|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Elfogadott módosítások a társadalombiztosítási közteherfizetésben2017. Június 21. 15:57 - siteadmin 2017. június 13-án elfogadta a Parlament „az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról” szóló törvényt, amely többek között tartalmazza a társadalombiztosítási közterhekre vonatkozó módosításokat. Bejegyzésünkben a fenti törvény egészségügyi szolgáltatási járulékra, szociális hozzájárulási adóra és egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó módosításait foglaljuk össze.
Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés2018. január 1-jétől lép majd hatályba az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés emelése. Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozás, további a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzése esetén, valamint az 1997. évi LXXX. törvény 39. §-ban meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege jelenlegi 7 110 forintról (napi összege 237 forintról) havi 7 320 forintra (napi összege 244 forintra) nő.
A fenti egészségügyi szolgáltatási járuléknövekedést szinte már „megszokhattuk. Ami azonban érdekesség, hogy a központi költségvetés által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék is növekszik. A központi költségvetésből fizetik többek között a csecsemőgondozási díjban részesülők, a fogvatartottak, a hajléktalanok, a szociálisan rászorultak egészségügyi szolgáltatásának a fedezetét. Ez a járulék azonban nemhogy nőtt volna, hanem volt olyan időszak, amikor csökkent. Példaként említeném, hogy amíg 2012-ben 5 850 forint volt a havi járulék mértéke, addig jelenleg havonta 5 790 forint. Az elfogadott törvény alapján 2018. január 1-jétől ez a havi 5 790 forint egészségügyi szolgáltatási járulék is növekedni fog havi 7 320 forintra (napi összege 244 forintra).
Szociális hozzájárulási adó módosításaiSzociális hozzájárulási adó módosításai – kisebb pontosításokon túl - a tanulói-, hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos pontosításokat és kiegészítéseket tartalmazzák.
A hatályos szabály alapján az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozó saját maga után terhelő szociális hozzájárulási adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.
Az elfogadott törvény a fenti szabályban pontosítja és kiegészíti a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény fogalmát. Az elfogadott törvény alapján a szociális hozzájárulási adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményében illetve az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményében tanul nappali rendszerű oktatás keretében.
Ugyancsak a tanulóra vonatkozik az a hatályos szabály, hogy a vállalkozó mentesül a szociális hozzájárulási adótörvényben meghatározott minimális alap (azaz a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka) utáni fizetési kötelezettség alól, ha a tag vagy az egyéni vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat. Az elfogadott módosítás – a fentiekhez hasonlóan - ezt a szabályt is kibővíti, mely szerint a szociális hozzájárulási adótörvényben meghatározott minimális alap utáni fizetési kötelezettség nem áll fenn, ha a tag vagy az egyéni vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.
Érdekesség, hogy a törvény rögzíti, hogy a fenti, kiegészített szabályt 2011. november 26-ától visszamenőlegesen lehetne alkalmazni.
Megjegyzés: Az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat az alábbiak szerint kell igazolni:
A szociális hozzájárulási adó módosítása kapcsán végezetül meg kell említeni, hogy az elfogadott törvény alapján, az alábbi – passzív időszakra vonatkozó - szabályt az adózás rendje szerinti elévülési időn belül szintén visszamenőlegesen lehet alkalmazni: „A tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.”
A fenti szociális hozzájárulási adó módosításai a kihirdetést követő napon lépnek hatályba.
Az egészségügyi hozzájárulás módosításaiAz egészségügyi hozzájárulás kapcsán három módosítás (kiegészítés) került elfogadásra. Az érdekesség az, hogy mind a három módosítás más-más időben lép hatályba.
A hatályos szabály alapján korlátozott mértékig, 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, ha az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem az egymillió forintot meghaladja. Erről a jövedelemről a magánszemély nyilatkoznia kell a kifizető felé. Az elfogadott törvény alapján azonban 2018. január 1-jétől megszűnik az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség.
További módosítás az egészségügyi hozzájárulás mértékének változásához kapcsolódik. Tavaly még 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás – a szociális hozzájárulási adó csökkenéséhez igazodva – idén 22 százalékra csökkent, ami a tavaly elfogadott 2016. évi CLXXXII. törvény alapján jövőre már csak 20 százalék lesz. Többek között ehhez a változáshoz is kapcsolódik az a módosítás, amely rögzíti, hogy az egészségügyi hozzájárulás mértékének változása esetén a hozzájárulás fizetésére kötelezett a megváltozott hozzájárulást arra a hónapra, adóévre vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazza először, amely hónapban, adóévben a megváltozott egészségügyi hozzájárulás mértéke hatályba lép. Ez a módosítás a törvény kihirdetését követő 30. napon fog hatályba lépni.
Többször is olvashattunk a nyugdíjasok foglalkoztatása kapcsán az ún. közérdekű nyugdíjas szövetkezetről. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rögzíti, hogy „mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja a szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértékeként a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett.” Ez a módosítás már 2017. július 1-jétől hatályos lesz.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
 0 hozzászólás Mennyit vesztettünk a SZÉP-kártyákon?2017. Június 14. 9:47 - siteadmin Mekkora összegről van szó?Az utolsó hetekben erősen felpörgött a felhasználás, így végül 98 százalék feletti lett a költés. Ennek ellenére a három kártyakibocsátónál összességében így is több mint 1,2 milliárd forint ragadhatott bent. És a pénzmegvonás 190 ezer dolgozót érinthetett.
Most a lejáratra kell figyelniA SZÉP-kártya lejárati ideje a rendelet szerint minimum 3 év, azonban a gyakorlatban mindhárom kibocsátó 5 évet alkalmaz. És mivel a Széchenyi pihenőkártya programja 2012-ben indult, idén járnak le először az azóta is meglévő kártyák. Akinek lejár a kártyája, az a rajta szereplő hónap vége után nem fog tudni fizetni vele.
Fontos: attól, hogy a kártya lejár, az egyenleg nem vész el. Amint elkészül az új kártya, arra átkerül.A kibocsátóknak egyébként még a lejárat előtt ingyenesen és automatikusan cserélniük kell minden olyan lejáró kártyát, amely a törvényi feltételeknek megfelel, azaz a lejáratot megelőző két évben érkezett rá feltöltés. A főkártyákat díjmentesen kell cserélni, a társkártyákra azonban 1500 forintot felszámíthatnak.
Hogyan kezeli a három bank a lejáratot?Az OTP-nél a munkáltatónak kell megrendelnie a cserekártyát – a cserekártya-állomány a lejáratok előtt egy hónappal kerül ki a munkáltató által hozzáférhető felületre. De ebben nincsenek benne a társkártyák, azokat egy külön nyomtatványon lehet igényelni. Viszont ha a munkáltató nem rendel cserekártyát, vagy a dolgozó már nem annál a cégnél van, ahonnan az utolsó feltöltést kapta, esetleg nincs munkaviszonya, akkor a kártyát (vagy társkártyát) a magánszemélynek magának kell igényelnie.
Az MKB-nál csak akkor gyártanak új kártyát a lejáró helyébe, ha két éven belül volt rá utalás, illetve ha a lejárat után újra utalás érkezik rá. A lejáró társkártya újragyártását pedig a főkártyabirtokos kérheti a banknál, vagy a munkáltatónál.
A K&H-nál a legegyszerűbb a csere: az érvényességi idő lejárta előtt automatikusan intézkednek a kártyamegújításról – 2 hónappal korábban postai úton kiküldik a fő és/vagy társkártyát is.
Apropó, postázás. Akinek lejár a kártyája, nézze meg a bankok által biztosított személyes felületén, hogy az adatai, köztük a postacíme stimmel-e.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére. 0 hozzászólásHogyan adózik a diákmunka?2017. Június 14. 9:22 - siteadmin A tanév végével beköszönt a diákmunka fő szezonja. A középiskolások és a főiskolai, egyetemi hallgatók munkavállalásának több módja van, az adóhatóságot azonban egyikből sem lehet kihagyni.
A legfontosabb kikötés azonban nem erre vonatkozik. Munkát az a nappali tagozaton tanuló diák vállalhat, aki betöltötte a 15. életévét, ha pedig még nem múlt el 18, akkor a szülő vagy a törvényes képviselő beleegyezésére is szükség van. A 15 év egyébként engedmény az általános szabályokhoz képest: mivel a tankötelezettség korhatára 16 év, ez alatt csak néhány kivételes esetben (például színházban, filmben, hirdetésben szereplés keretében, vagy sportolóként) lehet pénzért dolgozni.
Nem ez az egyetlen eltérés a diákmunka és a rendes munkavállalás között. Mivel a diákigazolványra jogosult tanulók és hallgatók számára az állam biztosítja az egészségügyi ellátást, a diákmunka után nem kell járulékot fizetnie a munkáltatónak. (A diákigazolvány az utolsó befejezett tanév után október 31-ig érvényes.)
Mindez természetesen csak az ellátás igénybevételére jogosít, a táppénzre nem. A dolgozó diákok persze ezt is kaphatnak, de ehhez például az kell, hogy rendes munkaviszony keretében végezzenek munkát. Ez nem különbözik a szerződéses munkaviszonytól: a diák bért szerez, amiből 15 százalékos szja-t vonnak le, a munkáltató pedig befizeti utána az egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulékot is. Értelemszerűen ez nem csak a táppénzt teszi lehetővé, de a ledolgozott idő beleszámít a nyugdíjnál majd figyelembe vett időbe is.
Tény azonban, hogy a diákokat tipikusan nem így foglalkoztatják. Ennél jellemzőbb az, hogy iskolaszövetkezeten keresztül vállalnak munkát. Ebben az esetben nem kell fizetni tb-járulékokat (akkor sem, ha valaki halaszt az egyetemen vagy főiskolán), személyi jövedelemadót viszont igen – akárcsak a rendes munkavállalásnál, az iskolaszövetkezetnél sem a diáknak kell ezzel bíbelődni, hanem a munkaadónak. Az éves adóbevallást azonban nem spórolja meg a diák, igaz, azt a megkapott adatok alapján elkészíti az adóhatóság.
Az említett két formán túl más lehetőség is van a foglalkoztatásra. Ilyen az úgynevezett egyéb jogviszony, ez például akkor áll fenn, ha a munkáltató megbízási szerződést köt a diákkal. Az így kapott pénz hivatalosan önálló tevékenységből származó jövedelem, amely után kétféle módon lehet adózni. Vagy tételes költségelszámolással, tehát minden felmerülő és bizonylattal igazolt költség levonása után, vagy a 10 százalékos költséghányad alkalmazásával, amikor a bevétel 90 százaléka az adóköteles jövedelem. (Az adó mértéke természetesen minden esetben 15 százalék.)
A járulékokat ennél a foglalkoztatási formánál akkor kell megfizetnie a munkáltatónak, ha a diák díjazása időarányosan eléri a minimálbér 30 százalékát. (Naponta ez 1275 forintot, havi szinten pedig 38250 forintot jelent.)
A diákokat egyszerűsített munkavégzés keretében is lehet alkalmazni. Ez a forma az alkalmi munka és a mezőgazdasági vagy idegenforgalmi idénymunka esetében lehetséges. Itt nincsenek speciális szabályok a diákokra nézve, az általános előírások vonatkoznak rájuk is. Alkalmi munka esetében fontos például az, hogy csak egymást követő öt napig lehet végezni, egy naptári hónapban összesen 15 nap lehet, egy naptári évben pedig maximum 90 nap. Az adó befizetése a munkáltató dolga, a diáknak pedig csak akkor kell bevallást készítenie, ha a kifizetés összege meghaladja a ledolgozott napokra kiszámított minimálbér összegét.
Ez az úgynevezett mentesített keretösszeg napi 5870 forint. Ha például valaki 40 napot dolgozik ilyen módon, akkor kell bevallást készítenie, ha az összjövedelem több 234800 forintnál. A bevallásban pedig csak az ezt meghaladó részt kell feltüntetni. (Filmstatisztaként a napi limit nettó 12 ezer forint.)
Diákok is vállalhatnak háztartási munkát – esetükben például tipikusan ide tartozhat a korrepetálás, nyelvtanítás vagy a gyerekfelügyelet. Ennek pontos szabályairól itt írt partnerünk, a Branko Kft. A lényeg röviden: a diák foglalkoztatását be kell jelenteni az adóhatóságnál és havi ezer forintos regisztrációs díjat fizetni. Ezt követően azonban semmilyen adó vagy járulék nem terheli a fizetséget – hivatalos nevén adórendszeren kívüli keresetet.
0 hozzászólás  Egyedülállók egészségbiztosítási és családtámogatási ellátása2017. Május 31. 16:54 - siteadmin Gyermeküket egyedül nevelő szülőkre több teher hárulhat a gyermeknevelés kapcsán, mint azokra, akik párjukkal közösen nevelik a gyermeküket. Valószínűleg ezzel is összefügg, hogy mind az egészségbiztosítási, mind a családtámogatási törvény külön rendelkezik a gyermeküket egyedül nevelő szülők ellátásáról. Az alábbi bejegyzésben bemutatjuk, hogy ki minősül egyedülállónak az egészségbiztosítási törvény és a családtámogatási törvény alapján, és mennyiben tér el az egyedülállóként gyermeküket nevelők ellátása azokhoz a családokhoz képest, ahol mindkét szülő neveli a gyermeke(ke)t.
Gyermekápolási táppénzTáppénzre jogosult az szülő, akinek a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt 12 év alatti gyermeke beteg lesz, és beteg gyermekét otthon ápolja vagy a kórházi kezelés alatt gyermeke mellett tartózkodik. Gyermekápolási táppénz időtartamánál az egyedülálló szülő egymaga rendelkezik annyi nap táppénzzel, mint nem egyedülállók esetén a két szülő együttesen. Ez a különbségtétel a gyermek 3 éves korát követően áll fenn. Azaz gyermekápolási táppénz
Kit tekint az egészségbiztosítási törvény egyedülállónak gyermekápolási táppénz kapcsán?Az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él. Nem minősül egyedülállónak azonban egyedülállónak, akinek élettársa van.
Megjegyzés: Abban az esetben, ha a szülők válófélben vannak, akkor különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, de a házasság felbontása iránt bírói eljárás folyamatban van.
Egyedülállónak kell tekinteni továbbá azokat a házastársakat vagy élettársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak, valamint akinek a házastársa vagy élettársa többek között
A gyermekápolási táppénz összegénél nincs különbség abban, hogy gyermekét egyedül nevelő szülőről van szó, vagy sem. A gyermekápolási táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve a kórházi ápolástól függően a táppénz alapjának 60 %-a, illetve 50%-a, de napi szinten nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, azaz 2017-ben a 8 500 forintot.
Családi pótlék (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás)A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó családi pótlékot nyújt. A családi pótlék mértéke függ
Azaz a családi pótlék havi összege többek között függ attól, hogy a gyermeke(ke)t egyedülállóként neveli-e a szülő. A családi pótlék
Családi pótlék esetén – hasonlóan az egészségbiztosítási törvényhez - egyedülállónak kell tekinteni azt, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. Továbbá egyedülállónak kell tekintetni, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa
A családtámogatási törvény, mind a tanulmányok folytatásakor, mind egyes ellátásoknál az egyedülállóság feltételeként köti ki a jövedelem hiányát. Erre tekintettel nézzük meg, mit is jelent a családtámogatási törvényben a jövedelem?
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott – belföldről vagy külföldről származó – vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
0 hozzászólás Alig egy hét maradt a SZÉP-kártya juttatások elköltésére2017. Május 23. 16:25 - siteadmin Legkésőbb május végéig használhatóak fel a lejáró, 2015-ös SZÉP-kártyás juttatások. Mintegy 2 milliárd forint körüli lehet az az összeg, amit még 2015-ben töltöttek fel a munkáltatók a SZÉP-kártyákra, és a dolgozók eddig nem használtak fel - ez az, amit legkésőbb május végéig el kell költeniük. Aki elmulasztja a határidőt, az keresztet vethet a pénzére – a kártyakibocsátó cégeknek ugyanis kötelességük a megmaradó összegeket visszautalniuk a munkáltatóknak.
Mire költsük hirtelen?Ha nagyobb a lejáró összeg a kártyán, akkor célszerű lehet belföldi szállásra költeni, ez a szolgáltatás ugyanis (a fürdőszolgáltatáshoz hasonlóan) mindhárom alszámláról (szállás, vendéglátás, rekreáció) fizethető. Ha a most következő bő egy hétben nem alkalmas az idő arra, hogy szállodába, pihenni menjünk, akkor előre is foglalhatunk (pl. a nyaralást) a kártyán lévő, május végéig elköltendő pénzből.
Tipp: A szállodák arra is kínálnak lehetőséget, hogy több alszámla maradványösszegeit kombinálva, egy helyen lehessen felhasználni – aki ezt szeretné, annak viszont előre szólnia kell.
Ha csak kisebb összeg maradt, akkor tudjunk róla, hogy a juttatás többek között uszodákban, fürdőkben, különböző kulturális eseményeken (például egyes fesztiválokon), sőt, bizonyos gyógyászati szolgáltatóknál, állatkertben, vidám- és szabadidőparkokban is felhasználható, de akár táboroztatás, lovasoktatás vagy sporthorgászat is fizethető ebben a formában.
A SZÉP-kártya összegeinek kétharmadát egyébként vendéglátásra fordítják a kártyabirtokosok, szálláshelyre pedig a pénz kb. ötödét költik. Magyarországon ma mintegy 14 ezer szálláshelyen, több mint 21 ezer vendéglátóhelyen és 17 ezer rekreációs helyen fogadják el fizetőeszközként a SZÉP-kártyát.
És honnan lehet tudni, hogy van-e lejáró összeg a kártyán?A szolgáltatók (OTP, MKB, K&H) online felületén regisztrálva egyszerűen ellenőrizhető, hogy a kártyán lévő egyenleg mekkora része jár le május végéig.
Tipp: regisztrálni azért is érdemes, mert a regisztráció során megadott e-mail címre a szolgáltatók automatikusan is küldenek tájékoztatást a közelgő lejáratról és arról is, hogy mekkora összegről van szó.
Az összeg pedig nem kevés lehet – mint az OTP pár napja tájékoztatott, csak náluk 1,9 milliárd forintnyi volt a lejáró egyenleg, és a véghajrában naponta átlagosan mintegy 30 millió forintnyi juttatást költenek el a kártyabirtokosok. S bár a többség (97 százalékban) már felhasználta a 2015-ös feltöltést (mintegy 69 milliárd forint), még így is sokan vannak, akik az utolsó pillanatra hagyták juttatásaik felhasználását.
De így is több mint 2200 kártyabirtokosnak maradt még 100 000 forintnál is több a plasztikján.
Az OTP Bank cafeteria üzletágánál az elmúlt két évben azt tapasztalták egyébként, hogy sokan egy késői, májusi kikapcsolódásra tartogatták lejáró juttatásaik felhasználását – ez jellemzően a pünkösdi hosszú hétvége volt. Az idei évben a pünkösdi időszak már júniusra esik, de ez nem probléma, hiszen a költségek nagyobbik részét így is ki lehet fizetni a kártyával, előfoglalással, csakúgy, mint a nyári vakáció szállását.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
