|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Mi változik jövőre a társadalombiztosítási és az egészségügyi szolgáltatási járulékban?2020. December 16. 21:46 - siteadmin Az alábbiakban összefoglalom a társadalombiztosítási járulékban és az egészségügyi szolgáltatási járulékban 2021. január 1-jétől bekövetkező változásokat.
Változás a munkaviszonyban álló és csecsemőgondozási díjban részesülőknélA Tbj. szerinti munkaviszonyban a társadalombiztosítási járulék alapja legalább a minimálbér 30 százaléka. Nem kell a fenti minimális alapot alkalmazni, ha a Tbj. szerinti munkaviszonyban álló többek között adott ellátásban, például gyermekgondozási díjban, ápolási díjban stb. részesül. Ez a felsorolás nem tartalmazza a csecsemőgondozási díjat, aminek valószínűleg az volt az oka, hogy nem lehet csecsemőgondozási díj alatt Tbj. szerinti munkaviszonyban dolgozni. Azonban, ha megnézzük a jogszabály pontos szövegét, akkor azt tapasztaljuk, hogy az nem a keresőtevékenységhez kapcsolódóan írja elő a mentességet. Erre tekintettel a csecsemőgondozási díj hiánya gondot okozott a gyakorlatban, ugyanis előírták a munkáltatóknak, hogy a csecsemőgondozási díjban részesülő alkalmazottaik kapcsán legalább a minimálbér 30 százalékából fizessék meg a társadalombiztosítási járulékot. Ezt a problémát oldja meg, hogy kiegészül a Tbj. fenti felsorolása a csecsemőgondozási díjjal. Fontos, hogy ugyan ez a kiegészítés 2021. január 1-jén lép hatályba, de alkalmazni visszamenőleg kell, méghozzá 2020. július 1-jétől.
Változás az egészségügyi szolgáltatási járulékbanHavi 8 000 (napi 270) forintra növekszik 2021. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék. A Tbj. alapján az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke a következőképpen került megállapításra: "a tárgyévet megelőző évi egészségügyi szolgáltatási járulék havi mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, 100 forintra kerekítve. Az egészségügyi szolgáltatási járulék napi mértéke a havi mérték harmincad része, 10 forintra kerekítve." Az így megállapított járulék mértéket a NAV tette közzé honlapján 2020. november 20-án.
Változás a nem Magyarországon adóztató jövedelmek járulékalapjánálVannak olyan esetek, amikor a személyi jövedelemadó-előleg fizetésre nem Magyarországon kerül sor. Az erre vonatkozó szabály kiegészült a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzőkkel, illetve a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján folytatókkal.
Mindezek alapján, a járulék alapja a fenti esetben a következőképpen kerül meghatározásra:
A járulék alapja, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik,
A fenti szabály esetében is igaz, hogy 2021. január 1-jén lép hatályba, de azt visszamenőleg 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.
Biztosított őstermelőkre vonatkozó változásHárom jelentős változást kell kiemelni a biztosított őstermelők kapcsán. Az egyik a biztosítási jogviszony keletkezését, a másik a biztosítási jogviszony időtartamát, a harmadik a járulékfizetést érinti.
Pontosítás a családi járulékkedvezménybenA korábbi Tbj.-ben a járulékkedvezmény munkaerőpiaci járulékra nem volt érvényesíthető. Az új Tbj. alapján azonban 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékra lehet élni a kedvezménnyel, amely tartalmazza a korábbi munkaerő-piaci járulékot is.
A fentiekre tekintettel a hatályos szabály kiegészül a munkaerő-piaci ellátásokkal (amit vastag betűvel jelöltem), azaz „a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra és munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.”
A fenti szabály is 2021. január 1-jén lép hatályba, de ezt is visszamenőleg 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.
Tanulószerződés2020. január 1-jétől a biztosítási jogviszonyok között már nem szerepel a tanulószerződés. Ennek hátterében az új szakképzési törvény áll. Ugyanakkor továbbra is fennáll a tanulószerződésben történő foglalkoztatás, azaz „kifuttatják” a tanulószerződést. A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 85. §-a kitér a tanulószerződésben állók biztosítására, és megerősíti, hogy a tanulószerződés kapcsán az 1997. évi LXXX. törvény 2019. december 31-én hatályos adott szabályait kell alkalmazni.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás Szűkítette a Covid a cafeteriát, de lettek új lehetőségek is2020. December 14. 9:08 - siteadmin Rengeteg a kérdés idén a béren kívüli juttatások körül, és az is látszik, hogy a koronavírus-járvány átalakította a cafeteria piacát – derül ki Dr. Bákonyi László adójogi szakértő őszi anyagából.
A béren kívüli juttatások keretösszege évente átlagosan nettó 270 ezer forint a magyar cégeknél a Cafeteria Trend 2019-es kutatása szerint. A lehetséges juttatási formák közé tartozik többek között az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, az egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás, a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya), a kulturális vagy sportbelépő, de az óvodai, bölcsődei ellátás is.
Tavaszi változások a cafeteria-piacon
A koronavírus-járvány tavaszi hulláma idején a munkaadók egy jelentős része visszatartotta a rendszeres juttatások kifizetését – erre világított rá az Edenred Magyarország által korábban publikált kutatás. Azon cégek közül, amelyek márciusban még osztottak rendszeres juttatást, a koronavírus-helyzet miatti bizonytalanságban 23 százalék ezt júniusban már nem tette meg. A nyár folyamán, ahogyan normalizálódott a helyzet, a cégek jelentős része újraindította, vagy akár visszamenőleg is kifizette a juttatásokat – állapította meg a felmérés.
A kormány gazdaságvédelmi akciótervének részeként a cafeteria-szabályok is változtak, új helyzetet teremtve a piacon. Az április 21-én megjelent rendelet egyrészt megemelte a lehetséges keretösszegeket is (évi 450 ezerről 800 ezer forintra a versenyszférában, 200 ezerről 400 ezer forintra a közszférában), másrészt általánosan 2 százalékkal csökkentette a szociális hozzájárulási adó mértékét. A SZÉP-kártya ráadásul 2020. december 31-ig szociális hozzájárulási adó nélkül lett igényelhető.
Őszi újdonság a Nemzeti Utalvány
A SZÉP-kártya részesedése a cafeteria összértékén belül kutatások szerint már ősszel is több mint 60 százalék volt. Felhasználása azonban kötött: a vendéglátás, szállás, és szabadidő alszámla nem fed le minden munkavállalói igényt, különösen a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben, amikor a munkavállalók többségének fizetőképessége jelentősen visszaesett, és a mindennapi gondok mellett egyre kevesebb jövedelmet tud például utazásra vagy éttermi étkezésre fordítani.
Ezért talán nem véletlen, hogy éppen ebben a helyzetben érkezett meg egy új szereplő a hazai, csekély értékű utalványok piacára az Edenred mellé: a Magyar Utalvány Zrt. A magyar tulajdonú cég a juttatási piacról 2019 végén kivonult Erzsébet-utalvány helyét kívánja betölteni. Az új utalvánnyal viszonylag széles körben lehet vásárolni.
A csekély értékű ajándék juttatásként több szempontból is kedvező lehet a cégeknek Dr. Bákonyi László szerint. A bérnél jóval kedvezőbb, mindössze 35,99 százalékos adó terheli, ez pedig komoly költségmegtakarítást jelent a munkáltatóknak a jelenlegi helyzetben. A juttatás készpénzre nem váltható, adható a munkavállalóknak, illetve közvetlen hozzátartozóiknak is, évente egyszer a minimálbér 10 százalékáig, vagyis idén 16 100 forintig.
Ezen kívül a forgalmazó tájékoztatása szerint például az év végi karácsonyi bulin ajándékutalvány formájában kiadható még dolgozónként legfeljebb a minimálbér negyedének megfelelő összeg, azaz 40 250 forint. Fontos azonban hozzátenni, hogy ez a lehetőség csak akkor áll, ha valóban megtartják a céges karácsonyi rendezvényt, és ott adják át az ajándékutalványt, aminek most kicsi a valószínűsége.
Ha mégis, akkor egy négytagú családnál az utalvány formájában kiadott csekély értékű ajándék és az év végi ajándék összege évi 104 650 forint lehet, amivel a bérhez képest 44 800 forint közterhet takaríthat meg a munkáltató.
0 hozzászólás  Így szabályos a tömeges lázmérés a munkahelyeken2020. November 23. 12:59 - siteadmin A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) októberi tájékoztatása szerint a mindenkire általánosan kiterjedő lázmérés meghatározott feltételek mellett megengedett – hívta fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
Ez azért érdekes, mert a NAIH a COVID-19 járvány első hulláma alatt még úgy ítélte meg, hogy – összhangban más tagállamok felügyeleti hatóságainak álláspontjával – az akkori járványügyi helyzetben nem volt arányos minden munkavállaló kötelező szűrővizsgálata, így lázmérése sem, és az adattakarékosság elve alapján nem voltak gyűjthetők a lázmérési adatok.
A helyzet őszre jelentősen megváltozott, ez tükröződött az október 14-én kiadott tájékoztatójukból is, amely már „alapelvszerűnek” tekinti a lázmérést is, meghatározott feltételekkel. A lázmérésre akkor kerülhet sor, ha az adatkezelő tulajdonában vagy használatában lévő területre valaki be akar lépni (héjvédelem), és egységesen mindenkire alkalmazni kell. Viszont az adatkezelés során nem lehet azonosítani az érintetteket, nem lehet rögzíteni az adataikat. (A hőmérés mindenképpen adatkezelésnek minősül, mindegy, hogy mivel végzik, digitális vagy analóg lázmérőkkel, hőkamerákkal vagy beléptetőkapukkal.) A méréssel kapcsolatban kizárólag statisztikai adat gyűjthető, például az, hogy hány fő nem léphetett be az épületbe.
Azt is rögzítette a NAIH, hogy önmagában a magasabb testhőmérséklet nem jelent fertőzöttséget, és az adatkezelő sem jogosult ilyen következtetést levonni. A mérés eredménye kizárólag a belépés engedélyezésére vagy megtagadására használható fel. Ha valakinek a testhőmérséklete betegség vagy más ok miatt az átlagosnál magasabb, akkor kivételes esetben orvosi igazolással a mért magasabb testhőmérséklet ellenére is beléphet.
Az adatkezelés jogszerűségének biztosítása az adatkezelő felelőssége, ideértve többek között azt is, hogy köteles az érintetteket az irányadó adatvédelmi szabályokról, valamint az alkalmazott eljárásrendről előzetesen tájékoztatni.
Lázmérési kérdések és válaszokA munkahelyi lázméréssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és tudnivalókat a VJT & Partners Ügyvédi Iroda foglalta össze ismét, novemberben, kérdés és felelet formájában, ami segíthet a vonatkozó szabályok helyes alkalmazásban.
Elrendelhetem, hogy a munkavállalók csak lázmérés után léphetnek be a munkahelyre?
Igen, de csak bizonyos feltételek mellett. Ezek a feltételek a következők:
Milyen célból használhatom fel a testhőmérsékletről szerzett információt?
A lázmérés során szerzett információt kizárólag egy dologra használhatjuk fel: ennek alapján döntünk, hogy beléphet-e valaki a munkahelyre vagy sem. Az információt nem használhatjuk fel arra, hogy bármilyen következtetést vonjunk le az adott személy egészségi állapotáról.
Megtagadhatom-e a belépést minden olyan belépni kívánó személy esetében, akinek testhőmérséklete magasabb, mint az előzetesen megadott érték?
Alapvetően igen. Viszont elképzelhető, hogy a belépni kívánó személy testhőmérséklete alapból magasabb az átlagnál (például valamilyen betegség vagy gyógykezelés miatt). Ilyen esetben megengedhetjük a belépést, ha a személy orvos által kiállított dokumentummal igazolja az átlagosnál magasabb testhőmérsékletének okát. Erre a forgatókönyvre érdemes előre kialakítani megfelelő eljárásrendet és adatkezelési tájékoztatót.
Ha valakit nem engedünk be, annak figyelmét érdemes felhívni a további teendőire (például orvoshoz fordulás, betegszabadság- és táppénzügyintézés, munkahelyi vezető tájékoztatása). Ezt a bejárat közelében elhelyezett tájékoztató segítségével megtehetjük.
Abban az esetben sem indokolható a munkavállaló (vagy más belépni szándékozó) azonosítása, ha testhőmérséklete miatt nem engedjük be a terültre. Adatait csak statisztikai célból gyűjthetjük, anonimizált módon (például összesített adatot gyűjthetünk arról, hogy hány embert nem engedtünk be aznap).
0 hozzászólás A veszélyhelyzet idejére változtak a távmunka / home office szabályai2020. November 20. 10:48 - siteadmin November 12-től élnek a távmunka új szabályai, a veszélyhelyzet végéig. (Ami még nem tudni, mikor lesz.) A Kormányrendelet három ponton szabályoz.
A Niveus Consulting Group jogi partnere, Fischer Ádám úgy véli, problémát jelenthet, hogy a rendelet szerint „a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak” részére nyújtható az adómentes támogatás. Mivel az Mt. szerint elvileg a munkaszerződést írásba kell foglalni és csak írásban lehet módosítani, ezért a szakértő szerint ahhoz, hogy a támogatást meg lehessen adni, mindenképpen legalább egyszer találkoznia kell a munkáltatónak és a munkavállalónak, hogy írásban módosítsák a munkaszerződést, különben a NAV kifogásolhatja a költségtérítés adómentességét.
Kérdés szerinte, hogy milyen időszakra adható a támogatás, mivel hónap közepén lépett hatályba a rendelet és átmeneti rendelkezést nem tartalmaz. Álláspontja szerint a minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg akár a teljes novemberi hónapra is adható, tehát a hátralévő két hétre is lehet ekkora az adómentes költségtérítés. Ezen a ponton kellene tehát kormányzati, vagy adóhatósági pontosítás.
Az ITM közleménye szerint mindkét fél érdekeit szolgálja, hogy a veszélyhelyzet alatt a munkáltatók és a munkavállalók eltérhetnek a Munka Törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó előírásaitól. Könnyítésként emelték ki, hogy a munkavégzés helye szabadon megválasztható, vagy hogy a távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat.
Fischer Ádám szerint a home office szabályozására született rendelet rendkívül egyszerűen és praktikusan kezeli az ismert problémát: lehetővé teszi az eltérést a Munka Törvénykönyvében eddig is szereplő távmunka-szabályozástól. Az Mt. szerinti távmunka ugyanis eredetileg csak arra vonatkozik, ha valaki kizárólag otthonról végzi a munkáját, a részben irodai, részben otthoni munkavégzés elvileg nem tartozik a hatálya alá. A rendelet, amely a veszélyhelyzet fennállása idején hatályos, lehetővé teszi, hogy ettől a szabálytól eltérjen a munkáltató és a munkavállaló, azaz a cégek és munkavállalóik úgy is megállapodhatnak, hogy a távmunka szabályait akkor is alkalmazzák, ha munkavállaló nem kizárólag otthonról végzi a munkáját.
0 hozzászólás Veszélyhelyzet kapcsán a kifizetőkre vonatkozó mentesség és bértámogatás2020. November 11. 11:56 - siteadmin 2020. november 10-én jelent meg a Magyar Közlöny 242. számában, hogy jelenlegi veszélyhelyzetben melyek azok a tevékenységi körök, amik kapcsán a kifizetők bértámogatásban részesülhetnek, és adott feltételek esetén mentesülnek a közteherfizetés alól.
Az ún. tényleges főtevékenységet folytató kifizetőnek 2020. novemberre
1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenység,
2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenység,
3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenység,
4. Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenység,
5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenység,
6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenység,
7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenység,
8. Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenység,
9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenység,
10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenység,
11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenység,
12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenység,
13. Sportegyesületi tevékenység (TEÁOR 9312),
14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenység,
15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenység,
16. Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenység,
17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenység, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak,
18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 9329)
Megjegyzés: A kisvállalati adóalany a fenti tevékenységével összefüggésben 2020. novemberére történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.
Mi is tekinthető a fenti tevékenységnél ún. tényleges főtevékenységnek?
Tényleges főtevékenységnek azt a tevékenységet kell tekinteni, amelyből a kifizetőnek, illetve a kisvállalati adóalanynak 2020. november 11-ét megelőző 6 hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.
A fenti mentesség igénybevételének a feltételei:
BértámogatásA fentiekben felsorolt szolgáltatást nyújtó munkaadó részére 2020. novemberére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére 50 százalékának megfelelő összegű bértámogatás is nyújtható.
A bértámogatás feltételei:
A munkaadó a bértámogatás iránti kérelmét a székhelye, illetve telephelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatalhoz nyújthatja be, amely a bértámogatásról 8 munkanapon belül határozatban dönt. Ez a támogatás, illetve az arányos támogatás a munkáltató részére a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint utólag kerül folyósításra.
A mentesség és a bértámogatás forrása: A mentesség és a bértámogatás európai uniós támogatást tartalmaz. Erre tekintettel ezen támogatással kapcsolatos minden iratot nem 5 évig, hanem a támogatási döntést követő 10 évig kell megőrizni.
Megjegyzés: A fenti szabályt 485/2020. (XI. 10.) kormányrendelet tartalmazza, amely kitér a támogatások halmozódására is. Azaz azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén ez a támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (Atr.) 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel és az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100%-át.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
