|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Megváltozott munkaképességű személyek szabadsága és ellátás melletti munkaviszonya2018. Április 16. 12:02 - siteadmin
A rehabilitációs, illetve a rokkantsági ellátásra jogosult személy az ellátása mellett folytathat keresőtevékenységet. Az alábbi bejegyzésben bemutatom, hogy milyen új szabályokra kell figyelemmel lenni a megváltozott munkaképességű személyek munkaviszonyban foglalkoztatásakor, milyen korlátozás és foglalkoztatói kedvezmény mellett dolgozhatnak munkaviszonyban.
Munkaviszonyban foglalkoztás és annak korlátai2018. január 1-jétől hatályos Munkatörvénykönyv (2012. évi I. törvény) módosítása az alábbi szabályok alkalmazását írja elő a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazásákor:
Megjegyzés: Tavaly – fogyatékossági támogatásra, illetve a vakok személyi járadékára jogosultakon kívül – azoknak a munkavállalóknak járt a fenti pótszabadság, akiknél a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást állapított meg.
A tavalyi szabályhoz képest azonban bővült azoknak köre, akik a fenti évi 5 nap pótszabadságra jogosultak. Jelenleg a fenti pótszabadság – fogyatékossági támogatásra, illetve a vakok személyi járadékára jogosultakon túl – megilleti az alábbi megváltozott munkaképességű munkavállalókat:
A rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján
Mindezek alapján a pótszabadságra jogosultak körének változása kapcsán javasolt a megváltozott munkaképességű munkavállalók szabadságát felülvizsgálni.
A rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásban részesülő személy munkavégzése kapcsán figyelemmel kell lenni a következő korlátozásra is: „A rehabilitációs-, illetve a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló jövedelme - 3 egymást követő hónapon keresztül - nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát.” Amennyiben a jövedelme ezt a jövedelemkorlátot meghaladja, akkor a rehabilitációs-, illetve a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni.
Szociális hozzájárulási adókedvezményA munkáltató a megváltozott munkaképességű személy munkabére után többek között megfizeti a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót. A munkaadó a rehabilitációs illetve a rokkantsági ellátásban részesülő után szociális hozzájárulási adókedvezményben részesülhet. Szociális hozzájárulási adókedvezmény azonban csak akkor érvényesíthető, ha a rehabilitációs illetve a rokkantsági ellátásban részesülő személy kérelmére rehabilitációs kártya kerül kiadásra és ez a kártya a munkáltató birtokában van.
A kedvezmény: A bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (azaz 276 000 forintnak) 19,5 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó.
Rehabilitációs hozzájárulásA munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát.
Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,
A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására vonatkozó kötelezettséget teljesítő foglalkoztató mentesül a rehabilitációs hozzájárulás befizetése alól. Amennyiben azonban rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni, akkor annak éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás idén mértéke 1 242 000 Ft/fő/év.
Megjegyzés: A rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól mentesül továbbá
A rehabilitációs hozzájárulás előleget az I-III. negyedévben a negyedévet követő hó 20. napjáig fizeti meg. A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni. A rehabilitációs hozzájárulás bevallására a „1801 Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben” elnevezésű bevallás szolgál.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
 0 hozzászólás Mit kell tudni az egyes meghatározott juttatásokról, azaz a volt béren kívüli juttatásokról?2018. Április 3. 15:05 - siteadmin A volt béren kívüli juttatásokról egy átmeneti szabály rendelkezik az szja-törvényben. Az üdülési szolgáltatás, a munkahelyi (üzemi) étkezés, az Erzsébet-utalvány, az iskolakezdési támogatás, a helyi utazási bérlet, az iskolarendszerű képzés támogatása és a munkáltatói foglalkoztatói hozzájárulások tartoznak ebbe a csoportba. Ezek a juttatások 2017-ben egyes meghatározott juttatásokká váltak, így kikerültek a kedvezményes adózás alól, vagyis adóterhük megemelkedett. Jelenleg 40,71 százalék. Ezzel párhuzamosan megszűntek a korábbi értékhatárok, vagyis korlátlanul lehet adni ezeket a juttatásokat, többek között a cafeteriakereten belül.
Néhány fontos, talán kevésbé ismert részlet a volt béren kívüli juttatásoknál.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólás  Diákok keresőtevékenysége és közterhei2018. Március 27. 20:58 - siteadmin Elég gyakori, hogy a diákokat különböző jogviszonyokban foglalkoztatják. A foglalkoztatások különböző típusaira eltérő szabályok és eltérő közteherfizetések vonatkoznak. Az alábbi bejegyzésben bemutatjuk, hogy milyen feltételek és adó-, valamint tb közteherfizetés mellett folytathatnak keresőtevékenységet a diákok munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, tanulószerződés és hallgatói munkaszerződés, valamint iskolaszövetkezet keretében.
MunkaviszonyA Munkatörvénykönyv mind a kor, mind a foglalkoztatás kapcsán szigorú szabályokat állapít meg a diákok munkaviszonyban történő foglalkoztatása kapcsán.
A Munkatörvénykönyv alapján munkavállaló csak olyan természetes személy lehet, aki a 16. életévét betöltötte.
16 évesnél fiatalabb személy
A Munkatörvénykönyv a 18 év alatti ún. fiatal munkavállalók alkalmazása kapcsán szigorú szabályokat állapít meg, amelyek a következők:
A fiatal munkavállaló
Megjegyzés: A Munkatörvénykönyvben külön szabály vonatkozik arra, hogy a 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató kivel nem létesíthet munkaviszonyt.
A munkaviszonyban az alapbérnek, teljes napi foglalkoztatás esetén, el kell érnie legalább a minimálbért illetve a garantált bérminimumot. Tekintettel arra, hogy a fiatal munkavállalók – a korukra tekintettel – általában szakképzettséget nem igénylő tevékenységet folytatnak, így 2018-ban legalább havi bruttó 138 000 forint díjazásban kell részesülniük teljes munkaidős foglalkoztatás esetén. Ha a foglalkoztatásra részmunkaidőben kerül sor, akkor a minimális bér a munkaidő arányában csökkenhető.
A munkaviszonyban álló diákok munkabéréből le kell vonni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl
A munkaviszonyban dolgozó diák után meg kell fizetnie a munkáltatónak 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót. 25 év alatti munkavállalónál a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet. Ha a diák teljes munkaidőben dolgozik, akkor a foglalkoztató legfeljebb 100 000 forint után 9,75 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Abban hónapban, amikor a munkavállaló 25. életévét betölti, a kedvezmény még egész hónapra érvényesíthető. A kedvezményt részmunkaidős foglalkoztatás esetén teljes munkaidőhöz viszonyított arányban csökkenteni kell.
Megbízási szerződésA diákok foglalkoztathatók munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében. Ezek különösen a megbízási szerződés illetve egyéni/társas vállalkozónak nem minősülő vállalkozási szerződés alapján végzett tevékenységek. A foglalkoztatásra ez esetben nem a Munkatörvénykönyv, hanem a Polgári törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. Eltérően a munkaviszonytól, ez esetben nincs meghatározva többek között a minimális díjazás, azaz a tevékenység akár ingyen is végezhető.
Ha a megbízási jogviszonyban személyesen munkát végző diák tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítottnak minősül, és köteles járulékokat fizetni. Ha például a diák megbízás keretében adott zenei-fesztiválon dolgozik bruttó 200 000 Ft megbízási díj ellenében, és általános 10 százalékos költségelszámolást választ, akkor díjazásából 180 000 Ft-ot alapul véve 27 000 Ft személyi jövedelemadó-előlegen túl
A megbízó köteles 35 100 forint szociális hozzájárulási adót fizetni.
Tanulószerződés, hallgatói munkaszerződésGyakorlati képzéshez kapcsolódóan is folytathat a diák keresőtevékenységet. Ebbe a keresőtevékenységbe tartozik többek között a tanulószerződés és a hallgatói munkaszerződés.
A tanulószerződésről a szakképzésről szóló törvény (2011. évi CLXXXVII. törvény) rendelkezik. A tanulószerződés megkötése az 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosítási jogviszonyt hoz létre, azaz a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítottnak minősül.
A tanulószerződésre ugyan nem a Munkatörvénykönyv vonatkozik, mégis található benne több munkajogi elem. Ide sorolható többek között, hogy a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződést nem mondhatja fel
A munkajog szabályai érvényesülnek akkor is, amikor a törvény rögzíti, hogy a tanulót az alábbi esetekben betegszabadság illetve szülési szabadság illeti meg:
A munkaviszonyhoz hasonlóan a tanulószerződést, a tanulószerződés módosítását és felmondását írásba kell foglalni, továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy a tanuló egyidejűleg csak egy hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet. Ugyancsak munkajogi elemre utal, hogy a 2011. évi CLXXXVII. törvény meghatározza azt a minimális bért, amelyet a foglalkoztatónak a tanulószerződés alapján ki kell fizetnie a diáknak.
A biztosítási jogviszonyra tekintettel a tb közterheket a tanulószerződés alapján meg kell fizetni. Azaz a pénzbeli juttatásból járulékokat – kivéve a munkaerőpiaci járulékot - kell levonni és a foglalkoztatónak pedig meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót, amelyeknek az alapja a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj.
Képzéshez kapcsolódó keresőtevékenység kapcsán a diákkal köthető másik szerződés a hallgató hallgatói munkaszerződés. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény rendelkezik a hallgatói munkaszerződésről. A törvény rögzíti, hogy a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A hallgató az alábbi hallgatói munkaszerződések keretében végezhet munkát:
Amíg az előbbi hallgatói munkaszerződés nem tartozik a biztosítási jogviszonyok közé, így tb közteherfizetés nem áll fenn, addig az utóbbi hallgatói munkaszerződésnél a munkaviszonyosokhoz hasonlóan kell a tb közterheket megfizetni.
Iskolaszövetkezet tagjaként folytatott tevékenységAz 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosítottnak minősül a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –.
Megjegyzés: A járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében a tanulmányok szünetelésének időtartama alatt azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.
Az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja tehát nem biztosított, így a nappali tagozatos diákként dolgozó tagnak a keresőtevékenysége során szerzett jövedelméből 15 százalék személyi jövedelemadó előlegen túl járulékokat nem kell megfizetnie.
Az iskolaszövetkezet a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának keresőtevékenysége alapján nem fizet szociális hozzájárulási adót, így elmondható, hogy közteherfizetés szempontjából az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás a legkedvezőbb.
Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos képzésére vonatkozóan az 1997. évi LXXX. törvény végrehajtási rendelete pontosító szabályokat fogalmaz meg. Azaz, kit is tekinthetünk az iskolaszövetkezet keretében nappali tagozatos diáknak?
A járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulónak, hallgatónak az a személy minősül, aki
A fenti oktatást az alábbi igazolásokkal kell alátámasztani:
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
0 hozzászólás Hogyan arányosítsuk a készpénzcafeteriát?2018. Március 23. 17:29 - siteadmin Míg korábban csak terméket vagy szolgáltatást lehetett adni munkáltatói juttatásként (vagy ha úgy tetszik, cafeteriában), tavaly óta bejött a készpénz is. A jogszabály szerint évente a keretösszeg értékéig, maximum százezer forintig adható készpénz, béren kívüli juttatásként, kedvezményes, 34,22 százalékos adózással. Az adóteher 2018-ra is maradt.
A keretösszeg azt jelenti, hogy a százezer forint csak abban az esetben adható, ha a munkavállaló munkaviszonya a teljes adóévben fennáll. Ha viszont ez a feltétel nem teljesül, akkor arányosítani kell. Ráadásul nem hónapokra, nem is munkanapokra, hanem naptári napokra.
Persze ha a munkáltató úgy dönt, hogy mégis a keretösszegnél, vagy annak arányosított részénél több készpénzcafeteriát akar adni, arra is megvan a lehetősége. Ezt nem tiltja az szja-törvény. Csak a kedvezményes adózás ugrik. A fölös összeg ráadásul nem egyes meghatározott juttatásként adózik (40,71 százalékos adóteherrel), hanem bérként kell leróni utána a közterheket.
Ha túlszaladt a juttatásProbléma akkor lehet, ha előre kifizetik a munkavállalónak a teljes éves összeget, azaz a százezer forintot, és az illető év közben felmond. Ekkor neki rögtön csökken a keretösszege. Két lehetősége van ebben az esetben a munkáltatónak – tudtuk meg egy NAV-os tájékoztatón:
Pénzjuttatásnál egy könnyebbség van a másik béren kívüli juttatáshoz, a SZÉP-kártyához képest: itt nem kell vizsgálni, hogy a dolgozó máshol is kapott-e készpénzcafeteriát, hiszen mindenhol csak a napra lebontott arányos részt kaphatta kedvezményes adózással.
ArányosításA NAV-os előadáson egy konkrét példa is elhangzott az arányosításra:
A dolgozó az egyik helyén május 31-ig dolgozik, a másik munkahelyén pedig július elsején kezd és ott dolgozik még december végén is. Tegyük fel, hogy mindkét helyen kap pénzjuttatást.
Az első munkahelyén 151 napot töltött munkaviszonyban, a másik munkahelyén pedig 184 napot. (És közben volt a 30 napos június, amikor nem dolgozott, így jön ki az évi 365 nap.) Így az évi százezer forintból 41 ezer forintot kaphatott kedvezményes adózással az első helyén, a második munkahelyén pedig 50 ezer forintot.
Ha az első helyén megkapta már év elején a teljes 100 ezer forintot, akkor 59 ezret vagy visszafizettet vele a cége, vagy leadózik utána bérként.
Mennyire népszerű?Amikor beharangozták a készpénzcafeteria lehetőségét, sokan számítottak arra, hogy rendkívül népszerű lesz ez a juttatási forma. A Cafeteriatrend kutatása ezt igazolta: 2018 elejére a második legnépszerűbb juttatásnak mérték a készpénzcafeteriát.
Viszont egy nemrégiben tartott, a különböző önkéntes pénztári juttatásokról szóló sajtóbeszélgetésen az hangzott el, hogy mégsem jött be annyira a készpénzjuttatás, mint ahogyan azt várták. És nem szorította annyira vissza például a nyugdíjpénztári munkáltatói juttatásokat, mint azt előzetesen valószínűsítették. Viszont az egészségpénztári munkáltatói juttatások jelentősen visszaestek, igaz, ehhez inkább az adóváltozásoknak lehetett köze.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére. 0 hozzászólás A családi pótlék és a családi járulékkedvezmény kapcsolatáról2018. Március 14. 8:39 - siteadmin Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján családi járulékkedvezményt az veheti igénybe, aki a személyi jövedelemadó törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosítottnak minősül, illetve a biztosított házastársa vagy élettársa. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján családi kedvezményre többek között az a magánszemély jogosult, aki gyermekére tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, vagy a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy). Mindezekre tekintettel az alábbiakban áttekintést adok arról, hogy gyermekük kapcsán illetve saját jogon kik is jogosultak családi pótlékra és ehhez kapcsolódóan családi járulékkedvezményre.
Családi pótlékra jogosultságA családi pótlék keresőtevékenységtől független ellátás, amely a nevelési ellátásból és az iskoláztatási támogatásból tevődik össze. Azaz családi pótlékra jogosultak mindazok, akik nevelési, illtetve iskoláztatási támogatásra jogosultak. Ezen ellátások egyik feltétele, hogy a magyar-, illetve a külföldi állampolgár az alábbiaknak megfeleljen:
A családok támogatásáról szóló törvény szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján családi pótlékra – adott feltételek fennállásakor - jogosult
Magyarország területén élő magyar állampolgár;
Amennyiben a fenti feltételek adottak, akkor gyermek születése kapcsán az alábbi személyek jogosultak a saját háztartásban nevelt gyermekre tekintettel nevelési ellátásra (azaz családi pótlékra):
Megjegyzés: Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki
Iskoláztatási támogatásra (azaz családi pótlékra) jogosult fenti nevelési ellátásra jogosult személyen túl a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.
Amíg a nevelés ellátás a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig jár, addig az iskoláztatási támogatás a tanköteles gyermek esetén a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes tartamára jár. A tankötelezettség megszűnését követően akkor állapítható meg az iskoláztatási támogatás, ha a gyermek közoktatási intézményben tanul. Ez utóbbi esetben az iskoláztatási támogatásra jogosultság annak a tanévnek az utolsó napjáig áll fenn, amelyben a gyermek (személy)
Megjegyzés: A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője - a fenti időkorláttól függetlenül - a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.
Az iskoláztatási támogatásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítani kell.
Az 1995. évi CXVII. törvény személyi jövedelemadó törvény alapján családi adókedvezményre jogosult az a gyermek (személy) is, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult. Felvetődik a kérdés, hogy kik is azok, akik saját jogon kaphatnak családi pótlékot?
Saját jogán az a személy jogosult nevelési ellátásra, aki 18. életévét betöltötte és tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos.
Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra - tankötelezettsége megszűnését követően - az a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató személy,
Saját jogon alapuló iskoláztatási támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig áll fenn, amelyben a tanuló a 20. életévét betölti, míg fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében a 23. életévéig.
Családi járulékkedvezményA családi járulékkedvezményt a családi pótlékra jogosultak közül az veheti igénybe, aki
Azaz a biztosítottnak nem minősülő, például a kiegészítő tevékenységet folytató személy, ezzel a kedvezménnyel nem élhet.
Megjegyzés: A biztosítotton kívül a biztosított házastársa, vagy az élettársa is jogosult családi járulékkedvezményre.
A családi pótlékra jogosult személy megteheti, hogy az igényelbíráló szervnél lemond a számára megállapított családi pótlék folyósításáról. Tekintettel azonban arra, hogy családi adó-, és járulékkedvezmény annak jár a családi pótlékra jogosult, így kiemelten fontos a következő szabály: „A lemondó nyilatkozat a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szabályozott családi kedvezmény érvényesítése szempontjából nem bír joghatással.” Azaz a családi pótlékról lemondás nem eredményezi a kedvezmények elvesztését.
Megjegyzés: Együtt élő szülők esetén a nyilatkozatot mindkét szülő aláírásával el kell látni. A lemondó nyilatkozat visszavonásig érvényes, azaz visszavonás esetén a családi pótlékot a visszavonás hónapját követő hónap első napjától kezdődően kell tovább folyósítani.
Tekintettel arra, hogy a családi járulékkedvezmény összegét a biztosított az éves adóbevallásában feltünteti, így figyelemmel kell lenni az alábbi szabályokra is:
Ha a családi járulékkedvezmény összege több, mint amit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató vagy az egyéni vállalkozó, negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a különbözet az adóbevallásban igényelhető.
Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. A biztosított a befizetési kötelezettség 12 %-ának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség a 10 000 forintot nem haladja meg.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
