|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér2020. Augusztus 11. 11:18 - siteadmin Magyarországon az egészségügyi szolgáltatásokról sokáig az OEP rendelkezett adatokkal. 2017. november 1-jétől azonban fokozatosan épül ki és bővül – az OEP (azaz jelenleg a NEAK) adatbázisával párhuzamosan – az egészségügyi adatok új „tárháza”, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér.
Sokan akkor találkozhattak először ezzel az adatbázissal, amikor a patikákban a gyógyszereiket elektronikus vény alapján válthatták ki, azaz nem kellett papír alapú vényt használniuk. Tekintettel arra, hogy ma már az igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat vagy labor eredményeket is ezen a szolgáltatási felületen tekinthetjük meg, így szükségesnek látom, hogy egy rövid tájékoztatást adjak arról, hogy mit is tartalmaz az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér a beteg illetve ellátott személy részére.
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez kezdetben csak a tb finanszírozott háziorvosi szolgálatoknak, járó- és fekvőbeteg-ellátó intézményeknek és a gyógyszertáraknak kellett csatlakozniuk. Jelenleg már a magán egészségügyi szolgáltatóknak is ebben a Térben kell rögzíteniük az általuk nyújtott ellátásokat.
Ha jogszabályban szeretnénk tájékozódni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térről, akkor elsősorban a 1997. évi XLVII. törvényben és 39/2016. (XII. 21.) EMMI rendeletben találunk részletes szabályokat. Ha interneten szeretnénk rövid tájékoztatást kapni, akkor az eeszt.gov.hu oldalon tudunk bővebb információhoz jutni. Azt azonban, hogy milyen egészségügyi adatainkat tartják nyilván, és hogyan rendelkezhetünk arról, hogy ki férjen hozzá ezen adatainkhoz, az alábbiakban részletezem.
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben tárolt egészségügyi adatainkat úgy érhetjük el, hogy ügyfélkapunkon keresztül belépve a TAJ számunkat meg kell adni. Ezt követően a következő adatainkról tájékozódhatunk:
Egészségügyi dokumentációItt kerül rögzítésre
Az ellátásban résztvevő orvos, egészségügyi szolgáltató, illetve egészségügyi hatóság a fenti egészségügyi dokumentumokat a következő célból kezelheti: egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, ideértve a szakfelügyeleti tevékenységet is, az érintett egészségi állapotának nyomon követése, a népegészségügyi-, közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele.
EseménykatalógusMinden olyan egészségügyi ellátás megtalálható ebben a részben, amelyeket a beteg járó-, és fekvőbeteg szakellátó intézményekben vagy a háziorvosi szolgálatoknál vett igénybe. Ennek keretében megtalálható a beteg adott adatin túl az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, annak típusa, időpontja és az ehhez kapcsolódó egyéb adatok és dokumentumok, valamint az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató.
A beteg halálát követő 5 évig őrzi meg az egészségügyi szolgáltató a fenti adatokat.
Megjegyzés: Az egészségügyi szolgáltató az eseménykatalógusba már szolgáltatott hibás adatot adott időn belül köteles kijavítani vagy törölni.
Egészségügyi profilAz egészségügyi kezelést/diagnosztizálást végző orvos ezen a felületen
Az egészségügyi profilban rögzített adatokban bekövetkezett változás esetén a kezelőorvos vagy háziorvos az adatot módosíthatja, de ez esetben az egészségügyi profilban rögzített bejegyzés javítást vagy módosítást indokolni kell.
Milyen intézkedéseket tehet a beteg az egészségügyi profilja kapcsán?A beteg jogosult megtiltani, hogy a fenti adatait a kezelőorvosa, háziorvosa vagy az állami vérellátó szolgálat rögzítse. Továbbá az érintett személy írásban kérheti az egészségügyiprofil-nyilvántartásba bejegyzett adatának javítását – amikor a téves adatról tudomást szerzett, innen számított 30 napon belül – az azt bejegyző orvostól, az állami vérellátótól, illetve a működtetőtől.
Meg kell jegyezni, hogy az egészségügyi profilban rögzített adatokat az érintett halála után 5 évvel helyreállíthatatlanul törölni kell.
Elektronikus vény (E-recept)A 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet rendelkezik az elektronikus vényről. Elektronikus vény kiállításakor az orvos a gyógyszert a TAJ vagy ennek hiányában más, az érintett azonosításához használt, személyazonosításra alkalmas okmány számának megjelölésével rendeli. A már rögzített elektronikus vényt javítani nem lehet, azt a kiállító orvos – a változtatás okának megjelölésével – visszavonja.
Megjegyzés: Jelenleg továbbra is lehet gyógyszert, gyógyászati segédeszközt papíralapú vényen/felírási igazoláson rendelni.
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben a hagyományos úton (papír alapon) felírt vények azonban csak a kiváltott receptek között jelennek meg, mivel azokat a patika viszi fel a rendszerbe a kiváltás során.
További szolgáltatás, amely még fejlesztés alatt áll, az elektronikus beutaló alkalmazása. Azaz a beutalók is majd elektronikusan kerülnek rögzítésre az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben.
Digitális önrendelkezésA beteget egészségügyi adatai kapcsán ún. önrendelkezési jog illeti meg.
A digitális önrendelkezés lehetőséget ad, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér által kezelt egészségügyi adataihoz történő hozzáférést a beteg/ellátott személy szabályozza. Azaz az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér Digitális Önrendelkezés részében a beteg/ellátott személy korlátozhatja azok körét, akik adatait megismerhetik, illetve teljes körűen meg is tilthatja adatainak megismerését. A kezelőorvosok számára megjelenített adatok tehát függnek a digitális önrendelkezés során tett beállításoktól, engedélyektől, illetve korlátozásoktól.
A fenti önrendelkezés rögzítését követően 24 órán belül érvénybe lépnek a nyilatkozatban történő hozzáférést korlátozó vagy engedélyező szabályok.
Továbbá a betegnek/ellátott személynek lehetősége van arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse, ki kért hozzáférést az adataihoz. Azaz a fenti szolgáltatás keretében a beteg/ellátott a közvetlen hozzáférési felület útján tájékoztatást kaphat arról, hogy mely ágazati felhasználó vagy annak szervezeti egysége végzett vagy kísérelt meg az adataira vonatkozó adatkezelési műveletet végezni.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás Így szigorodik a kata 2021-től2020. Augusztus 5. 14:35 - siteadmin Jelentős szigorításról döntött az Országgyűlés a kisadózó vállalkozások tételes adójával, a katával kapcsolatban.
A jogalkotók célja az volt, hogy kiszűrjék a színlelt foglalkoztatást, ugyanakkor a hivatalos magyarázat azt is kiemeli: a túl magas jövedelmek esetén már nem tartják tisztességesnek, hogy az adózók az egységes havi átalánnyal tudják le minden adó- és járulékkötelezettségüket. Ennek ellenére sem az értékhatárokon (2020-ban ez évi 12 millió forint), sem az adó mértékén nem változtattak.
EmlékeztetőülA katát egyéni vállalkozók, egyéni cégek, magánszemélyekből álló betéti társaságok és közkereseti társaságok, illetve ügyvédi irodák választhatják (kivéve, ha ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből bevételt szereztek). Az adó alanya a társas vállalkozások, illetve az ügyvédi iroda esetében a társaság, de utóbbinál annak kisadózóként bejelentett tagja. A társaságok vezető tisztségviselői is kisadózók, ha nem munkaviszonyban látják el a feladatukat. Az általános szabályok szerint a kata esetében nem lehet elszámolni költségeket, cserébe háromféle átalányösszeg fizethető, attól függően, hogy valaki főállásban vagy nem főállásban katázik. A főállású státusz egyben azt is jelenti, hogy a kisadózó biztosítottnak minősül. Utóbbi esetben dönthet arról, hogy havi 50 ezer vagy 75 ezer forintot fizet (utóbbi magasabb összegű ellátásra jogosít), a nem főállásúak esetében a kata összege havi 25 ezer forint. Az adóra legfeljebb évi 12 millió forintos (nem teljes év esetében havi egymillió forintos) bevételig lehet alkalmazni, alapesetben az a bevétel ezt meghaladó része után 40 százalékos adót kell fizetni. Ezt a 40 százalékos büntetőadót terjeszti ki az állam azokra a kisadózókra, akikről azt vélelmezi, vállalkozói tevékenysége valójában rejtett foglalkoztatás.
Eddig ezt kockázatelemzés után ellenőrizte, ennek például része volt az, hogy a kisadózó számláit befogadónak adatot kell szolgáltatnia a NAV felé, az online számlaregisztráció kiterjesztésével azonban már gyakorlatilag valós időben megszerzi a hatóság ezt az információt. Az ellenőrzésnél hét szempontot is figyelembe vesznek, ebből legalább kettőnek kell teljesülnie, hogy megdőljön a színlelt foglalkoztatás gyanúja. Ilyen például az, hogy az adózó személyesen végezte-e azt a tevékenységet, ami után számlát állított ki, hogy bevétele legalább felét nem az ellenőrzés alá vont cégtől szerezte, hogy a cég nem utasította munkavégzésre, sem arra, hol és mikor végezze el a megbízott feladatot, eszközöket sem biztosított hozzá – vagy éppen 36 órás foglalkoztatásban van egy másik kifizetőnél.
A július elején elfogadott törvénymódosítás ehhez képest bizonyos esetekben automatikusan a büntetőadót alkalmazza.Például akkor, ha egy vállalkozás egy vele kapcsolt vállalkozási viszonyban levő kisadózónak fizet, egyből ezt a szabályt kell alkalmazni. Ennél gyakoribb az az eset, amikor egy belföldi kifizető ugyanazon vállalkozás számára 3 millió forintot meghaladó bevételt juttat. Ilyenkor a hárommillió feletti rész után kell a 40 százalékos adót megfizetni – méghozzá nem az adózónak, hanem a kifizetőnek. Kivétel ez alól az az eset, ha a kifizető külföldi, ilyenkor a kisadózót terheli a 40 százalékos adó. Fontos, hogy a tételes adót ezekben az esetekben is meg kell fizetnie a katásoknak. Arra is kötelezi őket a törvénymódosítás, hogy a kifizetőknek jelezzék kisadózó státuszukat (annak megszűnését és újraindulását is).
A törvényjavaslat komoly felzúdulást váltott ki, nem csak amiatt, mivel sok adózót érint a változás. A tiltakozók szerint több olyan vállalkozást is érinthet, amelyek nagy összegű megbízást vállalnak el egy-egy ügyfelüktől – például ügyvédek, vagy szerelők –, anélkül, hogy az foglalkoztatás lenne, tehát a kényszervállalkozók mellett a szabadúszóknak is nehezebb lesz a dolga. Nem ment bele a kormány ugyanakkor abba, hogy sávosan növekedjen a kisadó mértéke, így az jövőre is a mostani szinten marad.
0 hozzászólás  Csak szeptembertől jön a minimális járulékalap2020. Július 27. 11:07 - siteadmin Eredetileg júliustól vezették volna be a minimális járulékalap fogalmát (a 2021-es költségvetést megalapozó törvényjavaslatban), de aztán mégis elhalasztották szeptemberre. Pontosabban úgy döntött a parlament, hogy július-augusztusban még nem kell alkalmazni az új járulékfizetési szabályt.
A minimális járulékalap azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja minden munkaviszonyban legalább a minimálbér 30 százaléka kell hogy legyen. És mivel a szakképzési hozzájárulás alapja is a szociális hozzájárulási adó (csökkentve az esetleges szocho-kedvezményekkel), így tehát az összes munkaviszonnyal kapcsolatos közteherre vonatkozik a minimális járulékalap. Magyarán ha a minimálbér (idén 161 ezer forint) 30 százalékánál kevesebb a havi bér, akkor is meg kell fizetni legalább a 48 300 forint után a foglalkoztatás közterheit.
De mikor is jöhet szóba, hogy valakinek kevesebb legyen a havi bére, mint a minimálbér 30 százaléka?Például akkor, ha valaki csak néhány órát dolgozik munkaviszonyban, mondjuk mert az egészségi állapota nem enged többet. Előfordul, hogy valaki akár a fő munkájában szerzett kereset kiegészítésére több kicsi, egyszerű munkát vállal el (például lépcsőház-takarítás), és ezekre külön-külön munkaszerződése van, ám egy-egy szerződés összege nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Ezen kívül kedvelt trükközési lehetőség, hogy az (akár kamu) ügyvezetőket csak havi pár órára jelentik be munkaviszonyban, ami után jelképes összegű közterhet fizetnek, viszont az érintett személyek biztosítási jogviszonya ezáltal rendezetté válik, nem kell megfizetniük a havi 7710 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot sem. Nos, szeptembertől megdrágul az ilyen típusú trükközés, havi 25 358 forint közterhet mindenképpen le kell majd leróni a pár órás munkaviszonyra bejelentettek után is.
Nem mindegy, hogy van-e biztosítás vagy nincsIdén július 1-től akik nem fizetik az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot, és hat havi elmaradást halmoznak fel, azok nem jogosultak térítésmentes egészségügyi ellátásra. Ez azt jelenti, hogy 2020. július 1-jétől már nem lesz lehetőség az elmaradt egészségbiztosítási szolgáltatási járulék befizetésével a jogviszony utólagos rendezésére, vagyis a betegnek, ha ellátták, ki kell fizetnie a szolgáltatást. (A sürgősségi ellátást viszont továbbra sem lehet megtagadni.)
A törvényjavaslat benyújtásakor még nem volt egyértelmű, hogy a dolgozótól is le kell-e majd vonni a minimális járulékalap szerinti, júliustól már összevont 18,5 százalékos tb-járulékot, ezzel akár le is nullázva a havi pár órás munkáért járó fizetését. Később a törvényjavaslat indoklásában egyértelműsítették, hogy a foglalkoztatónak kell megfizetnie a járulékfizetési alsó határ és a járulékalapot képező jövedelem közötti különbözetre eső társadalombiztosítási járulékot. Így akik valóban kisebb munkákat végeznek, havi néhány órában, nettóban nem fognak kevesebbet kapni. Viszont kérdés, hogy az ilyen munkák megmaradnak-e, miután a munkáltató számára jelentősen megdrágul szeptembertől a foglalkoztatás.
0 hozzászólás További módosítások az új Tbj.-ben2020. Július 24. 11:38 - siteadmin A Magyar Közlöny 168. számában, 2020. július 14-én került kihirdetésre a „Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról” szóló törvény, amely többek között az új Tbj. szabályait is módosítja, pontosítja.
Előző bejegyzésünkben az új Tbj. egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésére vonatkozó módosításait ismertettem, az alábbiakban pedig 2020. július 14-én kihirdetett változásokból a munkaviszonyban alkalmazandó minimális alaphoz kapcsolódó módosításról, valamint a belföldi fogalmának bővítéséről, és a tanulószerződés esetén alkalmazandó szabályról adok tájékoztatást.
1) Munkaviszonyban a tényleges jövedelem és a minimális alap közötti különbözet megfizetése2020. július 1-jétől kell alkalmazni azt a szabályt, hogy minden Tbj. szerinti munkaviszonyban a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 30 százaléka, amely idén havi bruttó 48 300 forint.
Több olyan kérdést is kaptam, amelyben arra kérdeztek rá, hogy ha a szakképzettséget nem igénylő, részmunkaidős munkavállaló bére nem éri el a fenti minimális alapot, akkor hogyan kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot?
Erre ad választ az új Tbj. módosítása, mely szerint:
Azaz, ha a részmunkaidőben dolgozó jegyszedő bére havi bruttó 35 000 forint, és a jegyszedő egész hónapban dolgozik, akkor a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet bruttó 13 300 forint, amely kapcsán a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató köteles megfizetni. Ennek a különbözetnek a járulékfizetését azonban úgy kell tekinteni a társadalombiztosítási ellátások megállapításánál (például táppénz, csed, gyed, nyugellátás stb.), mintha azt maga a munkavállaló fizette volna meg.
Fontos kiemelni, hogy a fenti szabályt 2020. július és augusztus hónapra még nem kell alkalmazni. Ebben a két hónapban a társadalombiztosítási járulékot az új Tbj. 27. § (1) bekezdése szerint (azaz a tényleges bér alapján) kell megfizetni.
2.) Belföldi fogalmának kiszélesítéseAz új Tbj. 22. § (1) bekezdés a)–k), továbbá o), p), r), és t) pontja esetében – az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ösztöndíjas és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alatt álló, nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában résztvevő hallgató kivételével – az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság további feltétele, hogy az érintett személy belföldinek minősüljön. Azaz azok a magyar állampolgárok, akik például adott ellátásban részesülnek és Magyarországon élnek, de nincs magyar bejelentett lakóhelyük (pl: albérletben laknak, ahova nem jelentkezhetnek be), nem minősülnek belföldinek, így a fenti szabály alapján egészségügyi szolgáltatásra sem voltak jogosultak. Ezen változtatott a módosítás, amely szerint:
Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság – azaz a 2019. évi CXXII. törvény 22. § (3) bekezdés – és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés – azaz a 2019. évi CXXII. törvény 43. § (1) bekezdés a) pontja – kapcsán az a Magyarországon élő magyar állampolgár is belföldi lett, aki
Példa: Ha a Magyarországon élő, magyar állampolgár,
3.) Tanulószerződés2020. január 1-jétől a biztosítási jogviszonyok között már nem szerepel a tanulószerződés. Ennek hátterében az új szakképzési törvény áll. Továbbra is találkozhatunk tanulószerződésben történő foglalkoztatással, akiknek a biztosítási jogviszonya kapcsán a módosítás a következőket rögzíti:
A tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulókra alkalmazni kell az 1997. évi LXXX. törvény 2019. december 31-én hatályos szabályai közül a következőket:
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Változások az egészségügyi szolgáltatási járulék kapcsán2020. Július 20. 11:30 - siteadmin 2020. július 3-án került elfogadásra a „Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról” szóló törvény. A fenti törvény többek között módosította 2020. július 1-jén hatályba lépett 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) szabályait is. Az alábbiakban ezen módosítások közül új Tbj. egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésére vonatkozó változásait ismertetem.
Kezdjük talán a legfontosabb változással! 2020. július 1-jén hatályba lépett új Tbj. úgy rendelkezik, hogy három havi összeget meghaladó egészségügyi szolgáltatási járuléktartozás esetén a TAJ szám egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában érvénytelen lesz (azaz barna lámpa jelenik meg a jogosultság ellenőrzéskor). Kivételt képez, ha a fenti tartozás az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele előtt visszamenőleg kiegyenlítésre kerül.
Miben is változott a fenti szabály?A módosítás alapján, a TAJ szám akkor lesz érvénytelen, ha a hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát. Azaz már nem három, hanem hat havi (azaz dupla annyi) összeget kell meghaladnia a tartozásnak. Továbbá a törvénymódosítás már nem tartalmazza azt a szabályt, hogy „az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe, kivéve akkor, ha a tartozás az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele előtt visszamenőleg kiegyenlítésre kerül.”
Megjegyzés: Nem az új Tbj., hanem a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendeletmódosítás rendelkezett a napokban arról, hogy ha 6 havi tartozás kapcsán érvénytelen a TAJ-szám, akkor is biztosítani kell a betegnek a sürgős szükség esetén nyújtandó ellátásokat és a mentést.
A TAJ szám újbóli érvényessége kapcsán a módosítás úgy rendelkezik, hogy az a tartozás megfizetéséről vagy a fizetési kedvezmény engedélyezéséről szóló adóhivatali adatszolgáltatást követő naptól kerül csak visszaállításra. Azaz a tartozás utólagos megfizetése nem eredményezi a TAJ szám visszamenőleg érvényességét.
Egyeztetési eljárásHa az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett személy vitatja a fizetési kötelezettségének a jogalapját – pl: az érintett időszakban az új Tbj. alapján egészségügyi szolgáltatásra volt jogosult, vagy biztosított volt -, akkor egyeztetési eljárásra kerül sor. Fontos szabály, hogy ezen egyeztetési eljárás alatt az egészségügyi szolgáltatási járulékból felhalmozott tartozás nem tekinthető hátraléknak.
Egészségügyi szolgáltatási járulék összegeSzinte már hozzászoktunk, hogy évről-évre növekszik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege. Ez a növekedés azonban kiszámítható lesz a módosítás alapján.
A törvénymódosítás úgy rendelkezik, hogy
Fontos kiemelni, hogy a fentiek alapján megállapított járulékot az adóhivatal a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi, így a növekedésről időben értesülhetünk.
Jogalap nélküli járulékfizetésAz új Tbj. rendelkezik arról is, hogy ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre nem kötelezett személy (így különösen az EGT más tagállamban biztosított személy) 2020. július 1-jét követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés alapján vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, akkor a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni.
A fenti esetre vonatkozóan is pontosításra került az új Tbj. A módosítás alapján a fentiek szerint igénybe vett egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeinek megfizetésére az egészségbiztosítási szerv kötelezi a természetes személyt. Ha a kötelezett önként nem téríti meg a közfinanszírozott szolgáltatótól beérkezett teljesítményjelentés alapján kiszámolt költségeket, akkor a követelést az egészségbiztosítási szerv az adóhivatalnak adók módjára behajtandó köztartozásként átadja.
Mi lesz a már (jogalap nélkül) befizetett egészségügyi szolgáltatási járulékkal?Ezt a kérdést is rendezi a módosítás. A jogalap nélkül fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék adószámlán előírt kötelezettségének összegét az adóhatóság törli. Az egészségügyi szolgáltatási adószámláról a törlésből eredő túlfizetés azonban csak akkor igényelhető majd vissza, ha az egészségbiztosítási szervnél a kötelezésre nem került sor (azaz egészségügyi szolgáltatást nem vett igénybe az érintett személy), vagy a kötelezés alapján fizetendő díj igazoltan rendezésre került.
Végezetül meg kell említeni, hogy a módosítás azt is tartalmazza, hogy az új Tbj. alapján megállapított egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség kezdetének időpontja nem lehet korábbi, mint 2020. július 1-je. Azaz az új Tbj. nem alkalmazható 2020. június 30. napjáig az adóhivatalhoz érkezett egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségre irányuló bejelentésekre, illetve 2020. június 30-án folyamatban lévő eljárásokra.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
