Soft Consulting Blog
2023. Október 6. 12:44 - siteadmin
A kormányhivatal egészségbiztosítási szerve megtérítési eljárás keretében visszafizetteti a már nyújtott egészségbiztosítási ellátások díját/árát/összegét azzal, aki felelős a baleset vagy megbetegedés bekövetkezéséért, vagy másik személy betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért. Erre a visszafizetésre megtérítési eljárás keretében kerül sor. Az alábbi hírlevélben mind a foglalkoztató, mind a természetes személy megtérítési kötelezettségét ismertetem.
Foglalkoztató megtérítési kötelezettsége
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) alapján a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy a foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy akár ő vagy akár a megbízottja az adott, kötelező munkavédelmi szabályokban foglaltaknak nem tett eleget, illetőleg, ha ő vagy alkalmazottja/tagja a balesetet szándékosan idézte elő. Ha például a foglalkoztató a munkavédelmi szabályokat nem tartotta be és ennek következtében az alkalmazottját a munkahelyen baleset érte, akkor az így bekövetkezett balesetből eredő ellátást - azaz a tb támogatott egészségügyi szolgáltatás, valamint a gyógyuláshoz szükséges tb támogatott gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz árát, a keresőképtelenség idejére járó táppénzt – a foglalkoztató köteles visszafizetni az egészségbiztosítónak.
Megjegyzés: Munkaerő-kölcsönzés esetén a fenti foglalkoztató alatt az 2012. évi I. törvényben (Mt.-ben) meghatározott kölcsönvevőt is érteni kell.
Természetes személy megtérítési kötelezettségeiAz Ebtv. alapján, aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni.
Mindezek alapján megtérítésre kerülhet sor például az alábbi esetekben:
A családi ház tulajdonosa köteles eltakarítani a havat az ingatlan előtti járdaszakaszról, illetve köteles azt csúszásmentes állapotban tartani. Ha azonban ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, és ezért valakit a családi ház előtti csúszós járdán olyan baleset ér, melynek következtében a sérült egészségügyi ellátásra szorul, akkor ezen ellátás kapcsán megtérítésre kerül sor. Ugyancsak megtérítésre kerülhet sor annak kapcsán, ha a kutya gazdája a kutyáját póráz nélkül sétáltatja, és a kutya rátámad egy arra sétáló másik személyre, akit a kutyaharapásból adódóan orvosi ellátásban kell részesíteni. Továbbá szintén megtérítésre kerülhet sor azzal szemben is, aki verekedésbe keveredik egy másik személlyel, és ennek következtében ezt a másik személyt orvosi ellátásban kell részesíteni.
Megjegyzés: Ha gépkocsival okoz a természetes személy például keresőképtelenséget vagy egészségkárosodást, akkor ez esetben nem indul megtérítési eljárás, mert kötelező felelősségbiztosítás fedezi ezen egészségbiztosítási ellátások árát is. Erre a fedezetnyújtásra úgy kerül sor, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást nyújtó biztosítókkal és a Magyar Biztosítók Szövetségével megállapodásban rendezi, évenkénti átalányösszegben a megtérítési összeget.
Milyen mértékű a megtérítendő összeg?Az Ebtv. úgy rendelkezik, hogy megtérítésre kötelezett a ténylegesen megállapított és folyósított egészségbiztosítási ellátásért, valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért felelős. Azaz a megtérítésre kötelezettnek vissza kell fizetnie az egészségbiztosítónak az egészségbiztosító által átutalt táppénzt, baleseti táppénzt, a tb ellátás keretében igénybe vett orvosi-, egészségügyi szolgáltatás finanszírozott árát, a tb támogatott gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyászati ellátás támogatásának összegét. Ha például a sérült egy hónapig keresőképtelen, és ezen időszakban a társadalombiztosítás keretében 600 000 forint mértékű természetbeni egészségügyi szolgáltatást (orvosi-, ápolási ellátást) és 200 000 forint összegű baleseti táppénzt kapott, akkor a megtérítés keretében a balesetért/ellátásért felelősnek vissza kell fizetnie az egészségbiztosítónak a fenti 800 000 forintot.
A megtérítésre kötelezettet a fenti összegen felül kamatfizetési kötelezettség is terheli. A kamatot a táppénz, illetőleg a baleseti táppénz folyósításától, illetve az egészségügyi szolgáltatás esetén a finanszírozott összeg átutalásának időpontjától kell felszámítani, a határozathozatalakor irányadó mértékben. Két esetben azonban nem kell megfizetni a kamatot:
- Az egyik eset, amikor a kamat nagyon alacsony, azaz annak összege nem éri el az 1000 forintot.
- A másik eset, amikor szintén nem kell megfizetni a kamatot, ha a megtérítésre kötelezett – akkor, amikor a megtérítési eljárásról tudomást szerez - a felelősségét írásban elismeri, és ezzel együtt az ellátás összegét határidőben visszafizeti az egészségbiztosítónak.
Ez utóbbi a következőt foglalja magába. A megtérítésre kötelezett, a kormányhivatal egészségbiztosítási szervétől tájékoztatást kap arról, hogy nem kell megfizetnie a kamatot, ha a felelősségét írásban elismeri, és ezzel együtt az ellátás összegét határidőben visszafizeti. Fontos, hogy erre az elismerésre csak akkor kerüljön sor, ha a megtérítéssel érintettnek fennáll a felelőssége az adott baleset, illetve betegség, keresőképtelenség, egészségkárosodás vagy haláleset kapcsán. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a felelősség elismerésére már sor került, akkor az egészségbiztosítónak már nem kell bizonyítékokkal alátámasztani a felelősséget. Erre tekintettel, ha a legkisebb kétség is felmerül a felelősségével szemben, akkor nem javasolt a fenti nyilatkozat megtétele.
Fizetésre kötelező határozatA megtérítési eljárásban az egészségbiztosító határozatot hoz, amelyben az érintett személyt (aki lehet természetes-, vagy jogi személy) kötelezi arra, hogy fizesse meg az adott ellátás(ok) tb támogatott árát, és annak kamatait. Az egészségbiztosító ezen határozata ellen jogorvoslatot a bíróságtól lehet kérni.
Fizetési kötelezettség mérséklése, elengedéseVégezetül meg kell említeni, hogy a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a kormányhivatal egészségbiztosítási szervénél a megtérítésre kötelezett személy kezdeményezze a megtérítési összeg, illetve annak kamatának mérséklését vagy elengedését.
Ennek keretében a természetes személlyel szemben megtérítés címen fennálló követelést a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve méltányosságból mérsékelheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet, ha ezt a természetes személy írásban kezdeményezte.
Továbbá mind a foglalkoztató, mind a természetes személy írásban kérheti, hogy a kirótt kamatot a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve méltányosságból mérsékelje, engedje el vagy a kamatra részletfizetést engedélyezzen.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
közgazdasági szakokleveles jogász
egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás
2023. Szeptember 20. 12:20 - siteadmin
Milyen munkajogi és társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak a gyermek gondozása, ápolása kapcsán igénybe vehető fizetés nélküli szabadságokra?
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) részletesen szabályozza, hogy mikor jogosult a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra. A gyermek gondozása, ápolása kapcsán a fizetés nélküli szabadságok öt típusát különíti el az Mt., amelyeket az alábbiakban részletesen ismertetek. A továbbiakban kitérünk arra is, hogy ezen fizetés nélküli szabadságok alatt miként alakul a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya.
Elsőként tekintsük át, hogy az Mt. milyen fizetés nélküli szabadságokat rögzít a gyermek gondozása, ápolása kapcsán!
1) Az egyik, és talán a legismertebb fizetés nélküli szabadság az, amely a gyermek gondozása céljából, a gyermek harmadik életéve betöltéséig jár. A törvény rögzíti, hogy a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
2) A gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igényelhet az örökbefogadó szülő is. Azaz a hatályos szabály alapján a munkavállaló - az örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából – a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, 3 évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ennél a fizetés nélküli szabadságnál arra kell figyelemmel lenni, hogy itt a gyermek életkora nem a fizetés nélküli szabadság végét jelenti, hanem elkülöníti a fizetés nélküli szabadság időtartamát. Ha a gyermek még nincs 3 éves, akkor három évig jár a fizetés nélküli szabadság, ha elmúlt 3 éves, akkor csak hat hónapig jár ez a szabadság.
3) Harmadik típusa a fizetés nélküli szabadságnak a nagyszülőhöz köthető. Ha a munkavállaló nagyszülői gyermekgondozási díjra jogosult, akkor a gyermekgondozási díj időtartamára fizetés nélküli szabadságra jogosult.
4) A negyedik eset, amikor a munkavállaló gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe a következő: Fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) folyósításának tartama alatt. Azaz ez esetben arra kell figyelemmel lenne, hogy a fizetés nélküli szabadságot igénylő munkavállaló a gyermekgondozást segítő ellátásban részesüljön.
5) Végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni a gyermek ápolása kapcsán igénybe vehető fizetés nélküli szabadságot. Ha a munkavállaló hozzátartozója – aki ugye lehet a gyermeke is – tartós, előreláthatólag 30 napot meghaladó, személyes ápolást igényel, akkor a munkavállalónak ezen ápolás céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
Hogyan lehet igénybe venni a fenti fizetés nélküli szabadságokat?Ha a munkavállaló kéri, akkor a munkáltató köteles kiadni a fizetés nélküli szabadságot. Azaz, nem mérlegelheti a gyermek gondozása, igazolt ápolása esetén a fizetés nélküli szabadság kiadását.
Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban köteles írásban bejelenteni a munkáltató felé.
Szintén fontos szabály, és a gyakorlatban azt tapasztaltam, hogy a munkavállalók nem mindig vannak tisztában azzal a rendelkezéssel, hogy a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. Azaz, ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát korábban megszünteti, mint azt eredetileg tervezte, akkor ezt a szándékát legalább 30 nappal korábban be kell jelentenie a munkáltatónál.
Különleges munkajogi szabályok a fizetés nélküli szabadság kapcsán.
Vannak azonban olyan munkajogi szabályok, amelyek nem mind az öt fizetés nélküli szabadságra érvényesek. Ezek a szabályok a következők:
Az 1.-3. pontokban foglalt fizetés nélküli szabadságra vonatkoznak a következő szabályok: A fizetés nélküli szabadság
- első hat hónapja munkában töltött időnek minősül, így az első hat hónap kapcsán szabadság kerül majd megállapításra;
- kapcsán nem érvényesül az az általános szabály, hogy a végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. Erre tekintettel ezen fizetés nélküli szabadságok időtartama, ha végkielégítés kerül megállapításra, figyelembevételre kerül.
- kapcsán indokolási kötelezettséget ír elő a Mt. a következő esetben: Ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszonyának munkáltató általi megszüntetésére a gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadság miatt került sor, és a munkáltató a felmondást nem köteles indokolni (pl: próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás), akkor a munkavállaló kérelme alapján a munkáltatót ez esetben is indokolási kötelezettség terheli. A munkáltató indokolásának meg kell felelnie az indokolással szemben támasztott követelményeknek, vagyis annak valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie.
Az 1.-4. pontokban foglalt fizetés nélküli szabadság alatt a munkáltató „rendes” felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt. Azaz, ezekben az esetekben felmondási védelem érvényesül.
Tekintsük át társadalombiztosítási szempontból is a gyermek gondozása, ápolása kapcsán igénybe vett fizetés nélküli szabadságokat!
A 2019. évi CXXII. törvény alapján szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
- ezen időszakban csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy
- a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe.
Azaz, ha például a munkavállaló gyermeke gondozása kapcsán igényel fizetés nélküli szabadságot és ezen időtartamban ellátásban - például gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban - részesül, akkor a fizetés nélküli szabadsága alatt a biztosítási jogviszonya nem szünetel. Ha azonban a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság alatt nem részesül ezen ellátás(ok)ban (mert az ellátást például a munkát végző másik szülő veszi igénybe), akkor a fizetés nélküli szabadság alatt szünetel a biztosítás. Erre tekintettel a munkáltatónak meg kéne győződnie arról, hogy a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság alatt részesül-e a fenti ellátások valamelyikében.
Megjegyzés: Az ellátásokról való tájékoztatás segíti elő a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet 2023. július 1-jétől hatályos szabálya, mely szerint, ha a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás iránti kérelem részben vagy egészben elutasításra, illetve visszautasításra, valamint az eljárás megszüntetésre kerül, a kormányhivatal a döntést közli a biztosított foglalkoztatójával is.
Meg kell említeni, hogy ha szünetel a fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló biztosítási jogviszonya, akkor a szünetelés kezdetét és végét be kell jelentenie a munkáltatónak a T1041-es nyomtatványon. Annak a munkavállalónak, aki legalább egy éve Magyarországon él (azaz bejelentett lakóhellyel, vagy adott esetben szálláshellyel rendelkezik), és nem áll a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-ában foglalt másik biztosítási jogviszonyban, valamint a Tbj. 22. §-ának adott bekezdéseiben sincs felsorolva az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak között, a szünetelés ideje alatt egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Az egészségügyi szolgáltatási járulék 2023. évben havi 9 600 (napi összege 320) forint.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
közgazdasági szakokleveles jogász
egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
2023. Szeptember 6. 12:16 - siteadmin
Ki, mennyit, hogyan és kitől kaphat?
Évekig volt az úgynevezett iskolakezdési támogatás kedvezményes adózású juttatás, amivel a munkáltatók segítséget nyújthattak a dolgozóik családi kasszáját megterhelő szeptemberi iskolakezdés kapcsán, azonban ez a lehetőség már nem él.
Ha egy cég továbbra is szeretné támogatni az iskolakezdés anyagi hátterének előteremtésében a dolgozóit, akkor találhat erre juttatási módot, illetve léteznek például önkormányzati támogatások is. Mutatjuk, hogyan, hol, milyen formában érhetőek el ezek.
Juttatás bérjövedelemként
A rossz hír ezzel kapcsolatban, hogy ez a juttatás ugyanúgy adózik, mint a bér (13% szociális hozzájárulási adót kell fizetnie a munkáltatónak utána, és 15 százalék személyi jövedelemadót, valamint 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell levonni a dolgozótól, azaz összesen 46,5 százaléknyi a közteher).
Valamint adminisztrálni is kell. A jó hír, hogy összeghatár nélkül adható ez a juttatás.
Csekély értékű ajándék
Ennél kedvezőbb adózású az egyes meghatározott juttatás, azon belül az ajándékutalvány (33,04 százalékos közteher mellett adható, 1,18-as adóalapra jön rá a 15% szja és 13% szochó), de évente csak egyszer, legfeljebb a minimálbér összegének 10 százalékáig, azaz 2023-ban 23 200 forintig.
Az utalványt papír vagy elektronikus formában is ki lehet adni, akár az iskolakezdés környékén is. Kizárólag készpénzre nem váltható eszközökön adható, és további feltétel, hogy legyen meghatározható az a termék- és/vagy szolgáltatáskör, amelyben az utalvány felhasználható. A juttatásnak feltétele, hogy a vállalkozás az ajándékokról és az abban részesült magánszemélyekről nyilvántartást vezessen.
SZÉP-kártya
A Széchenyi Pihenőkártya sem klasszikus iskolakezdési támogatás, mégis segítséget jelenthet a családoknak, mint ahogy azt a CafeteriaTREND megírta. A SZÉP-kártyával ráadásul támogatni lehet az iskolaévet kezdő, vagy éppen az óvodás, egyetemista gyermekek szüleit is. A portál szerint már a korábbi években is mérlegelte néhány munkáltató, hogy Széchenyi Pihenőkártya juttatást ad az érintett munkavállalóknak, amit idén 450.000 forintos éves keretig lehet adni kedvezményes adózású béren kívüli juttatásként (mindössze 28% közteherrel, ebből 13% a szochó, 15% az szja), plusz ehhez jön még az új, augusztustól az év végéig élő 200 ezer forintos extra keret. Valamint ismét lehet bolti hideg élelmiszer vásárlására is felhasználni a kártyán lévő pénzeket, már amennyiben az adott üzlet elfogadja a kártyát.
Az extra keret és az élelmiszervásárlás lehetősége miatt idén még jobb eszköz lehet a SZÉP-Kártya az iskolaévet (vagy éppen óvodai nevelési évet, egyetemei szemesztert) kezdő gyermekek szüleinek támogatására. A kapott juttatás a családi bevásárlásnál, de akár az iskolai étkezés befizetésére is használható, amennyiben az étkezési szolgáltató elfogadja a kártyát.
Önkormányzati és egyéb támogatás
A neten több cikk is tartalmaz gyűjtést arról, hogy melyik önkormányzatok adnak iskolakezdési támogatást, mennyit, és milyen formában, így például írt erről az Eduline. De érdemes a saját településen is érdeklődni, megnézni az önkormányzat honlapját.
Az Egyszülős Központnál pedig az általános iskolás gyermekeket egyedül nevelő szülők pályázhatnak több tízezer forint értékű tanszercsomagra, amibe iskolatáska, tolltartó, írószerek, rajzeszközök, festékek, körző, vonalzó, számológép, uzsonnásdoboz és tisztálkodószerek kerülnek.
0 hozzászólás
2023. Augusztus 30. 12:40 - siteadmin
A munkavégzésnél számos különbség van abban, hogy munkaviszonyban
foglalkoztatnak valakit, vagy megbízási jogviszonyról van szó.
Munkaviszony
Szabályait a Munka Törvénykönyve rögzíti. A munkaviszony létesítését írásban (munkaszerződésben) kell rögzíteni, és a munkaszerződés kell hogy tartalmazza többek között a munkabért, valamint az ellátandó munkakört is. A munkaviszonyban számos feladat, tevékenység többnyire folyamatos, ismétlődő, rendszeres elvégzése a dolgozó személyes feladata – ezeket nevesítik a munkaköri leírásban.
A munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége van munkaviszony esetén (vagyis munkát kell adnia), a dolgozónak pedig rendelkezésre állási kötelessége van, azaz munkaképes állapotban a megjelölt helyen és időben meg kell jelennie munkavégzés céljából. A munkaviszony alá-fölé rendeltséget jelent – a munkáltatónak alárendelt a dolgozó. Munkaviszonyt fő szabályként csak 16 éves kor felett lehet létesíteni.
Ami a bérezést illeti, legalább a minimálbért (bruttó 232 ezer forint), illetve szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a bérminimumot (bruttó 296 ezer forint) meg kell kapnia a dolgozónak (részmunka esetén ennek arányos részét), és a túlórára, éjszakai műszakra, stb. pótlékot is kell fizetni neki.
A munkaviszony biztosítási jogviszonyt jelent, be kell jelenteni a NAV-nál. A foglalkoztatás után fő szabályként a munkáltató szociális hozzájárulási adót (szochó) kell hogy fizessen (13%), a dolgozótól pedig le kell vonnia az szja-t (15%) és a tb-járulékot (18,5%). Nyugdíjas munkavállalótól csak az szja-t kell levonni, és a munkáltatónak sem kell szochót fizetnie utána.
Megbízási jogviszony
Szabályait a polgári törvénykönyv tartalmazza. A megbízási jogviszony munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak számít, adózási szempontból pedig önálló tevékenységből származó jövedelem a kapott díj.
A megbízási jogviszony létesítését nem kell feltétlenül írásba foglalni, a díjazásra nincs előírás, szabadon állapodnak meg a felek. Sőt nem is kell feltétlenül fizetni az elvégzett munkáért, de ha ingyen végzett tevékenységről van szó, a megbízó a költségeket azért meg kell hogy térítse.
A megbízási jogviszonynál nincs korhatár. Többnyire egy adott feladat elvégzésére irányul a megbízás, nem folyamatos, de ha többször kerül rá sor, akkor is rendszertelen, gyakran meghatározott időtartamra szóló munkavégzés. Nem feltétlenül kell személyesen végrehajtani a feladatot, akadályoztatás esetén a munkával megbízott személy felkérhet egy másik kompetens személyt, hogy helyettesítse őt. (Ezt többnyire a szerződésben is rögzíteni szokták.)
A megbízási jogviszonynál nincs foglalkoztatási kötelezettség a megbízónál, illetve rendelkezésre állási kötelezettség a megbízottnál. Mellérendeltség van, de a megbízottnak fő szabályként követnie kell a megbízó utasításait, aminek a költségét köteles megtéríteni a megbízó. A lényeg, hogy a kikötött időre a kiadott feladatot elvégezze a megbízott. Ha elkészült a munka, ajánlott ezt a tényt teljesítési igazolással rögzíteni.
A megbízási jogviszony nem feltétlenül jelent biztosítási jogviszonyt, csak akkor, ha a tárgyhavi jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, azaz a bruttó 69 600 forintot (vagy naponta annak harmincad részét, azaz 2320 forintot). Ha biztosítási jogviszonyról van szó, akkor azt be kell jelenteni a NAV-hoz, és a munkaviszonyhoz hasonlóan kell adózni, annyi eltéréssel, hogy itt költségelszámolás is lehetséges. A költségelszámolás általánosságban 10 százalékos vagy mód van tételes költségelszámolásra is, legfeljebb a megbízási díj 50 százalékáig. Az elszámolt költség csökkenti az adó- és járulékalapot. Ha a megkapott jövedelem alapján nincs biztosítási jogviszony, akkor a megbízónak a szochót azért meg kell fizetnie, de csak az szja-t kell levonnia megbízottól, az adóalap után. A megbízási jogviszony tehát kedvezőbb adózást jelent, mint a munkaviszony.
Színlelt szerződés, bújtatott foglalkoztatásnak minősül, ha a megbízási jogviszony valójában munkaviszonyt takar. Ha ez lelepleződik, akkor annak adózási és bírságfizetési következményei is lehetnek.
0 hozzászólás
2023. Augusztus 21. 14:33 - siteadmin
A 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Azaz a munkáltatói kártérítési felelősség feltétele a munkaviszony fennállása és az, hogy a bekövetkezett kár a munkaviszonnyal ok-okozati összefüggésben legyen. Ennek keretében a munkáltató felel a munkavégzés során a munkavállalónak okozott kárért, beleértve a munka előkészítése és befejezése – például átöltözés, tisztálkodás –, valamint a kiküldetés során bekövetkezett károkat is. Mindezek alapján tekintsük át a munkáltató kártérítési felelősségét.
A munkáltató felelős
- a munkavállaló egészsége vagy testi épsége megsértésével okozott kárért (például munkahelyi, üzemi baleset kapcsán munkavállalók életével, testi épségével, egészségével kapcsolatos károk);
- a munkahelyre jogszerűen bevitt dolgokban keletkezett kárért;
- a munkaviszonnyal összefüggő egyéb kárért.
Tekintsük át, hogy mikor mentesül a munkáltató a felelősség alól!
A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt azzal, hogy mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
- a kárt az ellenőrzési körén kívül* eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa (például villámcsapás eredményezte azt a tüzet, amely a munkavállaló egészségében, és tárgyaiban bekövetkezett kárt okozta), vagy
- a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
* Megjegyzés: A bírói gyakorlat alapján a munkáltató ellenőrzési körén kívül esik mindaz a körülmény, amelyre a munkáltatónak nincs semmilyen ráhatása, befolyásolási lehetősége.
Munkáltatói kártérítés általános szabálya
Ha fennáll a munkáltató kártérítési kötelezettsége, akkor az alapszabály az, hogy a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni.
Kivételt képez ez alól a szabály alól a következő három eset: Nem kell megtérítenie a munkáltatónak
- azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható; illetve
- a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy
- amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A bírói gyakorlat alapján „a munkavállaló szándékosan nem tesz eleget a kárenyhítési kötelezettségének, ha az egészségi állapotát és az egyéb körülményeket, például életkora, szakképzettsége, átlagos közlekedési feltételekkel megközelíthető munkahely megléte stb. figyelembe véve a munkaerejét nem, vagy nem a tőle elvárható mértékben, módon hasznosítja. A kárenyhítési kötelezettség teljesítésének elmulasztását a munkáltatónak kell bizonyítani.”
Megjegyzés: Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a munkavállaló a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el.
Elmaradt jövedelem megtérítése
Munkaviszony keretében vagyoni kárként az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli ellenértékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult (Az Mt. előírja, hogy ezen juttatást persze akkor lehet figyelembe venni, ha azt a munkavállaló a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.) A kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet a 18,5 % társadalombiztosítási járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni.
Megjegyzés: Nem kell megtéríteni azon juttatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak például utazási bérlet, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget.
Természetbeni juttatások megtérítése
A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor érvényes fogyasztói ár alapján, az avulás figyelembevételével kell megtéríteni.
Ha a dologban okozott kár az értékcsökkenés nélkül kijavítható, akkor kárként a javítási költséget kell figyelembe venni,
Hozzátartozó kárának megfizetése
A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is. Ha például a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, akkor az eltartott hozzátartozó a fentieken túl olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének – a tényleges vagy az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.
Kártérítés összege
A fentiek szerinti kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni
- a társadalombiztosító vagy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott ellátást,
- amit a jogosult megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,
- amihez a jogosult a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,
- amihez jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá.
Kártérítésként járadék
Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését szolgálja.
A munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas, ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki.
Nem vagyoni kár megtérítése (sérelemdíj)
A munkavállaló személyiségi jogainak sérelme esetén sérelemdíjat követelhet. Sérelemdíj követelésére kerülhet sor például, ha a munkáltató megsérti a munkavállaló becsületét, jóhírnevét, vagy a munkavállalót hátrányosan megkülönbözteti. A sérelemdíj érvényesítése iránti perekben a munkavállalónak a jogsértés megtörténtét kell csak bizonyítania, a kár bekövetkeztét azonban már nem kell bizonyítani.
A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.
Végezetül nézzük meg, mikor kerülhet sor a már megállapított munkáltatói kártérítés módosítására!
Megállapított munkáltatói kártérítés módosítása
A munkáltató a károsultat 15 napon belül értesíti, ha a kártérítés módosítására alapul szolgáló munkabérváltozás történt. A kártérítés módosításának alapjául szolgáló munkabérváltozás mértékének meghatározásánál a munkáltatónak a károsultat
- a sérelem bekövetkezésekor foglalkoztató szervezeti egységénél**,
- azonos munkakört betöltő munkavállalók ténylegesen megvalósult átlagos, éves munkabérváltozás mértéke az irányadó. Azonos munkakört betöltő munkavállalók hiányában a módosítás alapjaként a szervezeti egységnél** megvalósult átlagos éves munkabérváltozást kell figyelembe venni.
** Szervezeti egység megszűnése esetén pedig a kártérítés módosításánál a munkáltatónál a károsulttal azonos munkakört betöltő munkavállalók, ilyen munkavállalók hiányában pedig a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves munkabér-változás mértéke az irányadó.
A fiatal – azaz 18 év alatti – munkavállaló részére megállapított kártérítés összegét a tizennyolcadik életévének betöltésekor vagy a szakképzettség elnyerése érdekében végzett tanulmányai befejezését követő egy év elteltekor felül kell vizsgálni és az azt követő időre a részére járó kártérítést a munkaképességében vagy a képzettségében bekövetkezett változásnak megfelelően kell megállapítani.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
|
|
|
