|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Milyen módosításokra kerül sor 2023. július 1-jétől az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítására és a kifizetőhelyekre vonatkozó szabályokban?2023. Június 20. 11:47 - siteadmin A 2022. évi LXXV. törvény 2023. július 1-jétől módosítja többek között az egészségbiztosítás és a kifizetőhelyek szabályait. A változások nagy terjedelmére tekintettel az alábbiakban két változást részletezek. Az egyik az egészségbiztosítási ellátások megállapítására vonatkozó módosítások, míg a másik a kifizetőhelyekre vonatkozó új szabályok. A következő bejegyzésünkben a keresőképtelenségre, a táppénzre, a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj összegére, a nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó új szabályokat foglalom össze.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapításaAz ellátás összegének megállapítása
A hatályos szabály alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban bevallott jövedelem kerül figyelembevételre, ezért a korábbi foglalkoztatótól származó jövedelmek figyelembevételére nincs lehetőség. Ez a szabály 2023. július 1-jétől kiegészül a következő, vastagon szedett résszel:
Ugyan a fenti – vastagon szedett – kiegészítés a kifizetőhelynél, és az egészségbiztosítónál alkalmazott gyakorlathoz képest nem eredményez változást, azonban a pontosításra a törvény indokolása alapján azért van szükség, mert
Megszűnt jogviszonyból származó igény
További módosítás pénzbeli egészségbiztosítási ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelmek kapcsán, hogy foglalkoztatónál kell előterjeszteni a kérelmet akkor is, ha a volt biztosított a megszűnt jogviszonyából kíván ellátást igényelni. Azaz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj és a (baleseti) táppénz iránti kérelmet akkor is a foglalkoztatóhoz (azaz a volt foglalkoztatóhoz) kell benyújtani, ha a biztosítottnak időközben már megszűnt a jogviszonya.
Az indokolás alapján a fenti szabály
Megjegyzés: Természetesen azoknak, akinek nincs foglalkoztatójuk – például egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő –, a kérelmet a fenti esetben is a kormányhivatal egészségbiztosítási szervéhez nyújtjhatják be.
A kormányhivatal egészségbiztosítási szervének hatáskörébe tartozó feladatok pontosítása
A 2023. július 1-jén folyamatban lévő eljárásokban, illetve 2023. július 1-jén folyósított ellátások esetében az alábbi szabályokat kell alkalmazni:
Az egyéni vállalkozónak, a mezőgazdasági őstermelőnek, valamit annak a természetes személynek, aki a külföldi foglalkoztatója helyett maga teljesíti biztosítással összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelmet az egészségbiztosítóhoz kell benyújtania. Új szabály, hogy kérelem előterjesztése során az eljárást kezdeményező természetes személy ügyintézési rendelkezést tesz, amelyben nyilatkozik arról, hogy hogy elektronikus úton kíván-e kapcsolatot tartani a hatósággal vagy sem. Azaz, az elektronikus ügyintézés nem kötelező, csak választható. Ha a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás igénylésekor az ügyfél az elektronikus ügyintézést választotta, akkor az egészségbiztosító köteles az eljárás során keletkező döntéseit, iratait, nyilatkozatait elektronikus úton megküldeni az ügyfél adott tárhelyére.
Megjegyzés: A fenti elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályt nem csak akkor kell alkalmazni, ha nincs foglalkoztató pl: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, hanem akkor is, ha a foglalkoztató kifizetőhellyel nem rendelkezik.
Meg kell említeni, hogy átmeneti rendelkezés alapján
2023. december 31. napjáig a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz és a baleseti táppénz iránti kérelmet elektronikus úton az Ebtv. 61. § (5) bekezdésének 2023. június 30. napján hatályos rendelkezése alapján is benyújthatja, ha 2023. június 30-ig az illetékes kormányhivatalnál kezdeményezte a regisztrációját. Vagyis 2023. december 31-ig a jelenleg hatályos szabály alapján még benyújtható a kormányhivatalhoz az ellátás iránti kérelem.
Passzív jogon járó baleseti táppénz folyósítása
A módosítás szabályozza a passzív jogon járó baleseti táppénz folyósítására vonatkozó szabályt is, amelyre eddig nem került sor. Erre tekintettel a biztosítási jogviszony megszűnését követően a baleseti táppénzt ugyanazon szerv folyósítja tovább, amely a folyósításra a biztosítási jogviszony megszűnéséig is hatáskörrel rendelkezett. Ha a baleseti táppénznek a biztosítási jogviszony megszűnését követő folyósítása alatt az ellátásban részesülő újabb biztosítási jogviszonyt létesít, akkor az újabb biztosítási jogviszony kezdetét megelőző nappal a kifizetőhellyel rendelkező fenti munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító az ellátás folyósítását megszünteti.
A keresőképtelenség folyamatos fennállása esetén a biztosított – az újabb biztosítási jogviszonya alapján benyújtott kérelme alapján – az 55. § (1b) bekezdése (azaz a biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik) alkalmazásával válhat jogosulttá ismételten baleseti táppénzre. Ezt erősíti meg az indokolás is, amely kitér arra, hogy a passzív baleseti táppénz folyósítása alatt az ellátott újabb biztosítási jogviszonyt létesít, a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot ezen új jogviszony vonatkozásában el kell bírálni.
Hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj megállapítása
A hatályos szabály alapján a kormányhivatal egészségbiztosítási szervéhez kell benyújtani a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmet a gyermek születésének napján nem biztosított szülő nőnek és vér szerinti apának a gyermekgondozási díj. 2023. július 1-jétől új szabály, hogy ha a vér szerinti apa a gyermek születése napján biztosított, akkor a munkáltatójának a székhelye szerinti kormányhivatal, egyéb esetben pedig továbbra is a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szerve bírálja el az igényt.
A kifizetőhelyekre vonatkozó új szabályok:A hatályos szabály alapján, minden munkáltató, amely legalább 100 fő pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles gondoskodni törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet hoz létre. Ez a szabály 2023. július 1-jétől kiegészül azzal, hogy a kifizetőhely helyett a társadalombiztosítási, illetve egyéb feladatokat – az erre irányuló megállapodás alapján – más szervezet is elláthatja azzal, hogy az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel szemben azonban a felelősség továbbra is a foglalkoztatót terheli.
Továbbá a jelenleg hatályos jogszabály rendelkezik arról is, hogy a magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás alapján kifizetőhelyet létesíthet. A kifizetőhelyen végzett társadalombiztosítási feladatokat a megállapodásban kell rögzíteni. Ez a szabály is pontosításra kerül 2023. július 1-jétől a következőkkel:
További új szabályok a kifizetőhelyek kapcsán
A törvény indokolása alapján, a kifizetőhelyekre vonatkozó jogi szabályozás jelenleg rendkívül hiányos, így az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében a módosítás rendelkezik még a következőkről is:
Tekintsük át a fenti új szabályokat részletesebben!
A kifizetőhely létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos új szabályok
A munkáltató akkor köteles kezdeményezni a kormányhivatalnál a kifizetőhelyként történő nyilvántartásba vételét, ha a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult foglalkoztatottak létszáma tartósan – legalább hat egymás követő hónapban – meghaladja a 100 főt. Ha a munkáltató ezen kötelezettségének nem tesz eleget, akkor mulasztási bírság fizetésére kötelezhető. A magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a kifizetőhely létesítése iránti kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a kormány rendeletében megjelölt honlapon (központi honlap) közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan elektronikus úton nyújthatja be.
Ha a kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató által foglalkoztatott, pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult biztosítottak létszáma tartósan – legalább 6 egymást követő hónapban – 100 fő alá csökken, valamint, ha a magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodását fel kívánja mondani, a kifizetőhely az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített a központi honlapon közzétett űrlap alkalmazásával, elektronikus úton kezdeményezi a kifizetőhely megszüntetését.
Ha a kifizetőhely létrehozása és fenntartása kötelező, azonban a kormányhivatal megállapítja, hogy a kifizetőhely törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatai ellátására nem képes, a kifizetőhelyet határozattal megszünteti.
Ilyen oknak minősül különösen, ha a kifizetőhely, illetve annak képviselője a foglalkoztató nyilvántartására kötelezett szervezet adatai szerinti, illetve a kormányhivatal részére bejelentett elérhetőségeken nem elérhető, illetve, ha a kifizetőhely gazdálkodási körülményeiből megalapozottan feltehető, hogy a társadalombiztosítási feladatok általa történő további ellátása a biztosítottak részére járó pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz kifizetését veszélyeztetné.
Záró ellenőrzés A kifizetőhely megszűnése esetén a kormányhivatal a kifizetőhelynél záró ellenőrzést tart, amelynek során a kormányhivatal a kifizetőhelytől átveszi azon biztosítottak kifizetőhelyi feladatellátás során keletkezett iratanyagát, akik részére a kifizetőhely a megszűnése időpontjában pénzbeli egészségbiztosítási ellátást vagy baleseti táppénzt folyósított. Az ellátásokat a kifizetőhely megszűnését követő naptól az egészségbiztosító folyósítja tovább.
A kifizetőhelyeknél bekövetkező jogutódlás
Ha a kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató vonatkozásában jogutódlás következik be, és a jogutód foglalkoztatónál is működik kifizetőhely, a jogutódlás időpontjától a jogutód kifizetőhelyet illetik meg mindazon jogosultságok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogutódlásig a jogelőd kifizetőhelyet illették, illetve terhelték. A jogutódlás időpontjától kezdődően a jogutód kifizetőhely köteles – hivatalból, külön erre irányuló biztosítotti kérelem nélkül – továbbfolyósítani mindazon biztosítottak ellátásait, akik a jogutódlás időpontjában pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra vagy baleseti táppénzre voltak jogosultak. Jogutódlás bekövetkezése esetén a jogelőd kifizetőhely köteles átadni a kifizetőhelyi feladatellátása során – a kifizetőhely létesítésének a kezdetétől – keletkezett teljes irattári iratanyagát a jogutód kifizetőhely részére, beleértve a papíralapú iratokat és az elektronikus formában tárolt adatokat is.
A kifizetőhelyi iratok megőrzési ideje
A kifizetőhelyi feladatellátás során keletkezett iratok megőrzési idejére megfelelően alkalmazni kell a kormányhivatalok mindenkori egységes iratkezelési szabályzatáról szóló szabályozásban foglalt, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátási ügyekben keletkezett iratokra vonatkozó rendelkezéseket.
Nyilvántartás a kifizetőhelyekről
A kifizetőhelyekről az egészségbiztosító nyilvántartást vezet, amely az alábbi adatokat tartalmazza:
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás Munkabér kifizetésére, elszámolására vonatkozó munkajogi szabályok2023. Június 12. 17:39 - siteadmin A munkabérek kapcsán a 2012. évi I. törvény (Mt.) több olyan szabályt is tartalmaz, amelyet kötelező jelleggel be kell tartani.
Elsőként tekintsük át a munkabér kifizetésére vonatkozó szabályokat, amelynél kitérünk a munkabérből levonásra, és a jogalap nélküli kifizetésre is!
A munkabér kifizetésére vonatkozó Mt. szabályok1.1. Az Mt. úgy rendelkezik, hogy a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. Ettől akkor lehet csak eltérni, ha például külföldön kerül sor a munkavégzésre, vagy a jogszabály így rendelkezik. A fenti szabályból következik, hogy a munkabért utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában nem lehet kifizetni.
1.2. A munkabért a munkavállalónak vagy meghatalmazottjának kell kifizetni. A meghatalmazott esetén meghatalmazást írásba kell foglalni.
Megjegyzés: Attól a szabálytól, hogy a munkavállalónak vagy meghatalmazottjának kell kifizetni a munkabért, csak akkor lehet eltérni, ha a munkavállalót bírósági vagy hatósági határozat kötelezi arra, hogy a kifizetést másnak teljesítse.
1.3. A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni. Ettől teljesítménybér esetén lehet eltérni. Ha kizárólag teljesítménybér kerül megállapításra, és a munkabér vagy annak részének alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, akkor a munkabért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Ez esetben azonban figyelni kell arra, hogy az alapbér felének megfelelő összegű előleget – legalább havonta – ki kell fizetni.
1.4. A munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással kell megfizetni. Készpénzben csak akkor kerülhet sor a kifizetésre, ha a munkáltató és a munkavállaló arról írásban külön megállapodást köt.
A munkabért a munkáltatónak úgy kell utalnia, hogy a
1.5. Miként kell eljárni, ha a felek úgy állapodtak meg, hogy a munkabér készpénzben kerül kifizetésre?
Ahogy arról már szó esett, készpénzben csak akkor kerülhet sor a kifizetésre, ha a munkáltató és a munkavállaló arról írásban külön megállapodást köt.
Ha a munkáltató és a munkavállaló másként nem állapodott meg, akkor készpénzben a munkabért
1.6. Ha a munkavállalónak a munkabére késedelmesen kerül kifizetésre, akkor ehhez kapcsolódóan kamatfizetésre csak a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján kerülhet sor. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal. A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján (azaz január 1-jén és július 1-jén) érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat.
1.7. Munkabérből levonás: A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye.
Megjegyzés: Levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 000 forintot. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.
Mikor vonhatja le a pénzbeli követelését a munkabérből a munkáltató?
A munkabérből a munkáltató csak az alábbi esetekben vonhatja le a munkavállalóval szembeni pénzbeli követelését:
Megjegyzés: Tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára történik annak ellenértékeként, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa.
1.8. Ha a bér kifizetésére jogalap nélkül került sor, akkor azt írásban a kifizetést követő 60 napon belül lehet írásban visszakövetelni a munkavállalótól. 60 napon túl akkor követelhető vissza a munkabér, ha a munkavállalónak
Megjegyzés: A jogalap nélkül kifizetés kapcsán a felek megállapodása vagy kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el.
Munkabérrel való elszámoláshoz kapcsolódó szabályokHa a munkáltató és a munkavállaló eltérően nem állapodnak meg, akkor a munkavállaló részére járó munkabért utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni úgy, hogy arról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni.
A fenti írábeli tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló ellenőrizni tudja
Ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, akkor a munkavállalót a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell és a munkabér-különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni. Így kell eljárni egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, ha a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártát követően megállapításra kerül, hogy az elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült a munkavállaló, akkor a különbözetet a munkavállaló részére a következő havi munkabérrel ki kell fizetni.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás  30 év alatti édesanyákra vonatkozó munkajogi szabályok2023. Május 31. 10:24 - siteadmin 2023. január 1-jétől nem kell személyi jövedelemadót fizetniük azoknak a 30 évnél fiatalabb nőknek, akik gyermeket vállalnak. A jogszabálymódosításhoz kapcsolódóan összefoglaljuk azokat a munkajogi szabályokat, amelyek a kisgyermekes, 30 év alatti, munkaviszonyban dolgozó édesanyákra vonatkoznak.
A fiatal édesanyákra vonatkozó hatályos munkajogi szabályokat 5 pontba szedve ismertetjük, a munkavégzésnél pedig külön kitérünk a 18 év alatti édesanyákra vonatkozó rendelkezésekre is. (Ezúttal nem térük ki a szülési és fizetés nélküli szabadságra.)
Mentesülés a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alólHa a kisgyermekes édesanya már a szoptatás időszaka alatt visszamegy dolgozni, akkor a szoptatásra tekintettel mentesül a munkavégzés alól a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, míg a gyermeke 9. hónapjának végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára. A kisgyermekes anyát erre az időtartamra távolléti díj illeti meg.
A 30 év alatti édesanyák munkavégzésére vonatkozó külön szabályokMunkabeosztás
A munkavállaló édesanya gyermeke 3 éves koráig az alábbiak szerint foglalkoztatható:
Megjegyzés: Rendkívüli munkaidő a gyermekét egyedül nevelő édesanya számára gyermeke hároméves korától négyéves koráig – baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása eseteit kivéve – csak a hozzájárulásával rendelhető el.
Éjszakai munkavégzés
A munkavállaló édesanyának gyermeke 3 éves koráig éjszakai munka nem rendelhető el. Az édesanya éjszakai munkára a gyermeke 3 éves korától 10 éves koráig csak írásbeli hozzájárulásával osztható be.
Megjegyzés: Éjszakai munka kapcsán figyelemmel kell lenni arra is, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő a munkáltató által a munkakörre vagy a munkavállalóra megállapított egészségkárosító kockázat fennállásakor a 8 órát nem haladhatja meg.
Fiatalkorú édesanya
A fiatal – azaz 18 év alatti – édesanyáknál a fentieken túl figyelemmel kell lenni arra is, hogy napi munkaidejük maximum nyolc óra lehet, míg 16 évesnél fiatalabb munkavállaló napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez. Több munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetén a beosztás szerinti napi munkaidőt össze kell számítani, amely így sem haladhatja meg a maximális napi munkaórát.
Megjegyzés: 16. életévét be nem töltött személy a gyámhatósághoz történő előzetes bejelentés alapján csak a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport- és hirdetési tevékenységre foglalkoztatható.
Továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy a fiatal – azaz 18 év alatti – édesanya számára
Más helyen történő munkavégzés
Más helyen történő munkavégzésre a munkavállaló édesanya – a gyermeke 3 éves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő édesanya a gyermeke 16 éves koráig – a hozzájárulása nélkül nem kötelezhető. Más helyen történő munkavégzésre az alábbi esetben kerülhet sor:
A 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ez a foglalkoztatás naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, vagy határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő fenti foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.
Részmunkaidős foglalkoztatás
Kisgyermekes édesanyákra vonatkozó további munkajogi szabály, hogy a munkáltató köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani, ha a kisgyermekes munkavállaló ezt kezdeményezi. Azaz, ha a kisgyermekes édesanya korábban napi 8 órában dolgozott, akkor erre vonatkozó kérelmére a napi munkaidőt 4 órára köteles módosítani a munkáltató. Ezt a részmunkaidős foglalkoztatást a gyermek 4 éves koráig kérheti az édesanya, míg 3 vagy több gyermeket nevelő édesanya a gyermek 6 éves koráig élhet ezzel a részmunkaidős foglalkoztatással.
Munkaszerződés módosításaA munkaviszony módosításának körét kibővítette a 2019/1158 irányelv, amely alapján a munkaszerződés módosítására 2023. január 1-jétől a következő szabályt kell alkalmazni:
A munkaviszony első 6 hónapját követően a munkavállaló gyermeke 8 éves koráig kérheti
A munkavállaló a fenti kérelmét köteles írásban benyújtani a munkáltatónak, és ebben a kérelemben meg kell jelölnie a munkaszerződés módosításának indokát, és a változtatás időpontját.
A munkavállaló fenti kérelmére a munkáltató 15 napon belül írásban nyilatkozik. A kérelem elutasítása esetén a munkáltató nyilatkozatát köteles megindokolni. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a munkáltatói nyilatkozat elmulasztása esetén a munkavállaló igényét 30 napon belül benyújtott keresettel érvényesítheti a bíróságon. (A keresetlevelet a munkáltató jognyilatkozatának közlésétől, vagy a jognyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő lejártától számított 30 napon belül kell azt előterjeszteni.) A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.
Gyermekek kapcsán igénybe vehető szabadságokAz édesanyának tizenhat évesnél fiatalabb
munkanap pótszabadság jár. A fenti pótszabadság 2 munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.
Továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkavállaló édesanyát gyermeke 3 éves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon.
A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályokÉdesanyákra vonatkozó felmondási védelem
A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg az édesanya munkaviszonyát
tartama alatt.
Munkáltatói felmondáskor alkalmazandó szabály
Ha az édesanya a szülési szabadságot vagy a gyermek gondozása céljából a fizetés nélküli szabadságot nem veszi igénybe, akkor az anya munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése a gyermek 3 éves koráig az alábbi szabály alapján történhet:
Indokolás kötelezettség
A munkáltató a munkavállaló édesanya kérelmére indokolási kötelesség hiányában is köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére a szülői szabadság, az Mt. 128. §-a szerint a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság vagy a fentiekben ismertetett munkavállalói munkaszerződés módosítására irányuló kérelme miatt került sor.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 Idén is részt veszünk az év legnagyobb üzleti eseményén, a Business Festen, amely a korábbi években HR Fest néven került megendezésre. Kinőve a HR kereteit, a Business Fest az első olyan kötetlen üzleti esemény, ahol a különböző területek szabadon kapcsolódhatnak, és az állandóan változó világban új együttműködési formákat valósíthatnak meg! Cégcsoportunk standdal és az egész délutánon átívelő izgalmas programsorozattal várja a résztvevőket a Mai Munkaügyek by BaBér teremben.
0 hozzászólás Mi történik a családtámogatási ellátásokkal, ha az anya vagy a gyermek kikerül a családból, vagy meghal2023. Május 24. 13:17 - siteadmin Szerencsére nem gyakran, de sajnos előfordulhat, hogy az anya a szülésben vagy a szülést követő első három évben elhalálozik, ahogyan a gyermek is kikerülhet a családból elhalálozás vagy egyéb okok miatt a családtámogatási ellátások folyósításának ideje alatt. Az alábbiakban azt vesszük végig, hogy ezekben a tragikus esetekben mi történik az ellátásokkal.
Anyasági támogatásAz anyasági támogatás egyszeri kifizetés, 2023-ban 64 125 forint (ikergyermek esetén 85 500 forint/ikergyermek). Fő szabályként a szülést követő hat hónapon belül igényelheti az anya.
Nem jár az összeg, ha a gyermek születése előtt hozzájárultak az örökbefogadáshoz, vagy ha a gyermeket a gyámhatóság gondozásba vette.
Viszont ha az örökbefogadást visszavonják, illetve a gondozást megszüntetették, akkor járhat.
Az anyasági támogatás a szülő nőt akkor is megilleti, ha a gyermek halva született. Ha az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően hal meg, akkor az összeget az anyával egy háztartásban élő apának kell kifizetni, ha pedig nincs apa, akkor annak a személynek, aki a gyermeket gondozza.
Csecsemőgondozási díj (csed)Fő szabályként csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke megszületése előtt két éven belül legalább 365 napig biztosított volt. A csed a szülési szabadság idejére jár (azaz 24 hétre), leghamarabb a szülés előtti negyedik héttől, legkésőbb a szülés időpontjától kezdve.
Összege egyenlő a legutolsó bruttó kereset összegével.
Ha az anya egészségi állapota miatt kerül ki a háztartásból, vagy meghal, helyette az apa is kaphatja a csedet, amennyiben megfelel a biztosítási feltételnek. A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást kérheti a közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő testvér is (ebben a sorrendben). Ha ilyen rokon nincs, akkor az örökös veheti fel az ellátást.
A szülési szabadság megszűnik, ha a gyermek halva születik, vagy a születése után hal meg, ha ideiglenesen elhelyezték a háztartásból, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, 30 napnál hosszabban bentlakásos szociális intézménybe került. Ezekben az esetekben is jár azonban szülési szabadság, és ez nem lehet a szülést követő 6 hétnél rövidebb – erre az időre jár tehát a csed.
Gyermekgondozási díj (gyed)A jogosultság fő szabályként ugyanaz, mint a csednél. Alapesetben a gyermek kétéves koráig járhat. Összege a korábban szerzett figyelembe vehető jövedelem 70 százaléka lehet, de 2023-ban maximum havi bruttó 324 800 forint.
A gyed sem jár, ha a gyermeket ideiglenesen elhelyezték a háztartásból, ha nevelésbe vették, vagy 30 napnál hosszabb időre bentlakásos szociális intézménybe került. Szintén nem jár, ha a jogosult előzetes letartóztatásba kerül, vagy szabadságvesztésre, elzárásra ítélik. A gyed akkor sem jár, ha a gyermek bölcsődébe, napközi felügyeletbe került, és közben a gyed jogosultja nem végez kereső tevékenységet, vagy nem tanul nappali rendszerben.
Ha a gyed ideje alatt meghal a gyermek, akkor a következő hónaptól (vagy ha 15 napnál kevesebb van hátra a hónapból, akkor a 16. naptól) nem jár a gyed.
Ha a gyedre jogosult hal meg, akkor a fel nem vett ellátást a csednél felsorolt sorrend szerint kaphatja meg családtag, vagy annak híján az örökös. Az anya halála esetén az apa lehet jogosult diplomás gyedre (amennyiben a diplomás gyednél előírt hat feltételnek megfelel).
Gyermekgondozást segítő ellátás (gyes)A gyest fő szabályként valamelyik a gyermekkel egy háztartásban élő szülő veheti igénybe, legfeljebb a gyermek hároméves koráig. Összege a szociális vetítési alappal egyenlő, havi bruttó 28 500 forint.
Nem jár a gyes, ha napközbeni ellátást biztosító intézménybe adják a gyereket (kivéve, ha a jogosult nappali tagozaton tanul), illetve ha a gyermek valamilyen okból kikerül a háztartásból, valamint ha a jogosult három hónapnál tovább egybefüggően külföldön tartózkodik. Szintén nem jár, ha a jogosult előzetes letartóztatásba kerül, vagy szabadságvesztésre, elzárásra ítélik.
Ha a gyermek meghal, az ellátás megszűnik az adott hónap végével.
0 hozzászólás Munkakörhöz kapcsolódó szociális hozzájárulási adókedvezmények2023. Május 19. 9:05 - siteadmin Mind a társadalombiztosítási járulék, mind a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában kedvezmény(eke)t lehet érvényesíteni. Utóbbi egy része munkakörhöz kötődik. Az alábbiakban ezeket a munkakörhöz kapcsolódó kedvezményeket tekintjük át.
A hatályos szabály alapján az alábbi szociális hozzájárulási adókedvezményeket lehet igénybe venni:
A felsorolásban foglalt (1)-(3) szociális hozzájárulási adókedvezmény akkor jár, ha a munkavállaló adott munkakörben dolgozik. A munkakörhöz kötött kedvezmény nem adott időtartamra szól, hanem addig érvényesíthető, amíg a munkavállaló a kedvezményben foglalt munkakörben tevékenykedik. Figyelemmel kell lenni arra, hogy az Art. rendelkezései szerint a bevallás adataiból munkavállalókként megállapíthatónak kell lennie a kedvezmény jogcímének, alapjának és az összegének. Mindezek alapján tekintsük át a munkakörhöz kötött kedvezményeket!
1. Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezményA kedvezményt a szociális hozzájárulási adótörvényben meghatározott munkaviszony esetén lehet alkalmazni, ha a munkavállaló munkaköre
A kedvezmény mértéke: A fenti munkakörben dolgozó munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér után az aktuális szociális hozzájárulási adó fele – azaz idén 6,5 százalékos mérték – érvényesíthető kedvezményként.
Megjegyzés: A szociális hozzájárulási adótörvény alapján a munkaviszonyban a minimálbér, az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, amely idén havi bruttó 232 000 forint.
Figyelemmel kell lenni a kedvezmény érvényesítésekor arra a szabályra, hogy ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben vagy nem kizárólag mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan kedvezményt nem érvényesíthet.
A kedvezmény jogszerű igénybevételét alá tudjuk támasztani a munkáltató és a munkavállaló által aláírt munkaszerződéssel, illetve a munkaköri leírással, amely tartalmazza a kedvezményt megalapozó FEOR számot.
2. Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezményEz a kedvezmény igénybe vehető a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget eredményező alábbi munkaviszonyban:
Megjegyzés: Kutatóhely, kutató, fejlesztő: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szóló 2014. évi LXXVI. törvény szerinti kutatóhely, kutató, illetve fejlesztő.
A kedvezmény mértéke:
Ez esetben is alkalmazni kell a szakképzettséget nem igénylő, illetve a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetén már ismertetett szabálynál leírtakat, azaz hogy ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag a fenti munkakörben foglalkoztatta, akkor a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan kedvezményt nem érvényesíthet.
Továbbá ezen kedvezménynél a törvény rögzíti azt a szabályt is, hogy azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya kezdődik vagy véget ér, a kedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.
A kedvezmény jogszerű igénybevételét alá tudjuk támasztani a felek által aláírt munkaszerződéssel, illetve a munkaköri leírással, amely tartalmazza a kedvezményt megalapozó FEOR számot.
3. A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményA kutató-fejlesztő foglalkoztatása után érvényesíthető kedvezményt, az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót alkalmazó kifizető veheti igénye.
A kedvezmény feltétele: vállalkozásként működő kifizető saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősüljön.
Megjegyzés: Kutatóhelyet, kutató-fejlesztőt, alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény definiálja.
A kedvezmény mértéke: a tárgyhónapban kutatás-fejlesztési tevékenység bérköltsége után fizetendő szociális hozzájárulási adó fele, ami 6,5 százalék. Azaz ez a kedvezmény nem a munkavállaló munkabéréhez, hanem a kifizető bérköltségéhez igazodik.
Megjegyzés: Ezen kedvezmény érvényesítésekor a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztés közvetlen költségeként nem vonható le a kutató-fejlesztő munkavállaló azon munkabérének az összege, amelyre a kifizető kedvezményt érvényesít.
Végezetül meg kell említeni, hogy ha a fenti kifizető, pontosabban az Mt. szerinti munkáltató személyében jogutódlás következne be, akkor a szociális hozzájárulási adókedvezményt az átvevő jogutód munkáltató egészen addig tovább érvényesítheti, amíg a munkavállaló a fenti munkakörben dolgozik.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
