Leépítések helyett a munkajog eszközeivel is lehet csökkenteni a kiadásokat, azonban ezekkel a lehetőségekkel számos vállalat nincsen tisztában. Fontos a dolgozók megtartása, mert a megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező munkaerő szűkös forrás a munkaerőpiacon, a már beilleszkedett és munkahelyéhez szokott, a vállalati kultúrát ismerő dolgozó pedig jóval hatékonyabb munkaerő, mint a vállalkozásnál frissen kezdő alkalmazott.

Az éves rendes szabadság átütemezésével, részmunkaidős foglalkoztatással, munkaidőkeret bevezetésével, munkaerő-kölcsönzéssel, vagy távmunkával, valamint a munkabér egyes elemeinek csökkentésével jelentősen mérsékelhetők a foglalkoztatás költségei.

Ezen felül összesen mintegy 30 milliárd forintnyi központi és európai uniós forrás áll az idén rendelkezésre munkahelyek megőrzésére.

Hétfőn fogadták el az áfa visszatérítéséről szóló azon módosításokat, melyek szerint az állam az alapkamat mértékével fejeli meg a korábban levonni nem engedett összeget, de e kérelem benyújtására csak 180 napig adódik lehetőség.

Eredetileg, ha "hagyományos" adóügyekben a jogvita az adózó javára dől el, akkor az adóhatóság az alapkamat kétszeresének megfelelő összeggel fejeli meg a visszatérítést, így nem világos, hogy ez az eset miért minősül "kevésbé" törvényellenesnek.

Üröm az örömben, hogy az önellenőrzés - hivatalosan - ismételt ellenőrzés iránti kérelemnek minősül, azaz a adóhatóság újabb vizsgálatára kerülhet sor, ám ez nem szükségszerű és valószínűleg nem is történik majd meg. Persze, akinek vaj van a füle mögött, annak a "nem valószínű" kissé hátborzongató...

A Lean menedzsment, ma a világ vezető vállalatainál - pl. Toyota, GE, Dell, Porsche, Festo, Siemens, Bosch, Boeing, Mars, Kraft - legsikeresebb menedzsment filozófia a gazdasági válság közepette még nagyobb jelentőséget kap.

Felborult a kereslet és a kínálat, az árbevétel és a költségek, a rendelkezésre álló erőforrások és az elvégzendő feladatok egyensúlya. A vezetésnek meg kell találnia az új egyensúlyi pontot. A jellemző rövid távú beavatkozások a vállalat létfunkcióit nem érintő (rövid távon csökkenthető) költségek lefaragását és a költségek – bevételek egyensúlyának megteremtését célozták meg (bérköltségcsökkentés, bérmunkások számának csökkentése, utazási, képzési, reklám költségek csökkentése).

Amennyiben a vállalat bevételei, forrásai csökkennek, ezzel összhangba kell hozni a költségeket, kiadásokat. Külső és belső erőforrások igénybevétele a vállalatnál költségként jelenik, meg, ezért nagyon fontos, hogy egy vállalat milyen racionálisan használja fel az erőforrásokat.

Lean menedzsment szemlélet

A Lean menedzsment az üzleti működés és annak fejlesztése középpontjába a „Hozzáadott értéket” állítja. Mi az, ami értéket teremt, mi az amiért hajlandóak fizetni az ügyfeleink? Minden egyéb tevékenység veszteség.

Tehát veszteség, ha olyan terméket vagy szolgáltatást állítunk elő, amire nincs igény, ha feleslegesen erőforrásokat, energiát használunk fel ennek érdekében. Veszteség, ha hibásan végezzük el a feladatot, vagy selejtet gyártunk, ha bonyolultan, több lépésben, több mozgatással, adminisztrációval végezzük el a feladatot. Ugyanígy veszteséget jelent, ha a párhuzamosan többször, újra elvégzett feladatokat hajtunk végre, ha túltermelünk, olyan tevékenységeket, feladatokat végzünk el, amit a vevő nem igényelt, vagy éppen, ha felesleges készleteket halmozunk fel. Ebben a kategóriába tartozik az állásidő, a felesleges várakozás, amikor az erőforrásokért fizetünk, de nem tudjuk megfelelően kihasználni őket, és a a felesleges szállítás.

Ezen veszteségek közül a termelő vállalatoknál talán az egyik legnagyobb potenciál a készletekben van, ugyanis itt a költségek körülbelül hatvan százaléka anyagköltség. A Lean filozófia lényege, hogy a veszteségek folyamatos kiküszöbölésével csökkenti az érték előállítási folyamat átfutási idejét (és a gyártásban lévő készleteket), így hatékonyan, gyorsabban és rugalmasabban tudunk reagálni a vevők igényeire, ezzel jelentősen növelve cégünk versenyképességét és a cégen belül tőkeforgási sebességet.

Az értékáram-központú megközelítés, nem egy egyszerű fűnyíróelv szerű (pl.: -10%) költségcsökkentést takar, hanem a vevői igények kielégítéséhez szükséges tevékenységek és azok erőforrásigényének szisztematikus átgondolását, a folyamatainkban, működésünkben lévő veszteségek feltárását és csökkentését, ami megalapozott, a valós igényekhez és lehetőségekhez igazodó, hosszútávon is eredményes költségcsökkentéssel jár.

A Lean menedzsment, mindezt a Kaizen (folyamatos tökéletesítés) módszerének szisztematikus alkalmazásán és a cégnél dolgozók széles körének probléma megoldási folyamatba való bevonásán keresztül éri el. A vevő azt kapja, úgy, ahogy azt igényelte.

A Lean menedzsment öt alapelve:

1. Meg kell határozni, hogy melyek a hozzáadott értéket tartalmazó és nem tartalmazó tevékenységek a vevő szempontjából
2. Azonosítani kell az összes, a termék vagy szolgáltatás előállítása szempontjából szükséges tevékenység láncolatát, az értékáramot és azonosítani kell a veszteségeket.
3. Folytonossá, megszakítások, eltérítések, megállások nélkülivé kell tenni az értékáramot
4. Csak azt szabad előállítani, amit a vevő igényel: húzó rendszer kialakítása
5. Folyamatosan törekedni kell a tökéletességre, a veszteségek folyamatos felderítésén és eltávolításán keresztül.

A Lean menedzsment rendszer számos építőelemből, részrendszerből épül fel, amelyek együttes eredményes alkalmazása hozhatja meg a várt eredményt (minőség javulása, nagyobb hozzáadott érték, veszteségek, költségek csökkenése, gyorsabb átfutási idő, gyorsabb készletforgás).

A Lean menedzsment fókuszában a vevő számára előállított érték áll, amelyet a folyamatos tökéletesítésen (Kaizen), a veszteségek csökkentésén keresztül napról napra igyekszünk növelni. A Kaizen lényege, hogy a problémákat, mint lehetőségeket kezeljük és a problémák felmerülését követően az érintettek bevonásával olyan intézkedéseket hozunk, hogy az egyes problémák többet ne ismétlődjenek meg.

Lean bevezetés lehetőségei a jelenlegi helyzetben

Az utóbbi időben, látva a Lean menedzsmentet alkalmazó vállalatok sikereit, számos cég kezdett bele a Lean menedzsment bevezetésébe. Amikor egy ilyen komplex rendszer kialakításához hozzákezdünk akkor, nem csak az egyes részek alkalmazása, hanem azok összhangja és integráltsága is fontos. Ha valaki elkezdi a Lean menedzsment bevezetését, akkor azt a meglévő vállalati rendszerekkel, illetve azok közé kell integrálni, ezért a bevezetés nem egy operatív feladat, amit ki lehet adni egy arra szakosodott munkatársnak, vagy szakembernek, hanem a vezetés stratégiai megközelítését igényli.

A Lean menedzsment bevezetése jelentős erőfeszítéseket és elkötelezett, kitartó, következetes munkát kíván meg a vállalat vezetőitől és dolgozóitól hosszú távon, de cserébe olyan valódi versenyelőnyökhöz (rugalmas alkalmazkodóképesség, nagyobb hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások, a veszteségek folyamatos csökkentése, a készletek jelentős csökkenése, egyszerűbb termelésirányítás, gyors, pontos szállítási képesség, magas minőség) juttatja az azt alkalmazó vállalatot, amit a versenytársak is csak hosszútávon hasonló kitartó munkával lesznek képesek elérni.

Felmerül a kérdés, ha a Lean menedzsment bevezetése egy hosszú távú, több éves folyamat, érdemes-e most belevágni, amikor sokszor gyors és radikális lépések szükségesek a gazdasági válság hatásainak kezelésére. A jelenlegi helyzetben az első lépés a vállalat értékáramainak Lean szemléletű feltérképezése és elemzése lehet, amellyel viszonylag gyorsan azonosítani lehet a főbb veszteségcsökkentési potenciálokat, fejlesztési lehetőségeket és ezek közül azokkal az intézkedésekkel célszerű először elindulni, amelyek gyorsan eredményt (megtakarítást) hoznak. Egy rövid távú és néha radikálisabb beavatkozás (átszervezés, összevonások, racionalizálás) után pedig el lehet indítani a Kaizen jellegű szisztematikus fejlesztési mechanizmus és programok működtetését a szervezeten belül egy hosszú távon is működőképes és folyamatosan fejlődő, az emberek által is elfogadott rendszer kialakítása érdekében.

További részletek

A hazai GDP 70 százaléka exportra megy, s ennek csupán 20 százalékát adják a magyar vállalatok és a hazai kkv-knak mindössze 35,3 százalékos az export részesedése, holott a külföldi piacok számos lehetőséget rejtenek magukban. Épp ezért a kkv-szektor megerősítése a válságkezelés fő csapásiránya, a kkv-k szolgáltatás- és árualapjának exportképessé tétele.

A forráselvonásokra természetesen sokan kénytelenek költségcsökkentéssel válaszolni, de ennek mértéke nem gátolhatja a jövőbeni bővülést. A költségek racionalizálása mellett ugyanakkor a sales erősítése a kiút.

A válság lehetőség a kkv-knak arra, hogy megszerezzék a munkaerőpiacon a legkiválóbb dolgozókat, valamint fontos a munkaerő megtartása és továbbképzése.