|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Veszélyhelyzet alatt, a biztosítási jogviszony szünetelése kapcsán fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék2020. Május 14. 10:44 - siteadmin
A veszélyhelyzet kapcsán sokan kényszerülnek fizetés nélküli szabadságot igénybe venni, amelyre többek között azért kerül sor, mert a munkáltató nem tudja az alkalmazottat munkával ellátni, vagy az alkalmazott nem tudja másként megoldani óvodás vagy kisiskolás gyermeke felügyeletét.
Ha az alkalmazott a veszélyhelyzet kapcsán fizetés nélküli szabadságon van, akkor szünetel a biztosítási jogviszonya, amelynek időtartamára egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. Az alábbiakban a jelen veszélyhelyzet alatt, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre alkalmazandó szabályról adok tájékoztatást.
A biztosítási jogviszony szünetelésének első napjától az egészségügyi szolgáltatások – azaz például tb támogatással nyújtott orvosi ellátás, betegszállítás, ápolás, valamint tb támogatással igénybe vehető gyógyszer-, gyógyászati-segédeszköz-, gyógyfürdő ellátások – fedezetére egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni.
Az általános szabály az, hogy a szünetelés időtartamára (napjaira) meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot az alkalmazottnak, ha az alkalmazott
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség fenti szabályát azonban másként kell alkalmazni a jelenlegi veszélyhelyzetben.
A 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy 2020. március 11-étől a veszélyhelyzet kapcsán fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló biztosítása szünetel, ugyanakkor a veszélyhelyzet időtartama alatt jogosult egészségügyi szolgáltatásra. A veszélyhelyzet ideje alatt az érintett munkavállalónak nem kell a havi 7 710 forint (napi 257 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetnie.
A fentiek kapcsán az adóhivatal tájékoztatást adott ki azzal kapcsolatban, hogy ha a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló már 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet hatályba lépése előtt – azaz 2020. április 22 előtt – bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá és a járulékot megfizette, akkor a munkavállaló kérelmére az adóhivatal azt visszafizeti, ha fennállnak az adóvisszatérítés feltételei.
A 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet alapján, 2020. május 1-jétől a munkáltató lett kötelezett arra, hogy tárgyhót követő hónap 12. napjáig egészségügyi szolgáltatási járulékot állapítson meg, valljon be és fizessen meg a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után. Erre tekintettel a munkáltató első alkalommal 2020. június 12-éig benyújtott bevallásban vallja be és fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
A 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet továbbá arról is rendelkezik, hogy ha a fenti fizetési kötelezettség teljesítése a munkáltatónak nehézséget okozna, és a munkáltató kéri ezen fizetési kötelezettség halasztását, akkor az adóhivatal a munkáltató kérelmére engedélyezi, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás Katamentesség vészhelyzet idején2020. Május 11. 20:34 - siteadmin A legkisebb adózókat segíti az állam azzal, hogy a koronavírus-járvány idején felfüggeszti a kisvállalkozók tételes adójának megfizetését. A felfüggesztés nem teljes, a kormány a március végén megjelent rendeletében 26 főtevékenység esetén tette azt lehetővé.
Ezek a taxis személyszállítás, a fodrászat és szépségápolás, a festés, üvegezés, a szakorvosi, az általános és fogorvosi járóbeteg-ellátás, a fekvőbeteg-ellátás, az egyéb humán-egészségügyi ellátás, a fizikai közérzetet javító szolgáltatás, a sport-szabadidős képzés, illetve a testedzés, az idősek, fogyatékosok ellátása, a szerencsejáték és fogadás, a villanyszerelés, a víz-, gáz, fűtés és légkondicionáló-szerelés, de a burkolók, az asztalosok, a tetőfedők, az előadó-művészek, illetve az előadó-művészetet kiegészítő tevékenységet végzők, a konferenciaszervezők, az üdülést, szálláshely- vagy szállodai szolgáltatást, és egyéb vendéglátást biztosítók is mentesülnek a kata megfizetése alól.
A mentesség abban az esetben is alkalmazható, ha a vállalkozó más tevékenységet is végez, vagy akár új, nem mentesített tevékenységgel bővítette a vállalkozást a válságos időszakban. A lényeg az, hogy a veszélyhelyzet előtt (februárban) már a mentesített tevékenységet folytatta méghozzá „tényleges főtevékenységként”. Ez utóbbi kitétel azt jelenti, hogy a rendelet hatálybalépését (március 23.) megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka ebből származott. Arra azonban nincs lehetőség, hogy valaki több veszélyeztetett tevékenységből eredő bevételét adja össze. Vagyis ha például bevétele 20 százaléka származik sport-szabadidős képzésből, egy másik 25 százaléka pedig testedzésből, a kettő együtt hiába tesz ki 45 százalékot, a NAV értelmezése szerint nincs meg az egy tevékenységi körre eső elvárt 30 százalék.
Nem kizáró ok azonban a mentességre például az, ha valaki korábban taxisként dolgozott, ám a kialakult helyzetre tekintettel most futárként szerez bevételt. A tevékenységváltás célja egyértelműen nem az adó elkerülése, hiszen az új tevékenység nem „adómentes” – a vállalkozónak mégsem kell most fizetnie.
A mentesség időben is behatároltAz érintett vállalkozásoknak március-június hónapra nem kell megfizetniük a katát. Fontos, hogy a mentesülés nem befolyásolja a tb-ellátásra való jogosultságot, a társadalombiztosítási ellátások összegét pedig továbbra is a veszélyhelyzet előtt fizetett havi tételes adó határozza meg. A rendelet ugyanakkor még egy könnyítést biztosít: a március előtt esedékessé vált, de március 12-ig meg nem fizetett adótartozást elég a veszélyhelyzet megszűnése után, a megszűnés negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben megfizetni. Ha tehát a veszélyhelyzet júniusban ér véget, akkor a tartozást július-április között lehet törleszteni. Ebben az esetben – amíg a részletfizetés tart – az adóhatóság nem számol fel pótlékot a tartozásra. Ha viszont valaki ennek a részletnek a megfizetésével marad el, akkor a tartozást egy összegben, azonnal vissza kell fizetnie – ezúttal már késedelmi pótlékkal, 2020. március elsejétől számítva.
Nem árt azért odafigyelni az adóegyenlegre sem, az a szabály ugyanis továbbra is él, hogy elveszíti kata-alanyiságát az, akinek az év végén százezer forintot meghaladó adótartozása van. Ez azért is fontos, mivel a mentesség nem csak a havi tételes katára vonatkozik, hanem a 2020. február 25-én esedékes, ám meg nem fizetett, a kata határértéke felett szerzett bevétel utáni 40 százalékos adóra is.
A mentesség nem jelenti azt, hogy pótlólag az érintett hónapokra vonatkozó havi adótételeket meg kellene fizetni. Ha valaki március 31-ét követően mégis fizet, az az adószámláján túlfizetésként jelenik meg.
Mivel az adó meg nem fizetése nem jár semmilyen szankcióval, érdemes fenntartani a vállalkozást akkor is, ha valakinek nincs elegendő bevétele ebben az időszakban. Annál is inkább, mivel ha valaki úgy dönt, a veszélyhelyzet miatt megszünteti a tevékenységét, akkor legközelebb 2022. január elsejétől választhatja a katát.
0 hozzászólás  Változások a munkavállalói támogatásban2020. Április 28. 10:11 - siteadmin
Korábban tájékoztatást adtunk a csökkentett munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók kapcsán, 105/2020. (IV.10.) kormányrendeletben leírtak szerint igényelhető munkavállalói támogatásról. Ezen munkavállalói támogatás szabályai 2020. április 21-én pontosításra és kiegészítésre kerültek a 141/2020. (IV. 21.) kormányrendeletben. Az alábbiakban a fontosabb pontosításokat és kiegészítéseket ismertetjük.
2020. április 29-én lép hatályba 141/2020. (IV. 21.) kormányrendelet, amelyben a munkavállaló támogatás kapcsán többek között módosultak a következők:
Mindezek alapján tekintsük át a fenti változások, és ezen felül is egyéb fontosabb módosításokat, kiegészítéseket! Változás a csökkentett munkaidőben141/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet alapján a munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételével vállalja, hogy
A fenti csökkentett munkaidő az új kormányrendelet alapján a következő szerint változott:
A korábbi, azaz a 105/2020. (IV.10.) kormányrendelet alapján csökkentett munkaidő a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a 70 százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi 4 óra munkaidőnek megfelelő tartalmú.
Az új, azaz a 141/2020. (IV. 21.) kormányrendelet alapján a részmunkaidő a fentinél is kevesebb lehet, azaz a részmunkaidő legalább a módosítás előtti munkaszerződés 25 százalékát (azaz napi 8 órás munkaidőnél minimum 2 órás munkaidő), de a 85 százalékát (azaz napi 8 órás munkaidőnél maximum 6,8 órás munkaidő) meg nem haladó részmunkaidő.
Változás az egyéni fejlesztési időEgyéni fejlesztési időben már csak akkor kell megállapodnia a munkáltatónak és a munkavállalónak, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja. Azaz, napi 8 óráról napi 6 órára csökkent a munkaidő, akkor kötelező előírás az egyéni fejlesztési idő.
Megjegyzés: Az új kormányrendelet alapján a támogatás iránti kérelemhez már nem kell csatolni a munkaadó és a munkavállaló megállapodását a csökkentett munkaidőről.
Változás a létszámtartási kötelezettségbenAmíg a korábbi kormányrendelet azt írta elő a létszámtartási kötelezettség kapcsán, hogy az a munkaadó kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartása kapcsán. Április 21-én kihirdetett kormányrendelet már úgy rendelkezik a létszámtartási kötelezettségről: a munkaadó kötelezettsége a munkaadóval együttes kérelmet benyújtó munkavállaló munkaviszonyának fenntartása.
Változás a támogatás alapjábanAmíg a korábbi kormányrendelet távolléti díj alapján határozta meg a támogatást, addig az új kormányrendeletben már az alapbér szerint kell a támogatást meghatározni.
Azaz a támogatás mértéke az alapbér általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70 százaléka azzal, hogy a támogatás havi összegének meghatározásakor maximálisan figyelembe vehető alapbér adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét, azaz 214 130 forintot. (A felső korlát számításánál a hatályosság értelemszerűen a minimálbér összegére vonatkozhat, a levont adóra és járulékokra pedig az általános mérték). Ez a támogatás köztehermentes.
A fenti alapbér kapcsán módosult a munkaadó kötelezettsége is, azaz a munkaadó a támogatás igénybevételekor vállalja, hogy
Megjegyzés: Alapbér a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér, melynek részeként figyelembe kell venni a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendeletben meghatározott, veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díjat is.
Pontosítás a foglalkoztatott munkavállalók meghatározásábanAz új kormányrendelet pontosította, hogy ki minősül foglalkoztatott munkavállalónak. A korábbi szabály előírta, hogy a munkaadó, a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében. Ez a szabály került olyan módon pontosításra, hogy csökkentett munkaidőben foglalkoztatott az a munkavállaló is, aki munkáját távmunka, illetve otthoni munkavégzés keretében végzi.
Egyéb új szabályokÁprilis 21-én megjelent kormányrendelet három új szabállyal is kiegészült, amelyek a következők:
Az egyik arra vonatkozik, hogy nem kötelező a támogatási kérelem benyújtásáig a csökkentett munkaidő kapcsán a munkaszerződést módosítani. Azaz a határozathozatal napján a kérelemben foglaltak szerint módosul a munkaszerződés a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő és egyéni fejlesztési idő tekintetében kivéve, ha a felek a kérelem benyújtását megelőzően már módosították a munkaszerződést.
A másik kiegészítés a már folyamatban lévő eljárásokra vonatkozik. Az új kormányrendeletet, azaz a 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendeletet, a hatálybalépése előtt folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy az ügyintézési határidő 2020. április 29-étől újrakezdődik.
A támogatást kiterjesztik a munkaerő-kölcsönzőkre is, amelyek a korábbi kormányrendeletben még ki voltak zárva a támogatotti körből.
Munkavállalói kérelem feltételeinek módosításaNem kell alkalmazni a munkavállalói támogatáshoz a korábbi kormányrendeletben foglalt alábbi szabályokat: Támogatás akkor nyújtható, ha
A munkavállalói támogatáshoz letölthető dokumentumok elérhetők ezen az oldalon.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Munkavállalói támogatás2020. Április 21. 11:18 - siteadmin 2020. április 10-én jelent meg a Magyar Közlöny 71. számában az ún. munkavállalói támogatás, amely szabályozza, hogy a veszélyhelyzet kapcsán, adott feltételek meglétekor a részmunkaidős foglalkoztatásnál állami támogatás nyújtható.
A munkavállalói támogatást 2020. április 16-án hatályba lépett, 105/2020. (IV.10.) kormányrendelet szabályozza. Az alábbi bejegyzésben a fenti kormányrendelet fontosabb szabályait ismertetem.
Mely munkaadóra terjed ki a munkavállalói támogatás?A támogatás ugyan a munkavállalót illeti meg, de mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak meghatározott feltételeket kell teljesíteni ahhoz, hogy jogosult legyen a támogatásra.
Ennek keretében a kormányrendelet kiterjed arra a munkaadóra, aki a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerinti munkáltató, vagyis minden jogképes személyre, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. A kormányrendelet ugyanakkor a munkáltatók alábbi körét kiveszi a támogatási körből:
Munkavállalói támogatás előfeltételeiA munkavállaló és munkaadó együttes kérelmére állapíthatja meg az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál a támogatást, amelynek előfeltételei többek között a következők:
Feltétel, hogy
a munkavállaló
a munkaadó
Munkavállalói támogatás mértékeA támogatás a havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének (15% szja, 18,5% egyéni járulékok levonásával) 30, 40 vagy 50 százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének 70 százaléka.
A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét. Ez a támogatás köztehermentes.
Megjegyzés: Távolléti díj alatt a veszélyhelyzet kihirdetésének napjára az Mt. 148. §-a szerint számított távolléti díjat kell érteni, melynek megállapításakor figyelembe kell venni a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet szerinti felszolgálási díjat is.
Támogatás időtartama, és az ezzel járó kötelezettségekA támogatás hónapokban állapítható meg azzal, hogy a támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra. A támogatás időtartama három hónap lehet azzal, hogy a fizetés nélküli szabadság idejére a támogatás nem folyósítható.
A munkavállaló és a munkaadó – legalább a támogatás időtartamára – a támogatás igénybevételével csökkentett munkaidőben, a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg.
A munkavállaló a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja
A munkaadó a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja
Magyarázatokcsökkentett munkaidő: a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a 70 százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi 4 óra munkaidőnek megfelelő tartalmú;
egyéni fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30 százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól;
létszámtartási kötelezettség: a munkaadó kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogászegészségügyi menedzser
0 hozzászólás Hatékony home office? Céges szoftverek a felhőben2020. Április 16. 12:07 - siteadmin A felhőszolgáltatás lényege, hogy a szolgáltató biztosítja a szervert, amin keresztül használhatjuk például a cégünk működéséhez nélkülözhetetlen alkalmazásokat. A felhőhöz bárhonnan hozzá tudunk férni, például – amikor a járványhelyzet miatt sok cég váltott át a home office-ra – otthonról is.
Mivel a biztonságos szervert a felhőszolgáltató biztosítja, a felhőt bérlő cégnek az üzemeltetéssel nincsen gondja. A céges munka, működés egyszerűvé, hatékonnyá válik, akár bent dolgozik mindenki egy irodában vagy több telephelyen, esetleg részben vagy egészben otthonról, mint most. A felhőalkalmazások könnyen integrálhatók a már meglévő rendszerekhez, használatuk nem igényel külön szakértelmet, és bármilyen elektronikus eszközről elérhetőek, amit a munkához egyébként is használunk.
A felhőrendszerek elérhetők anélkül, hogy a céges felhasználók komplex IT-háttérrel rendelkeznének.Nincs szükség külön hardver-szoftverkörnyezet kiépítésére a felhőrendszerek futtatásához, és nincs szükség külön IT-támogatásra sem. Azaz elkerülhetők a költséges informatikai beruházások, valamint a karbantartás és az ehhez kapcsolódó emberi erőforrás költségei sem a céget terhelik. A felhőszolgáltatótól kért különböző funkciók pedig szinte azonnal elérhetővé válnak, mindössze internetkapcsolat kell hozzá.
Abban biztosak lehetünk, hogy összességében jóval előnyösebb lehet anyagilag is a felhőszolgáltatás, mintha saját szervert üzemeltetnénk. Már ha egyáltalán van erre módunk. Főleg kisebb cégeknek nyújthat olyan pluszt a számítógépen végzett munkákhoz a szerverszolgáltatás, amelyet önerőből nem lennének képesek üzemeltetni.
A hagyományos, helyszíni applikációk gyakran szorítják a felhasználókat a „szoftverbirtoklás” és -kezelés erőforrás-igényes korlátai közé, ugyanis üzemeltetésük jelentős idő- és költségráfordítást jelenthet minden érintettnek. Különösen igaz ez a bérügyviteli szoftverek terén, pedig már itt is léteznek olyan felhőmegoldások, melyek egységes, egyszerű és átfogó szoftverszolgáltatást jelentenek, megbízható szakértői támogatással.
Bérszámfejtés felhőbenA BaBér és a cégcsoporthoz tartozó Abacus bérügyviteli rendszerek SaaS rendszerben (azaz felhőben) használva gyorsan és rugalmasan adaptálhatók a vállalaton belül felmerülő változó igényekhez, és mivel az adatok a felhőben tárolódnak, nem veszhetnek el még akkor sem, ha a felhasználó számítógépe vagy más elektronikus munkaeszköze meghibásodna. A bérelhető szolgáltatás előnyei között említhető még az egyszerű és gyors bevezetés, valamint a költségtakarékosság, hiszen nem igényel külön költséges IT beruházást. Emellett az üzemeltetés, továbbá a technikai háttér biztosítása is a szolgáltató feladata, ugyanakkor minden modul, funkció és kapcsolódó szolgáltatás változatlanul érhető el a felhőben.
Vállalatmérettől függetlenül a SaaS rendszerben használt bérügyviteli szoftverek páratlan szabadságot kínálnak, fedezze fel a felhőben rejlő lehetőségeket: munkatársaink az ertekesites@softc.hu e-mail címen vagy a +36 (1) 2733838 telefonszámon várják megkeresését.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
