|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Minden korábbinál népszerűbb a SZÉP-kártya juttatása2019. Október 4. 12:25 - siteadmin
2019-re egyetlen béren kívüli juttatás maradt, a SZÉP-kártya – épp ezért az adóváltozások nyerteseként is szokták emlegetni. Az OTP Pénztárszolgáltató és a Szallas.hu legfrissebb adatai is alátámasztják ezt az állítást.
Az idei év első nyolc hónapjának adatai alapján a legnépszerűbb hazai béren kívüli juttatás kártyabirtokosainak száma átlépte a pénztárszolgáltatónál az 1,7 milliót. A feltöltések összege duplájára, a költések összege pedig másfélszeresére emelkedett 2018 azonos időszakához képest. A Szallas.hu adatai szerint ez a bővülés a belföldi turizmus bevételein is érezhető.
Sikeres volt az átállásÚgy tűnik tehát, hogy a SZÉP-kártya átstrukturálása egyáltalán nem vetette vissza a forgalmat. Arra utalunk itt, hogy jelentősen átalakultak a SZÉP-kártyára vonatkozó szabályok, a tavalyi év végén néhány hónap leforgása alatt egyéni számlákat kellett nyitni, és erre egyesével szerződni kellett a kártyabirtokosokkal.
A bank szerint nagy kihívás volt, hogy megfeleljenek az idén életbelépő jogszabályváltozásoknak, mindezt úgy, hogy ügyfeleik ebből szinte semmit se érzékeljenek. A juttatás iránti bizalmat igazolja szerintük, hogy a legnagyobb hazai kibocsátó ügyfeleinek több mint 95 százaléka megkötötte szerződését.
Rekordszámok 2019-benA kártyabirtokosok idén idáig több mint 100 milliárd forintot költöttek pihenésre és feltöltődésre, ami több mint 150 százalékos bővülés 2018 első nyolc hónapjához képest. A KSH adatai alapján pedig látható, hogy a szálláshelyek magyar vendégektől származó bevételeinek mintegy negyede a SZÉP-kártyáknak köszönhető.
Az idei nyári szezon különösen aktívnak és eredményesnek számított, többen és többet költöttek pihenésre. A legnagyobb kibocsátó SZÉP kártyáinál a nyári költések összege mintegy duplájára emelkedett. A Szallas.hu adatai alapján pedig a közvetített pénzforgalom 2019 júniusa és augusztusa között harmadával emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest.
Szigetvári József vezérigazgató szerint mind a nyári, mind az éves forgalomról elmondható, hogy a SZÉP-kártya a belföldi turizmus hajtómotorja. A béren kívüli juttatási formának kulcsszerepe van abban, hogy a közvetített szállásdíj-növekedés az idei évben is elérje a 10 százalékot.
Az átlagnál többet költöttek a SZÉP-kártyások a szállodákbanA kétéjszakás (28%) és az egyéjszakás (27%) kikapcsolódások voltak a legnépszerűbbek a vakációzók körében, 3 éjszakára már csak a foglalások 19 százaléka szólt.
A legnagyobb hazai szállásfoglaló kimutatása szerint a legkeresettebb szállástípusok az apartmanok (27%) és a vendégházak (21%) voltak. Tavaly nyárhoz képest valamivel többen keresték idén a 4-5 csillagos hotelek szolgáltatásait; 10 százalékra nőtt a foglalási arány esetükben.
Az átlagos foglalási érték 63 500 forint volt a nyári időszakban, ami 10 százalékkal több mint 2018 nyarán. A költéseken belül a SZÉP-kártyás költések átlagos összege 30 százalékkal, 118 ezer forint fölé emelkedett a szálláshelyeken. Ez, ha jól értjük azt is jelenti, hogy a SZÉP-kártyások többet költöttek az átlagos szállóvendégnél.
A SZÉP-kártyát a keretösszegek betartásával béren kívüli juttatásként július óta 32,5 százalék közteher mellett adhatja a munkáltató.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az ertekesites@softc.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.  0 hozzászólás  Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéssel járó keresőtevékenységek2019. Szeptember 24. 14:13 - siteadmin
Előző bejegyzésünkben a természetes személy egészségügyi szolgáltatási járulékfizetését ismertettük, ezúttal pedig azokról a keresőtevékenységekről adunk tájékoztatást, amelyek esetén szintén fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Az alábbiakban táblázatba rendezve ezen keresőtevékenységeket foglaljuk össze.
Egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni a biztosítási jogviszonynak nem minősülő
folytatása kapcsán az alábbiak szerint:
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Mikor kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?2019. Szeptember 10. 17:36 - siteadmin Sokszor felmerül a kérdés, hogy mikortól kell egy diáknak fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha nem sikerül a felvételije felsőfokú nappali képzésre, és munkát sem vállal, úgyhogy aktuális bejegyzésünkben az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést ismertetem, kitérve a volt diákok fizetési kötelezettségére is.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék, mint az az elnevezéséből is következik, az egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgál, azaz ez a befizetés többek között a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi ellátás, ápolás, betegszállítás, támogatottan vásárolható gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyfürdő-ellátás fedezetére fordítódik.
Mi képezi a magyar egészségügyi szolgáltatások fedezetét?Az 1997. évi LXXX. törvényben foglalt biztosítottak azáltal válnak jogosulttá egészségügyi szolgáltatásra, hogy fizetik a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot.
Továbbá az egészségügyi szolgáltatás fedezetét képezi az egészségügyi szolgáltatásra a kormányhivatalnál kötött megállapodás is, amelynek keretében egy nagykorú személy havonta a minimálbér (amely idén 149 000 forint) 50 százalékát fizeti, míg egy nappali tagozatos külföldi diák, vagy a kiskorúak esetén a minimálbér 30 százalékát kell havonta megfizetni.
Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak esetében például Magyarországon lakó nyugdíjasok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet, óvodás gyermekek, közoktatás keretében nappali képzésen tanuló diákok, hajléktalanok, fogvatartottak (azaz 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdésének c)–f), h)–o) és s)–v) pontjában meghatározott személyek) után a központi költségvetés havonta 7 320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot utal át az egészségbiztosítónak az ellátok fedezetére.
Azok, akik nem biztosítottak, és a fentiek alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak, de megszakítás nélkül legalább egy éve bejelentett magyar lakóhellyel (illetve adott személyek esetén bejelentett szálláshellyel) rendelkeznek, kötelesek az egészségügyi szolgáltatások fedezetére havi 7 500 (napi 250) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésAz egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettnek a lakóhelye szerinti adóhivatalnál kell intézkednie az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés kapcsán. Ennek keretében ki kell töltenie a T1011-es nyomtatványt, és az ügyintézéshez a nyomtatványon túl szükséges:
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni.
Megjegyzés: Havi 7 500 (napi 250) forintot a kötelezett helyett más személy pl: hozzátartozó is fizetheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával lesz érvényes.
Mikortól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?Ha a biztosítási jogviszony vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnt és ennek következtében kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akkor ez esetben az alábbi szabály érvényesül:
Ugyancsak a 45 naptól kell fizetni a járulékot, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál rövidebb volt ugyan, de ezt megelőző jogosultság – amely 45 napnál hosszabb volt – fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el. Azaz, ha 20 napig volt a munkavállaló munkaviszonyban, amely megszűnt, de ezt megelőzően 1 éven át másik munkaviszonyban állt és a két munkaviszony között nem volt 30 nap, akkor a 20 napig fennálló munkaviszony megszűnését követő 45 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, például 25 nap, akkor a 25. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Miként kell számítani a 45 napot a diákok esetén?A 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdésének i) pontjában említett tanuló és hallgató a tanulói jogviszony, illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is. Azaz példaként hoznám a 18 éves diákot, akinek az érettségit követően nem sikerült a felvételije, és ezért nem tanul tovább, valamint egyéb keresőtevékenységet nem folytat, a diákigazolványának lejártától – azaz október 31-étől – számít a 45 nap, így esetében december 15-ét követően kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Végezetül szeretném jelezni, hogy legközelebb az egyéb olyan keresőtevékenységekről adunk tájékoztatást, amelyek esetén szintén fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella // közgazdasági szakokleveles jogász // egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Az egyetemista gyerekek albérletét is támogathatja a munkáltató.2019. Szeptember 3. 12:01 - siteadmin A felvételi ponthatárok kihirdetésével felélénkül az albérlet- vagy kollégiumkeresés, ha van tandíj, azt is fizetni kell, és bizonyára jól jön hozzá egy kis segítség. Van egy lehetőség, amelyet egyelőre rkevesen használnak ki, az önsegélyező pénztári munkáltatói támogatás.
A felsőoktatási költségtérítést a pénztár a pénztártag, vagy a tag szolgáltatásra jogosultja, mint gyermeket nevelő szülő, továbbá örökbefogadó szülő vagy gyám részére biztosít. Felsőfokú oktatásban résztvevő gyermek után igényelhető.
Felsőoktatási költségtérítésnek minősül a felsőoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletében felsorolt, Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményében hallgatói jogviszonnyal rendelkező, 25. életévét be nem töltött természetes személynek kifizetett:
•költségtérítés (tandíj), térítési díj, kollégiumi díj, albérleti díj megtérítése
A szolgáltatás rendszeres kifizetésként igényelhető albérleti,- kollégiumi díjnál, egyébként eseti jelleggel, gyermekenként maximum az éves összeghatárig.
A felsőoktatási költségtérítés éves összege egy személy részére gyermekenként legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér lehet (2019. évben 149.000 Ft/év/gyermek).
A támogatás nyújtása a tanév első napját megelőző 15 napon belül és a tanév utolsó napját követő 15 napon belül kiállított és teljesített számla alapján történik.
Szükséges, benyújtandó dokumentumok:
•Igénybejelentő nyomtatvány felsőoktatási költségtérítés igénybevételéhez
•a főiskola/egyetem látogatási igazolás hiteles eredeti példánya vagy másolata,
•a szolgáltatás kiegyenlítését igazoló számlák, bizonylatok eredeti példányai.
•amennyiben a számla ellenértéke kifizetésének ténye nem állapítható meg a számlából, úgy a kifizetést megtörténtét bizonyító dokumentumot csatolni kell (pl. átutalással kiegyenlített számlánál az átutalásról szóló banki igazolás).
A pénztártag nevére, címére kiállított eredeti számlán a gyermek nevét is jelölni kell.
Új elem az önsegélyező pénztári szolgáltatások egy részénél a várakozási idő. Ez vonatkozik az előbb említett felsőoktatási költségtérítésre is. Azt jelenti, hogy az egyéni, munkáltatói, adomány befizetések csak 180 nappal a befizetés után vehetők igénybe önsegélyező kifizetésekre, azonban az egyéni számlán jóváírt hozam és adójóváírás azonnal felhasználható önsegélyező pénztári szolgáltatásokra is. A szolgáltatásra jogosult közeli hozzátartozót a pénztárhoz be kell jelenteni, legkésőbb az igénybejelentés benyújtásakor.
Azok a szülők is támogatáshoz juthatnak, akik bérlés helyett inkább hitelre vásárolnának ingatlant a gyermekük számára. Lakáshitel-törlesztésre ugyanis az önsegélyező pénztári tagok a havi minimálbér 15 százalékát, azaz havonta 22 350 forintot tudnak elszámolni az önsegélyező pénztári megtakarításaik terhére. Ennél a szolgáltatásnál is érvényes a 180 napos várakozási idő.
Az önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói támogatás az idei évtől bérként adózik (52,5%), viszont a munkavállaló igénybe veheti a munkáltatói támogatás után is a 20 százalékos adójóváírást, az szja-ból. Az összes pénztári adójóváírás évi legfeljebb 150 ezer forint lehet.
0 hozzászólás  Iskolakezdési támogatás – kicsit másképp, mint eddig2019. Augusztus 29. 21:43 - siteadmin 2019. január 1-jével megváltozott a dolgozóknak adható juttatások szabályozása, és ezzel a 2018-ban még egyes meghatározott juttatásként viszonylag kedvező adózással (40,71%) adható iskolakezdési támogatást már csak bérként adózva adhatja a munkáltató.
Íme néhány tipp, ha a munkáltató továbbra is támogatni szeretné az iskolakezdést.
1. A munkáltató csekély értékű (idén maximum bruttó 14 900 forint) ajándék címén, egyszeri alkalommal – utalvány formájában – is juttathat iskolakezdésre támogatást a munkavállalónak, illetve megfelelő nyilvántartási folyamat mellett akár a házastársának is, írja a Mazars. Ez egyes meghatározott juttatásnak számít. Ebben a formában mindkét szülő jogosult lehet a támogatásra, ugyanazon gyermek(ek) után is, ha mindkét szülő munkáltatója – akár különböző, akár azonos – szeretné ezt a juttatást biztosítani. Fontos, hogy rögzítsék és őrizzék meg az ajándékban részesülő személyek alapadatait (pl. név, adóazonosító jel, stb.) a kifizető társaság nyilvántartásában – írták megkeresésünkre.
Fata László cafeteria szakértő anyagában kiemelte, ha nem a munkavállaló, hanem a gyermeke kapja a juttatást, akkor adható minden gyermekre, 38,35% közteherrel ez a maximum 14.900 forint értékű juttatás. 3 gyermeknek például háromszor 14.900 forint. Érdekesség, hogy ehhez sem kell figyelembe venni az iskolakezdési támogatás korábbi feltételrendszerét. Így az iskolások mellett például az óvodai nevelési évet kezdők ruházatára szóló utalvány is kedvezően adózhat.
2. Nem esik el a szülő az iskolakezdési támogatástól, ha a munkáltató arányosan megemeli a munkavállaló bérét, vagy egyszeri pénzbeli „bónuszt” épít be a juttatási rendszerébe. Az egyszeri pénzbeli bónuszon a készpénzjuttatást érti a Mazars, amit a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemként (bérként) szükséges kezelni adózási- és társadalombiztosítási szempontból. Hozzátették, hogy a cafeteria rendszer egyik választható eleme is lehet a készpénzjuttatás, ami a nettó juttatás a csekély értékű ajándék összegét is meghaladhatja.
Fata László kiemelte, hogy mivel ez az összeg jövedelemként adózik, ezért a munkáltató szabadon meghatározhatja, hogy milyen összegben és milyen célcsoportnak biztosítja ezt a kifizetést. Sőt, ha szeretné, támogathatja a nagyszülőket vagy éppen az egyetemi félévet kezdő hallgatók szüleit is.
Fata László szerint jogosan merül fel a kérdés, hogy miért is adnak ilyen juttatást a cégek, ha jövedelemként adózik. Szerinte azért, mert egyrészről a munkavállalók nagyra értékelik a munkabéren felül adott extra juttatásokat. Másrészt különösen értékes, ha egy támogatandó célhoz rendeli a munkáltató ezeket.Teljesen különböző hatást érhet el a juttató, ha a gyermekeseket támogatja vagy éppen egy tömegsport rendezvény nevezési díját fizeti ki az érintett munkavállalóknak – tette hozzá.
3. A MAZARS ajánlja még, hogy a munkáltató tetszőleges értékű utalvány formájában biztosítson iskolakezdési támogatást a munkavállalónak, és annak nettó összegét „felbruttósítva” kezelje a dolgozó havi bérszámfejtésében. Az utalvány szintén bérként adózik, és mivel a korábban érvényben lévő felső összeghatárt a jogszabályi változások eltörölték, így ez a juttatás – a korábbinál magasabb adóterhelés mellett – szintén tetszőleges összegben adható. A felbruttósítás lényege röviden, hogy a foglalkoztató az adott havi bérszámfejtés során a juttatás nettó értékén felül a vonatkozó adó- és járulékterhekkel is számol (lényegében saját költségére megemeli a bruttó összeget, hogy legyen miből „levonnia” magánszemély közterheit is), így végeredményként a munkavállaló nettó pozíciója változatlan marad. Ellenkező esetben az utalvány értékére számított egyéni közterheket ténylegesen a dolgozó fizetéséből kellene levonni.
A Mazars szerint a három megoldás végeredménye a dolgozó szempontjából ugyanaz: a korábbiaknak megfelelően, anyagi támogatást kap az iskolakezdéshez. A módszerek különbözőségéből adódóan azonban a munkáltató eltérő közterhekkel, illetve adminisztrációs-bérszámfejtési feladatokkal szembesülhet. Ezek előzetes áttekintésével könnyen eldönthető, hogy melyik változat kínálja a legköltséghatékonyabb megoldást, és a legkisebb adminisztrációs ráfordítást. Rákérdeztünk, innen nézve melyik lehet a legjobb választás. Mind költséghatékonyság, mind adminisztrációs tehercsökkentés szempontjából az első opciót ajánlották, szerintük a csekély értékű ajándék a legmegfelelőbb választás, bár hozzátették, hogy az összeghatár értelemszerűen korlátozó tényező.
4. Fata László cafeteria szakértő a készpénz és a csekély értékű ajándék mellett a célzott szolgáltatást ajánlja. Szerinte a munkáltatóknak érdemes megfontolniuk az önsegélyező pénztárba nyújtott célzott szolgáltatás lehetőségét (ami egyes meghatározott juttatásnak számít). Ebben az esetben a munkáltató célzott szolgáltatásra fizet az önsegélyező pénztárakba, melyet a pénztártag munkavállalók aztán az iskolakezdéshez kapcsolódó bevásárlásokra használhatnak kedvező adózással.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
