Végül az a döntés született, hogy a kft-k NEM készíthetnek egyszerűsített beszámolót 2009-től, mert az ellentétes volna az uniós irányelvekkel.

Ötről kettőre csökken a járulékalapok száma: a munkaadói járulék alapja a munkaadói nyugdíj- és egészségbiztosítási alap lesz, a munkavállalói járulék alapja pedig az egyéni egészségbiztosítási járulék alapja lesz.

Januártól az osztalékadó 35 százalékos kulcsa megszűnik és csak a 25 százalékos kulcs marad.

Az átalányadózás választásának értékhatára jelentősen kitolódik, általános esetben 8-ról 15 millió forintra, kereskedők esetében 40-ről 100 millió forintra nő. Az őstermelők az eddigi 7 helyett 8 millió forintig választhatják az átalányadózást.

Szigorítások, bírságok, büntetések

A cégek készpénzállományát, házipénztárát korlátozzák: a napi készpénz záró állomány havi átlagos értéke nem érheti el az éves összes bevétel 1,2 százalékát, minimum 500 ezer forintot.

A készpénzforgalmat szorítják vissza azzal, hogy legfeljebb 250 ezer forintot lehet cégek között készpénzben kifizetni, máskülönben 20 százalékos mulasztási bírságot szabhat ki az APEH az érintett cégre.

Ha a vállalkozás nem ad számlát, nyugtát a jövőben, akkor nemcsak a cég és az eladó alkalmazott büntethető, hanem félmillió forint bírságot lehet kiszabni az eladó felettesére is. Ugyanez igaz be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén is a bejelentést intéző személyre is.

Igazolatlan eredetű áru forgalmazásakor az áru értékének akár 40 százalékát is büntetésként ki lehet róni.

Ha a cég eltitkolja bevételeit, meghamisítja mérlegét azért, hogy adókötelezettségét így csökkentse, akkor az adóbírság maximuma 50 helyett 75 százalékra emelkedik esetében.

Számlakibocsátás után fizetni kell

Az áfatörvény kimondja, hogy adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az adó alapját képező ügylet megvalósul. Az adót akkor is meg kell fizetni, ha a teljesítés hiánya ellenére történik a számlakibocsátás, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja az értékesítő, hogy a számlakibocsátás ellenére nem történt teljesítés, vagy más teljesített. A módosítás ezt megtoldja azzal, hogy a számlát a bizonyítással egy időben érvénytelenítenie kell a kibocsátójának, továbbá haladéktalanul értesíteni kell a számlán megjelölt vevőt.

A  társasági adót érintő törvénymódosítás egyik eleme a rendezett munkaügyi kapcsolatok definiálása: a munkaszerződéseknek jogszerűeknek kell lenniük, nem sérthetők meg a szakszervezet és az üzemi tanács, illetve azok képviselőinek jogai, továbbá be kell tartani az európai üzemi tanácsokra előírt konzultációs kötelezettséget. Amennyiben a rendezett kapcsolatok megsértését a hatóság - az adott és a megelőző adóévben - nem állapította meg jogerős és végrehajtható határozatban, illetve nem szabott ki bírságot (amit a bíróság is jóváhagyott), akkor rendezett a  munkaügyi kapcsolat a cégnél, és alkalmazható a 10 százalékos társasági adókulcs.

A cégautóadó kikerül a személyijövedelemadó-törvényből és vagyonadóvá alakul át: havonta 1600 köbcentiméteres hengerűrtartalom alatt 7, afelett 15 ezer forintot kell majd leszurkolni. A bevallás és a fizetés viszont negyedévente történik.

Az illetéktörvény úgy módosult, hogy az örökség 20 millió forintig illetékmentes a közvetlen hozzátartozók - a gyermek, a házastárs és a szülő esetében.

SZJA változások

A munkaadó vállalhatja - nem kötelező -, hogy elkészítse munkavállalója szja-bevallását. A munkavállalónak január 31-ig kell ezt kérnie.

Aki jogosult az szja-törvény szerint egyszerűsített bevallásra - és nem kérte a munkaadói adóbevallást -, az február 15-ig jelentheti be az APEH-nek, hogy a hatósággal akarja elkészíttetni szja-bevallását.

A személyi jövedelemadó (szja) törvény fogalmai között módosul a magánszemély összes jövedelmének meghatározása: nem kell beszámítani az ingatlan-átruházásból az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet, viszont figyelembe kell venni az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alapján kapott bevételt.

Az adókedvezmény mértéke évi 3,4 millió forintig egységesen 30 százalék, de összesen csak évi 100 ezer forint adókedvezmény jár. Ebbe beletartozik az új, háztartási adókedvezmény is. A háztartási kedvezménybe a lakásfelújítás mellett beleszámít a gyermekfelügyelet és a háztartási gépek javításának költsége is. A törvény felsorolja, hogy milyen sorrendben lehet igénybe venni az adókedvezményeket. Az élen a lakáscélú hitel kedvezménye, míg a végén a családi, illetve az egyéb kedvezmény áll.