő(k) kimerítették a gyermekápolási táppénzt, akkor 12 év alatti gyermek esetén, a gyermekápolási táppénz időtartamát meghaladó időre méltányosságból további gyermekápolási táppénzt állapíthat meg a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve.
Kivételesen 12 évesnél idősebb gyermek betegsége esetén is járhat gyermekápolási táppénz. Ha a szülő 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy gyermeke mellett tartózkodik a gyermek kórházi kezelése alatt, akkor ez esetben is méltányosságból gyermekápolási táppénz állapíthat meg a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve.
Megjegyzés: Méltányosságból igényelt gyermek ápolási táppénz esetén a kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást a keresőképtelenségről, valamint javaslatot, orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
0 hozzászólás Sokba kerül a tanévkezdés, de több lehetőség is van, amely segíthet2017. Szeptember 11. 15:50 - siteadmin
Ugyan elkezdődött már az iskola, de szeptemberben még sok családnál folyamatban van néhány szükséges holmi beszerzése.
És bár az idén már kilencedik osztályig ingyenes a tankönyv, azért marad jó pár tétel (ruhák, cipők, füzetek, írószerek, egyéb szükséges eszközök, segédanyagok, külön foglalkozásokra előírt cuccok, kollégiumi díj, albérlet stb.), melyek beszerzése nemcsak az évnyitó előtt, hanem év közben is sok kiadással járhat a szülőknek.
A munkáltatói iskolakezdési támogatásról már írtunk, de van még egy lehetőség, amely segíthet ilyenkor: az önsegélyző pénztári megtakarítás, amelyhez a munkáltató is hozzájárulhat cafeteria-juttatás keretében. Ez a juttatási forma jelenleg nem béren kívüli juttatás, hanem egyéb meghatározott juttatásnak számít, akárcsak az iskolakezdési támogatás. Adóterhe 43,66 százalék és korlátlanul adható.
Azért is fontos beszélni erről a juttatási formáról, mert az OVB Magyarország tapasztalatai szerint a szülők nagy része nem tudja, hogy az iskolakezdési ráfordítások az önsegélyező pénztári megtakarításból is fedezhetőek.
Amit még ki kell hangsúlyozni: az önsegélyező pénztárakban lévő megtakarításokat nem csak iskolakezdésre fordíthatjuk. És nem csak december 31-ig lehet belőle az iskoláztatással kapcsolatos tételeket állni. Vagyis nem olyan kötött az önsegélyező pénztári pénzek felhasználása, mint az iskolakezdési támogatásé.
Az önsegélyező pénztárban gyűjtött pénz bármikor jól jöhet, legyen szó akár gyermekvállalásról vagy hiteltörlesztésről. Ennek ellenére az önsegélyező pénztárak által kínált lehetőségek jóval kevésbé ismertek, mint a többi pénztári szolgáltatás. Pedig a megtakarítás az egyik legsokoldalúbb öngondoskodási forma, a legtöbb egészségpénztár pedig már kínálja is portfóliójában ezeket a termékeket.
Fontos még, hogy a többi cafeteriában is támogatható pénztári megtakarításhoz hasonlóan az önsegélyező pénztárakra is áll, hogy a tagok is gyűjtögethetnek a saját számlájukon, amire 20 százalékos személyijövedelemadó-visszatérítés járhat, legfeljebb évi 150 ezer forintnyi. Sőt, a család többi tagja is hozzá tud járulni a nagyobb kiadásokhoz, legyen az akár egy hirtelen jött betegség, munkanélküliség, vagy valamilyen súlyos káresemény. Fontos: ahogy a többi pénztárnál, itt is igaz, hogy az adókedvezmény csak az egyéni befizetések után jár. Ha valaki a munkahelyén, a cafeterián belül választja a juttatást, akkor a munkáltató által fizetett hozzájárulásra természetesen nem lehet igénybe venni a szja-visszatérítést.
Akkor is érdemes az önsegélyező pénztárakat választani, ha a közeljövőben nem tervezünk családot alapítani és iskoláskorú gyermekünk sincs. Már önmagában az adóvisszatérítés lehetősége is kecsegtető, de akár a lakáshitelünk törlesztésére, betegség, vagy rokkantság miatt kieső jövedelem pótlására, temetési támogatásra, valamint gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre is felhasználható ez az öngondoskodási forma – hangsúlyozta a juttatás kapcsán az OVB Vermögensberatung Kft. ügyvezetője, Papp Ádám.
Amit még érdemes tudni: az önsegélyező pénztári befizetés utáni térítések többsége csak hat hónap után vehető fel, igaz, akkor viszont akár egy összegben is. A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólásLátványos visszaesés a nyugdíj- és egészségpénztári cafeteriában2017. Szeptember 11. 14:49 - siteadmin Jó teljesítményről tanúskodnak az önkéntes nyugdíjpénztárak (önypt) és az egészségpénztárak (ept) első féléves adatai – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) augusztusban. De ha a számok mögé nézünk, az is kiderül, hogy a cafeteria súlya jelentősen csökkent, amiben erőteljes szerepe van annak, hogy az idei évre a munkáltatói pénztári befizetések már nem tartoznak a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások közé.
Nyugdíjpénztár számokban
Egészségpénztár számokban
Az adatokból látszik, hogy a pénztártagok egyéni befizetései egyre dominánsabbá váltak, miközben a munkáltatói befizetések jelentősen visszaestek az adózási szabályok változása, azaz a pénztári befizetésekre vonatkozó magasabb idei elvonás miatt.
Megkérdeztük az ÖPOSZ-t, hogyan alakult azon munkáltatók száma, akik adtak önypt- és/vagy ept-hozzájárulást, de mint kiderült, erről nem gyűjtenek adatot. Arról is érdeklődtünk, hogy a munkáltatók hány százaléka tartotta meg, illetve csökkentette a juttatást, és milyen arányban voltak, akik esetleg növelték. Azt a választ kaptuk, hogy szektor szinten nehéz az összesítés, mert nincs olyan kimutatás, hogy melyik pénztár melyik munkáltatókkal áll kapcsolatban, és ezen munkáltatók magatartása egyéni szinten hogyan változott. Kiderült viszont, hogy az adóváltozások előtt az ÖPOSZ felmérte a várható munkáltatói reakciókat és az akkori – előzetes, önbevalláson alapuló – válaszok alapján mindegyik esetre lehetett példa:
 Ezért vannak hátrányban az ept-kArra is kíváncsiak voltunk, mi lehet az oka, hogy az ept-knél jóval nagyobb arányú és összegű volt a munkáltatói befizetések csökkenése, mint az önypt-knél. Azt a választ kaptam, hogy ennek több oka is van:
Ez a belesimulás eredményezi azt, hogy az adóteher emelkedése miatt a juttatások (juttatói/munkáltatói és „választás”/munkavállalói oldali) átgondolása során a lemorzsolódást okozó hatás is hatványozottabban jelentkezik az egészségpénztáraknál.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólás  Mire figyeljünk a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkások alkalmazásakor?2017. Augusztus 31. 12:33 - siteadmin A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka olyan különleges munkaviszony, amely alapján a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkás nem lesz biztosított. Az alábbiakban összefoglalva bemutatjuk a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkások alkalmazására vonatkozó fontosabb szabályokat és ezen keresőtevékenység esetén fizetendő közterheket.
Elsőként tekintsük át, hogy milyen tevékenységek tartoznak a mezőgazdasági idénymunka és a turisztikai idénymunka körébe!Két törvény is rendelkezik a mezőgazdasági-, turisztikai idénymunkások foglalkoztatásról. Egyrészt az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény, másrészt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Munkatörvénykönyv)
2010. évi LXXV. törvény továbbá meghatározza, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek mezőgazdasági idénymunkának illetve turisztikai idénymunkának minősülnek.
Mezőgazdasági idénymunka a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.
Turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.
Azaz mind a mezőgazdasági idénymunka, mind a turisztikai idénymunka határozott időtartamra jöhet létre azzal, hogy azonos felek között, mezőgazdasági- vagy turisztikai idénymunkára kötött szerződés egy naptári éven belül nem haladja meg a 120 napot.
Mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén fizetendő minimálbérAz idénymunka munkaviszony jellegéből adódik, hogy sem a mezőgazdasági, sem a turisztikai idénymunkát nem lehet ingyenesen végezni. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében idénymunkára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár, amely 2017-ben:
A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka közterheA közteherfizetésnél az az általános szabály érvényesül, hogy a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkában foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke, a munkaviszony minden naptári napjára, munkavállalónként 500 forint/nap.
A fenti közteher megfizetésével nem terheli
Megjegyzés: Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított és az alábbi igazolással*, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik, akkor a munkáltató a fenti közterhet nem fizeti meg.
* Igazolás és annak bejelentése: Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított, és ezt a munkáltató előtt igazolta, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor ezen körülményt az illetékes állami adóhatóságnak a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg bejelenteni köteles.
Mire kell figyelemmel lenni, a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára irányuló szerződésnél?A munkaviszonyban azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni. A mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén a fenti szabályt nem kell alkalmazni, azaz a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka irányuló szerződést nem kell írásba foglalni.
Ugyanakkor a feleknek lehetősége van arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény mellékletében foglalt egyszerűsített munkaszerződés felhasználásával szerződést kössenek. Azaz nem elektronikus úton bevallásra kötelezett felek, mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka vállalása céljából munkaviszonyt egyszerűsített munkaszerződés megkötésével is létesíthetnek, a bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. Az egyszerűsített munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatokat.
Megjegyzés: Az egyszerűsített munkaszerződés használatakor nem kell munka- és pihenőidő nyilvántartást vezetni, illetve a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10-ik napjáig nem kell írásbeli tájékoztatást adni.
Továbbá a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka kapcsán figyelemmel kell lenni a Munkatörvénykönyv alábbi két szabályára is:
érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn.
A felek a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják.
Idénymunkásokat megillető szabadságEgyszerűsített foglalkoztatás kapcsán a Munkatörvénykönyv rögzíti, hogy erre a munkaviszonyra többek között a Munkatörvénykönyv 122–124. §-aiban, 126–133. §-aiban foglaltak nem alkalmazhatók. Ennek keretében idénymunka esetén többek között nem alkalmazható a szabadság több részletben történő kiadása, nem jár a betegszabadság, nem jár a szülési szabadság, és a fizetés nélküli szabadság. Az idénymunkát vállaló azonban jogosult szabadságra.
Példa: 50 éves idénymunkásnak a Munkatörvénykönyv alapján 365 napra járna 30 nap szabadság. Tekintettel arra, hogy adott munkáltatónál 120 napot nem haladhatja meg a foglalkoztatás idénymunka esetén, így folyamatosan ugyanannál a munkáltatónál 120 nap ledolgozása esetén a fenti munkavállaló (kerekítve) 10 nap szabadságra jogosult.
A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka bejelentéseA Munkatörvénykönyv alapján a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka a törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre. Bejelentési kötelezettség a foglalkoztatás megkezdése előtt az alábbi módon teljesíthető:
Megjegyzés: Az adóhivatal tájékoztatása alapján a munkáltató akkor élhet a fenti bejelentési lehetőségek valamelyikével, ha előzetesen regisztráltatta magát az ügyfélkapun.
A mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén az alábbi adatokat kell bejelenteni:
Milyen ellátásra jogosult a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkás?A mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkát vállalók az alábbi három ellátásra jogosultak:
A mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkások ugyanakkor nem jogosultak például táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra és egészségügyi szolgáltatásra sem. Az egészségügyi szolgáltatás fedezetét azonban meg kell fizetniük.
A fentiekre tekintettel egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség áll fenn azon mezőgazdasági- és turisztikai idény-munkavállalók esetében, akik
A fenti esetben köteles a mezőgazdasági- illetve a turisztikai idénymunkás – még az egyszerűsített foglalkoztatás ideje alatt is - egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ami 2017-ben havi 7 110 (napi 237) forint.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella (közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser)
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
