|
|
|
|
Soft Consulting Blog  „Behívásos” munkaviszony2015. Február 3. 10:43 - siteadmin A behíváson alapuló munkavégzés a részmunkaidő egy speciális fajtája, de hogy hogyan is kell kezelni ezt a fajta jogviszonyt, mindig nehézségekbe ütközik. Az alábbi írás a Verlag Dashöfer kiadó oldalán jelent meg, és hasznos összefoglalót nyújt a témához:
 0 hozzászólás Hogyan számítjuk az arányos szolgálati időt 2015-ben?2015. Február 2. 9:23 - siteadmin Ha a biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében az adott munkakörre irányadó jogszabályban meghatározott munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik és e jogviszonyában elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a külön jogszabályban meghatározott minimálbér összegét, akkor szolgálati időként a megszerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe.
A szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell kiszámítani. Az így kiszámított szolgálati idő a nyugdíj összegének megállapításánál veendő figyelembe, mert a nyugdíjra való jogosultság szempontjából a teljes biztosítási időszak az irányadó.
Az alábbi példában az arányos szolgálati idő kiszámítását mutatjuk be, segítve ezzel a NYENYI lap kiállítását és a biztosítottak szolgálati ideje alakulásának figyelemmel kísérését.
PÉLDA
A biztosított 2015. január 1-jétől 2015. árpilis 30-ig létesített munkaviszonyt. A foglalkoztatás heti 20 órában történt, a foglalkoztatott keresete havi 52500.- Ft. A foglalkoztatott 2015. 02. 01-től 02. 12-ig táppénzben részesült.
Az arányos szolgálati idő számítása:
2015. január 1-től 2015 április 30-ig elért nyugdíjjárulék-köteles jövedelem:
A fenti időszakra számított minimálbér összege:
A példa szerint a ténylegesen elért nyugdíjjárulék-köteles kereset kevesebb, mint az ugyanazon időszakra vonatkozó minimálbér összege:
181125/371000=0,48820754716
ezért az így kapott hányadost meg kell szorozni az adott időszak - táppénzfolyósítás időtartamával csökkentett - naptári napjainak számával.
0,48820754716x 108 nap = 52,7264150932 = 53 nap
(a törtértéket mindig felfelé kell kerekíteni!).
Az arányos szolgálati idő összesen: 53 nap + 12 nap táppénzes idő = 65 nap.
0 hozzászólás  Cafeteria újratöltve – Így változtak a béren kívüli és adómentes juttatások 2015-ben2015. Január 19. 15:57 - siteadmin
2015. évben két keretösszeg került meghatározásra a béren kívüli juttatások kapcsán. Évi 200 000 forint értékben adható az ún. általános béren kívüli juttatás, illetve évi 450 000 forint értékben adható az ún. rekreációs béren kívüli juttatás. Azaz 200 000 forint értékben adható:
Ezen felüli összeg, azaz további 250 000 forint adható (azaz maximum évi 450 000 forint) a Széchenyi Pihenő Kártya szolgáltatásaira.
Széchenyi Pihenő Kártyán adott juttatás:
A fentiek alapján 450 000 forint mértékű béren kívüli juttatás kifizetésre kerülhet sor többek között úgy, hogy 1) 450 000 forint Széchenyi Pihenő Kártya alszámlái között– a számlák keretösszegét figyelembe véve - kerül megosztásra; 2) 250 000 forint a Széchenyi Pihenő Kártya alszámlái között kerül megosztásra és 200 000 forint egyéb ún.. általános béren kívüli juttatásként kerül felosztásra 3) Az ún. általános béren kívüli juttatás mértéke kevesebb, mint 200 000 forint. Akkor 450 000 forint valamint az általános béren kívüli juttatás értékének a különbsége a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira kerül kifizetésre
A béren kívüli juttatás közterhei 2015-ben:
A fenti keretösszegek és ez alapján fizetendő közterhek akkor érvényesek, ha a munkaviszony egész évben fennáll. Ha a munkaviszony csak az év egy részében áll fenn, mindkét keretösszeget a munkaviszony fennállásának napjait figyelembe véve arányosításra kerül. A fenti keretösszegen felüli juttatások esetén 51,17%-os közterhet kell fizetni, amely az alábbiakból áll:
A közterhek megállapítására, bevallására és megfizetésére az afőszabály az, hogy a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell a munkáltatónak megállapítania és a kifizetésekkel,juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szólótörvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie. A magasabb, azaz az 51,17%-os közterhet annak a hónapnak a kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és megfizetni,amelyben bármelyik értékhatár túllépése megtörtént. Munkaviszony megszűnése hónapjának kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és megfizetni a keretet meghaladó részre a magasabb mértékkel számított közterhet.
Adómentes juttatások: Nem változott a munkáltató által adómentesen adható juttatások köre. Ennek keretében adható többek között:
0 hozzászólás A bérszámfejtést érintő 2015. évi legfontosabb változásokról2015. Január 13. 15:20 - siteadmin Minimálbér, garantált bérminimum
Minimálbér: 105.000.-Ft/hó
Garantált bérminimum: 122.000.-Ft/hó
Közfoglalkoztatási minimálbér: 79.155.-Ft/hó
Közfoglalkoztatási garantált bérminimum: 101.480.-Ft/hó
A fenti összegek részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni.
Mt. változás
Munkában töltött idő szabadság számítása szempontjából 2015.01.01-től a keresőképtelenség munkában töltött időnek minősül. Nem kell tehát a szabadság jogosultságot csökkenteni a 30 napon túli keresőképtelen napokkal.
SZOCHO részkedvezmény változások
A START pályakezdő (középfokú végzettséggel) 2014.12.31. után nem érvényesíthető.
A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény kedvezményes felsőhatárát részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetében nem kell arányosítani. (A szakképzetlen kedvezményt, az 55 éven felüliek, a 25 éven aluliak kedvezményeit, a kutatói kedvezményeket, a karrier-híd, a tartós álláskereső, a szabad vállalkozói zónás kedvezményt azonban részmunkaidő esetében arányosítani kell).
Egészségügyi szolgáltatási járulék
A 2015. évben az egészségügyi szolgáltatási járulék összege: 6.930 Ft/hó (231 Ft/nap)
Korkedvezmény-biztosítási járulék: 2015.01.01-től a korkedvezmény biztosítási járulék megszűnt. 2015.évi jövedelmek vonatkozásában tehát a korkedvezmény biztosítási járulékot nem kell megfizetni.
SZJA változások
Béren kívüli juttatások
Éves felső határ: 450.000.-Ft. A 450.000.-Ft éves kereten belül 200.000.-Ft felett kizárólag SZÉP kártya juttatható kedvezményes közteher fizetés mellett! Ezen éves kereteket a munkaviszonyban töltött napok számával arányosítani kell, azaz év közbeni belépő vagy kilépő dolgozó esetén az éves felső határt a munkaviszonyban töltött naptári napok számának figyelembevételével kell arányosítani.
A 450000.-Ft kereten belül éves szinten 200000-Ft-ig adhatók a következő béren kívüli juttatások:
1. A munkavállalónak vagy a közeli hozzátartozójának nyújtott üdültetés (céges üdülőben) személyenként a minimálbér/év értékig
2. Munkahelyi étkeztetés 12.500 Ft/hó értékig
3. Erzsébet-utalvány 8.000 Ft/hó értékig
4. Iskolakezdési támogatás címén gyermekenként évente a minimálbér 30 % értékéig
5. Helyi bérlet
6. Iskolarendszerű képzés évente a minimálbér két és félszereséig
7.Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás havonta a minimálbér 50 százalékáig
8. Egészségpénztári és önsegélyező pénztári hozzájárulás együtt havonta a minimálbér 30 százalékáig
9. Foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe fizetett hozzájárulás havonta a minimálbér 50 százalékáig.
Ezen elemek után az egyedi kedvezményes határig, valamint az éves 200.000.-Ft-os határig változatlanul a juttatás 1,19-vel növelt összegét alapulvéve 16% kifizetői adót és 14% EHO-t fizet a munkáltató.
Ha az 1-9. felsorolt juttatások összege meghaladja a 200.000 forintot, avagy az egyedi kedvezményes határt, akkor erre a felette lévő rész 1,19-vel növelt összegét alapulvéve 16% kifizetői adót és 27% EHO-t fizet a munkáltató.
Az éves 200.000.-Ft-os határon felül a 450.000 forintos keret vizsgálatához pedig az 1-9. felsorolt juttatásokat valamint a következőket kell összeszámolni:
10. SZÉP Kártya vendéglátás alszámlára adott juttatás 150.000 Ft/év értékig (több juttató esetén összeszámolva)
11. SZÉP Kártya szabadidő alszámlára adott juttatás 75.000 Ft/év értékig (több juttató esetén összeszámolva)
12. SZÉP Kártya szálláshely alszámlára adott juttatás 225.000 Ft/év értékig (több juttató esetén összeszámolva)
Ezen elemek után is az egyedi kedvezményes éves határig, valamint az éves 450.000.-Ft-os határig változatlanul a juttatás 1,19-vel növelt összegét alapulvéve 16% kifizetői adót és 14% EHO-t fizet a munkáltató.
Ha a 10-12. felsorolt juttatások összege meghaladja a 450.000.-Ft-ot, avagy az egyedi kedvezményes határt, akkor erre a felette lévő rész 1,19-vel növelt összegét alapulvéve 16% kifizetői adót és 27% EHO-t fizet a munkáltató.
A felsőhatár túllépés miatti magasabb közterheket a túllépés hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és elutalni.
Új adóalap kedvezmény: első házasok kedvezménye
Az adóalap kedvezmény havi összege: A házastársak által együttesen érvényesíthető adóalap kedvezmény jogosultsági hónaponként 31.250.-Ft
A kedvezmény megosztható, de akár kizárólag az egyik házastárs is igénybe veheti, ám ez utóbbi eset is közös igénybevételnek számít, így ebben az esetben is a kedvezmény igénybevételét az adóbevallásban (53)/munkáltatói adóbevallásban (M29) mindkét házastárs esetében jelentendő.
Jogosultsági feltételek: 2014.12.31-ét követő házasságkötések esetében az adóalap kedvezményt az a házaspár érvényesítheti, amely esetében legalább az egyik házastárs az első házasságát köti.
Érvényesítési sorrend: A kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
Jogosultsági időszak: Jogosultsági hónapként a házasságkötést követő hónaptól legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe, ezen belül is utoljára az a hónap, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre (ide nem értve a nevelt gyermeket) tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá.
Ekho változás
Megváltoztak az ekho érvényesítési éves határösszegek.
0 hozzászólás  Várható változások a járulékok és szociális hozzájárulási adó szabályaiban2014. November 4. 13:04 - siteadminA kormány 2014. október 21-én benyújtotta T/1705. számú törvényjavaslatot, amely tartalmazza a társadalombiztosítás közterheinek módosításait. Az alábbiakban a járulékokra és a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó javaslatokat részletezzük.
Járulékalapot érintő változások
1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.) módosulna a 4 §. k) pont 2. alpontja, amely arra az esetre vonatkozik, hogy mi képezi a járulékalapot személyi jövedelemadó előleg hiányában.
A jelenleg hatályos szabály alapján összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem hiányában
képezi a járulék alapját.
A javaslat alapján a szabály úgy változna, hogy a fenti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege lenne a járulék alapja. Az indokolás szerint a munkaszerződésben meghatározott alapbér alapvetően a Munkatörvénykönyv hatálya alá tartozó fogalom, ezért a külföldi jog szerint megkötött munkaszerződés alapján kapott jövedelem esetére szükség van a szöveg pontosítására.
A javaslat továbbá hatályon kívül helyezné azt a szabályt, hogy nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás, tekintettel arra, hogy a Tbj. 4. § k) pontja alapján az ilyen juttatás amúgy sem képez járulékalapot.
Mentesülés a Tbj. hatálya alól
Bővülne azon személyek köre, akikre a magyar társadalombiztosítás nem terjedne ki. Ennek keretében mentesülnének a biztosítási kötelezettség alól az Szja törvény 1/B. §-ában meghatározott előadóművészek, akik az adóköteles jövedelmük után 14 %-os egészségügyi hozzájárulást fizetnek, amely éves szinten maximum 450 000 forint.
Továbbá a javaslat alapján meghosszabbodna a Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalókra vonatkozó azon időtartam, amely biztosítja, hogy a kiküldött munkavállalók tb-mentesen foglalkoztathatók Magyarországon. Azaz a Tbj. 11. § b) pontban foglalt kiküldöttek, kirendeltek vagy munkaerő-kölcsönzöttek esetében 2013. július 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén a két éves időtartamot 2013. július 1-jétől kellene számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. július 1-jével jönne létre.
Kiegészítő tevékenységet folytatók
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetében a vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, míg a tevékenységet folytató – ha vesz fel jövedelmet – akkor nyugdíjjárulékot fizet. A kiegészítő tevékenységet folytató, vezető tisztségviselői feladatokat ellátó személy társas vállalkozónak minősül. Erre tekintettel a Tbj. 36. §-a a nyugdíjjárulék-alapra vonatkozóan az alábbiak szerint változna:
„A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése, a 4. § d) pont 5. alpont szerinti társas vállalkozó esetében az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködés vagy ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot.”
Ellenőrzésre vonatkozó kiegészítés
A Tbj . 43. § (1) bekezdés a) pontára vonatkozó módosítás alapján az állami adóhatóság ellenőrzéséhez jogosult lenne a Taj szám megismerésére.
Családi járulékkedvezményre vonatkozó módosítások
A hatályos szabály alapján a foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül. A javaslat ezt a kört kiterjesztené, azaz nem csak a munkáltató, hanem az a kifizető is köteles lenne a családi járulékkedvezmény havi összegét megállapítani, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet például megbízási díjat juttat.
További a családi járulékkedvezményre vonatkozó javaslat rögzíti, hogy az éves elszámolásakor a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni, valamint a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni. Az indokolás alapján ez a javaslat az adminisztráció csökkentésére irányul, mely szerint az éves elszámoláskor a természetes személy egy adónemre – azaz a személyi jövedelemadóra - teljesítheti a visszafizetési kötelezettségét, illetve ha az éves bevallásban több családi járulékkedvezményre lenne jogosult, akkor azt a személyi jövedelemadóból igényelheti.
Egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó módosítások
Az egészségügyi szolgáltatási járulék a jelenlegi 6 810 forintról (napi összege 227 forintról) tovább nőne havi 6 930 forintra (napi összege 231 forintra).
A jelenleg hatályos szabály alapján az a TAJ számmal rendelkező személy, aki
köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését bejelenteni az egészségbiztosítónak. Ez esetben nincs egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés, mivel a TAJ-száma a nyilvántartásban érvénytelenítésre kerül. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget és a TAJ számmal ellátást vesz igénybe, akkor ez a személy köteles az E. Alapot terhelő költségek megtérítése.
Erre vonatkozóan az alábbi módosító javaslatokat tartalmazza a törvénytervezet
Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészség-biztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy
A járulékfizetési kötelezettség törlésének további feltétele, hogy az érintett időszakban a magánszemély nem vett igénybe az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi szolgáltatást. Az állami adóhatóság jogosult az ennek megállapításához szükséges adatok megismerésére, így az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének tényét — megkeresésre, elektronikus úton — közli az állami adóhatósággal.
Szociális hozzájárulási adóra vonatkozó módosítások
A szociális hozzájárulási adót szabályozó 2011. évi CLVI. törvény 459. § (2) bekezdése felsorolja azokat a kedvezményeket, amelyek a számított szociális hozzájárulási adót - akár a számított adót meghaladó mértékben – csökkentik. A javaslat alapján ezen kedvezmények köre az alábbi a) és e) pontban foglaltakkal bővülne
„A fizetendő adó megállapításánál a számított adót - e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben - a következő adókedvezmények csökkentik:
A javaslat alapján a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmények esetében a részmunkaidőben foglalkoztatottaknál nem kell alkalmazni az arányosítási szabályt, így akár bruttó 100 000 forint összeghatárig érvényesíthetnek kedvezményt foglalkoztatók a részmunkaidős foglalkoztatás esetén is.
2015. január 1-jétől a költségvetési szervek nem érvényesíthetik az alábbi szociális hozzájárulási adókedvezményeket:
Az Európai Bizottság megalkotta a 1407/2013/EU valamint 651/2014/EU bizottsági rendeleteket. Ezen rendeletekre tekintettel a csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forint összeget.
A javaslat erre tekintettel tartalmazza, hogy a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény alapján nem nyújtható csekély összegű támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakra, azaz
A javaslat rögzíti, hogy a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye 651/2014/EU Bizottsági rendelet hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási programnak minősül.
Végezetül a javaslat 2015. január 1-jétől hatályon kívül helyezi a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó kedvezményekre valamint a Start kártyákkal összefüggő szabályokat, tekintettel arra, hogy nettó bérek megőrzésének kedvezménye megszűnt 2014. január 1-jétől, míg Start kártyák utáni szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítésének végső időpontja 2014. december 31.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
