|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Változások a szociális hozzájárulási adóban2023. Augusztus 8. 11:37 - siteadmin A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény módosította többek között a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényt és a Tbj.-t is. A módosítások alkalmazását nehezíti, hogy a hatályba lépésükre több különböző időpontban kerül sor. Előző bejegyzésünkben a Tbj. módosításokat foglaltuk össze, ezúttal pedig, a hatályba lépések időrendjét követve, a 2023. évi LIX. törvény szociális hozzájárulási adóra vonatkozó változásait ismertetjük. Elsőként a 2023 augusztusában, majd a 2023 szeptemberében és végül a 2024 januárjában hatályba lépő szabályokat részletezzük.
A 2023 augusztusában módosuló szabályok a szociális hozzájárulási adóban1.1. Megváltozott munkaképességű személyek utáni kedvezmény
2023. augusztus 1-jén lépett hatályba a megváltozott munkaképességű személyek szociális hozzájárulási adókedvezményére vonatkozó módosítás. 2023. augusztus 1-jétől megváltozott munkaképességű személynek minősül az is, aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül. Esetükben a kedvezményt fogyatékossági támogatás, vagy vakok személyi járadékának folyósítását igazoló határozattal lehet igazolni, így a munkáltatót illetőleg a vállalkozás ezen határozat birtokában tudja érvényesíteni a kedvezményt.
Figyelni kell továbbá arra is, hogy amennyiben a fogyatékossági támogatás vagy a vakok személyi járadékának a folyósítása megszüntetésre kerül, akkor az ellátásban részesülő az erről szóló határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles tájékoztatni a kifizetőt, hiszen, ha a szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítésének feltételei már nem teljesülnek, akkor a kedvezmény – a jogosultság megszűnését követő hónaptól – nem vehető igénybe.
1.2. A szakirányú oktatás és a duális képzés kedvezménye
Ugyancsak a kedvezményhez, méghozzá a szakirányú oktatás és a duális képzés kedvezményéhez kapcsolódik az a 2023. augusztus 1-jén hatályba lépő szabály, amely a kedvezmény kapcsán egybefüggő időszakot ír elő. A hatályos szabály alapján, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett, a legalább hat hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel szociális hozzájárulási adókedvezmény vehető igénybe. Ezen hat hónapos időszak kapcsán a módosítás azt írja elő, hogy a hat hónapos időtartam egybefüggően álljon fenn.
A szakirányú oktatás és a duális képzés kedvezményéhez kapcsolódó további módosítás arányosítást ír elő, amelyre vonatkozóan a változásokat vastagon szedve jelzem. Azaz 2023. augusztus 1-jétől a kedvezmény a következőképpen alakul:
A fenti szabályokkal egyidejűleg hatályát veszti 2023. augusztus 1-jétől a 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 17/A. § (2) bekezdése, amely arról rendelkezett, hogy
1.3. Új szabály az Szja tv. szerint egyéb jövedelem bevallása, megfizetése kapcsán
Ugyancsak 2023. augusztus 1-jén lépett hatályba az Szja tv. szerint egyéb jövedelem bevallása, megfizetése és megállapítása kapcsán az alábbi új szabály:
1.4. Munkaerőpiacra lépők kedvezménye
2023. augusztus 14-étől lesz hatályos a munkaerőpiacra lépők kedvezményére vonatkozó pontosítás. Mint ismert, a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belüli időszakában nem kell figyelembe venni a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszony, egyéni, társas vállalkozói jogviszony esetén a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időszakát. 2023. augusztus 14-étől ez a szabály úgy pontosul, hogy figyelembevételre kerül a fenti időszak, ha az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn.
Továbbá kiegészül a szabály azzal is, hogy nem tekinthető munkaerőpiacra lépőnek a harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállaló. Azaz, nem lehet alkalmazni a munkaerőpiacra lépők kedvezményét annál a munkavállalónál, aki az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam állampolgára.
1.5. Külföldieket érintő változás
Jelentős változás a külföldiek kapcsán, hogy a Tbj. szerint külföldinek minősülő személyt 2023. augusztus 13-áig nem terheli adófizetési kötelezettség a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §], a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §], a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §] Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összege kapcsán. Ezt követően, azaz 2023. augusztus 14-étől, a fenti jövedelmekből a mentesség csak a kamatkedvezményből származó jövedelem esetén áll fenn.
2023 szeptemberében hatályba lépő módosítás és új szabály a szociális hozzájárulási adóbanA hatályos szabály alapján, ha a természetes személy a Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)–d) pontjában foglaltak szerint adó fizetésére kötelezett, vagy a (3) bekezdés szerint visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles személyi jövedelemadó bevallást benyújtani. Nem kell az adót a természetes személynek bevallania, ha a kifizető az adót levonta, és a természetes személy az Szja tv. alapján nem köteles bevallás benyújtására. 2023. szeptember 1-jétől az utolsó mondatban rögzített szabály úgy módosul, hogy nem kell a szociális hozzájárulási adót a természetes személynek bevallania, ha a kifizető az adót levonta, és a természetes személy az Szja tv. alapján az adó alapjaként figyelembe vett jövedelmet nem köteles bevallani.
2023. szeptember 1-jén a Szocho tv. 29. §-a az alábbi (3a) bekezdéssel egészül ki:
Változások a szociális hozzájárulási adóban 2024. január 1-jétőlA hatályos szabály alapján, ha a vállalkozói tevékenység szüneteltetése (azaz ügyvédi tevékenység, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagság, vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység szüneteltetése) hó közben kezdődik, akkor nem kell figyelembe venni a hónapnak ezen szünetelésre eső napjait, így napi szinten adott hónapban a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 112,5 százalékának a harmincad részét nem kell megfizetni.
2024. január 1-jétől jelentősen változik a fenti szabály, tekintettel arra, hogy a minimális alapnál nem kerül figyelembevételre majd az a hónap, amelynek egészében a vállalkozó ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága, vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel, illetve az egyéni vállalkozó a minimális alapnál nem veszi számításba azt a hónapot, amelynek egészében egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. Azaz, a tevékenység szünetelése csak teljes naptári hónapra értelmezhető. Azokban a hónapokban, amelyekben a vállalkozó tevékenysége nem a hónap egészében szünetel, nem kerül sor arányosításra, így a szociális hozzájárulási adót a teljes hónapra meg kell fizetni.
A fenti szabályt 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelés esetében kell majd alkalmazni. 2024. január 1-jén folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabályok alkalmazandók.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás  Változások a Tbj. szabályaiban2023. Július 26. 11:05 - siteadmin A légitársaságok hozzájárulásáról és az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény módosította többek között a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényt és a Tbj.-t is. A módosítások alkalmazását nehezíti, hogy a hatályba lépésükre több különböző időpontban kerül sor. Az alábbiakban, a hatályba lépések időrendjét követve, a 2023. évi LIX. törvény társadalombiztosítási járulékra vonatkozó változásait foglalom össze. A szociális hozzájárulási adó változásairól – tekintettel arra, hogy a szociális hozzájárulási adóban nincsenek júliusban módosítások – augusztus elején adok teljes körű tájékoztatást.
Elsőként tekintsük át a 2023. évi LIX. törvény kihirdetését követő napon, azaz 2023. július 15-étől alkalmazandó Tbj. módosításokat!
2023. július 15-étől alkalmazandó módosítások1.1. Idén január 1-jétől alkalmazzuk a főfoglalkozású, átalányadózó egyéni vállalkozó kapcsán az ún. göngyölítéses szabályt. A göngyölítéses szabály alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) társadalombiztosítási járulékalapként figyelembe vett összeget, majd az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt. Ez a göngyölítéses szabály került be a családi járulékkedvezmény érvényesítésébe is. (Tbj. 34. § (6) bekezdése, 80. § (2) bekezdés). 2023. július 15-étől az átalányadózó egyéni vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt már nem az átalányban megállapított jövedelmet terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni, hanem az maximum a „göngyölítéses módszer” alapján megállapított társadalombiztosítási járulék mértékéig érvényesíthető.
1.2. Ugyancsak a göngyölítés alapján megállapított társadalombiztosítási járulékra hivatkozás került be a többes jogviszony szabályába. Amíg 2023. július 14-éig legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is álló, vagy nappali tagozaton is tanuló átalányadózó egyéni vállalkozó esetén azt a szabályt kellett alkalmazni, hogy „a társadalombiztosítási járulék alapja az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét)”, addig 2023. július 15-étől a társadalombiztosítási járulék alapja a göngyölítés szerint megállapított járulékalap lett.
1.3. A jogszabálymódosításokat nem követte a mezőgazdasági őstermelők szabályában a minimális alap arányosítására vonatkozó jogszabályi hivatkozás. Erre tekintettel a hivatkozás már nem a megfelelő bekezdésekre hivatkozott vissza, amelyre vonatkozóan én is többször kaptam már kérdéseket. Ezt korrigálta a törvénymódosítás azzal, hogy a Tbj. 41. § (6) bekezdésének „(2) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe „(4) és (5) bekezdésében” szöveg lépett.
2023. augusztus 1-jétől alkalmazandó módosításA Tbj. szerinti munkaviszonyban álló személy esetén, ha részmunkaidőben kerül foglalkoztatásra, figyelemmel kell lenni arra, hogy a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százalékából (járulékfizetési alsó határ) kell megfizetni. A Tbj. 27. § (3) bekezdése nevesíti azokat az eseteket, amikor nem kell a járulékfizetési alsó határt alkalmazni. Ebbe a körbe tartoznak többek között a szakképző intézmények adott tanulói is. Esetükben 2023. július 31-éig úgy rendelkezik a jogszabály, hogy nem kell a fenti járulékfizetési alsó határt alkalmazni a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban tanuló személy esetén. Ez a szabály 2023. augusztus 1-jétől úgy változik, hogy nem kell a járulékfizetési alsó határt alkalmazni a szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen részt vevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy esetében.
Megjegyzés: A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho), és egyszerűsített foglalkoztatás (efo) kapcsán a veszélyhelyzet ideje alatt, rendeleti szinten meghozott szabályokat beépítette az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvénybe, és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvénybe.
2023. szeptember 1-jétől alkalmazandó módosításA szünetelés ideje alatt szerzett, járulékalapot képező jövedelem kiegészül az olyan bevétellel, amelyből jövedelmet kell megállapítani. Azaz a járulékalapnál,
A módosítás indokolása a fenti kiegészítést a következőkkel indokolja:
2024. január 1-jétől alkalmazandó módosításA hatályos szabály alapján, ha az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése (azaz ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzőként kamarai tagság, egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése) ha hó közben kezdődik, akkor nem kell figyelembe venni a hónapnak ezen szünetelésre eső napjait, így napi szinten adott hónapban a minimálbér, illetve a garantált bérminimum harmincad részé(ei)t nem kell megfizetni.
2024. január 1-jétől jelentősen változik a fenti szabály, tekintettel arra, hogy a minimális alapnál nem kerül figyelembevételre majd az a hónap, amelynek egészében az egyéni vállalkozó ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői kamarai tagsága, az egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel. Azaz, a tevékenység szünetelése csak teljes naptári hónapra értelmezhető. Azokban a hónapokban, amelyekben az egyéni vállalkozó tevékenysége, illetve az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, közjegyző kamarai tagsága nem a hónap egészében szünetel, nem kerül sor arányosításra, a járulékkötelezettséget a teljes hónapra meg kell fizetni.
A fenti szabályt 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelés esetében kell alkalmazni. A 2024. január 1-jén folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.
Megjegyzés: Végezetül megemlítem, hogy a 2024. évi költségvetésről szóló törvény rögzíti, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék jövőre 11 100 forint/fő/hó összegre nő.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás SZÉP-kártyás változások augusztustól az év végéig2023. Július 17. 13:38 - siteadmin A 237/2023 (VI. 19.) kormányrendelet két ponton is változtat a SZÉP-kártya szabályozásán, augusztustól december 31-ig.
Bolti élelmiszervásárlásÚjra lehetővé válik, hogy a SZÉP-kártyabirtokosok a boltokban élelmiszert vásároljanak a kártyájukkal – a lehetőség augusztus elsejétől az év végéig él. Bármilyen élelmiszert lehet majd venni a kiskereskedelmi üzletekben a kártyákkal. Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedésekben, zöldség- és gyümölcskereskedőknél, hús- és húskészítményüzletekben, halboltokban, kenyér- pékáru és édesség kiskereskedésekben, egyéb élelmiszerüzletekben valamint dohányboltokban is lehet élelmiszert venni majd a SZÉP-kártyákkal, már ha elfogadják a SZÉP-kártyát az üzletek a fizetéskor. Dohánytermék, és alkoholtartalmú ital viszont nem fizethető ki vele.
200 ezer forint pluszjuttatás, kedvezményes adózássalA rendelet azt is kimondja, hogy béren kívüli juttatásnak számít, ha a munkáltató a dolgozónak 2023. augusztus 1. és december 31. között az éves rekreációs összegen felül, attól függetlenül utal legfeljebb 200 ezer forint egyszeri juttatást.
Az éves rekreációs összeg 450 ezer forint – eddig számít béren kívüli juttatásnak a SZÉP-kártyára a munkáltató által utalt pénz. A béren kívüli juttatás után 15% szja-t és 13% szochót kell fizetni. Az éves rekreációs összeg feletti juttatás egyes meghatározott juttatásnak számít – ezen juttatásoknál az szja-t és a szochót 1,18-as adóalapra kell megfizetni, így az összes közteher 33,04. A rendelet alapján a 450 ezer forinton felül még legfeljebb 200 ezer forintnyi juttatás adózhat kedvezményesen, béren kívüli juttatásként, ha a 200 ezer forintot augusztustól az év végéig utalja a munkáltató.
A NAV tájékoztatójában egyrészt azt írja, hogy 2023. augusztus 1 és december 31. között a munkáltatók egyszeri alkalommal, legfeljebb 200 ezer forint támogatást adhatnak béren kívüli juttatásként a munkavállalók SZÉP-kártyájára az évi 450 ezer forint rekreációs kereten felül. Másrészt azt, hogy a munkáltató a 200 ezer forint támogatást több részletben is utalhatja a munkavállaló SZÉP-kártyájára.
Az adóhatóság kitér még arra is, hogy ha a munkavállalónak az adott időszakban több munkáltatója van, a 200 ezer forint támogatást minden munkáltatótól megkaphatja. Valamint felhívják a figyelmet arra, hogy ha a munkavállaló munkaviszonya nem áll fenn a teljes adóévben, akkor sem kell a 200 ezer forint összegű juttatást a munkában töltött napokkal arányosítani (mint a 450 ezer forintos éves rekreációs keretet), hanem az teljes összegben jár. Sőt, ha a munkavállaló új munkaviszonyt létesít, akkor az új munkáltató is utalhat a SZÉP-kártyájára 200 ezer forint összegben pluszjuttatást.
A SZÉP-kártyán levő teljes összeg 2023. augusztus 1. és 2023. december 31. között használható hideg élelmiszer vásárlására, vagyis a kiegészítésként kapott legfeljebb 200 ezer forintnyi béren kívüli juttatás is. A SZÉP-kártyán már csak egy alszámla van, így arról lehet költeni szállás, szabadidő, vendéglátás célra, és a következő öt hónapban bolti élelmiszervásárlásra is.
0 hozzászólás Módosítások a táppénz, a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj, a nyilvántartás és az adatszolgáltatás szabályaiban.2023. Július 10. 11:52 - siteadmin Korábban már ismertettük a 2023. július 1-jétől az egészségbiztosítási ellátások megállapítására és a kifizetőhelyekre vonatkozó változásokat. Az alábbiakban a táppénz, a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj, a nyilvántartás és az adatszolgáltatás 2023. július 1-jétől hatályos törvényi módosításait foglalom össze.
Ahogy említettem, 2023. július 1-jétől hatályos módosítások a törvényben, pontosabban az 1997. évi LXXXIII. törvényben (Ebtv.) bekövetkező változásokat tartalmazzák. Az áttekinthetőségre tekintettel a törvénymódosításokat négy pontba foglalom össze.
1) A táppénzre és a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjra vonatkozó új szabályokA táppénz időtartamának megállapítására vonatkozó módosítás
A hatályos szabály alapján a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj. 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra jár… Ez a szabály 2023. július 1-jétől úgy módosult, hogy nem a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszakot kell figyelembe venni, hanem a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alapján kerül megállapításra a táppénz időtartama. Mit is eredményez ez a változás?
Munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban a keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadság jár. Nincs azonban betegszabadság például egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő keresőképtelensége kapcsán. Esetükben keresőképtelenség első napjától kezdve táppénz jár. A fenti módosítással elsősorban az egy évnél rövidebb táppénzre jogosultságnál, a jogviszonyok közötti különbségtétel szűnik meg. Továbbá a változás okainál figyelemmel kell lenni arra is, amelyet a törvénymódosítás indokolása rögzít:
Módosítás a gyermekápolási táppénz szabályában
Gyermekápolási táppénz kapcsán az alábbi három módosítást kell alkalmaznunk:
Az egyik módosítás az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek gyermekápolási táppénzére vonatkozik. Amíg a 3 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében külön meghatározásra kerül az egyedülálló szülő gyermekápolási táppénze, addig az egy évesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermekek esetében erre nem került sor. Ezt a hiányt pótolja a módosítás, mely szerint egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek esetében a gyermekápolási táppénz az egyedülálló szülőnek 168 naptári napon át jár.
A második módosítás pontosítja, hogy a gyermek születésnapján igénybe vett táppénzes napot melyik életkor szerinti gyermekápolási táppénz napokhoz kell hozzászámítani. Azaz a hatályos szabály alapján a gyermekápolási táppénznél előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig eltöltött táppénzes napokat kell figyelembe venni. 2023. július 1-jétől ez a szabály annyiban pontosul, hogy előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapját megelőző napig eltöltött táppénzes napokat kell figyelembe venni. Azaz, a gyermekápolási táppénz napokat minden életkor esetében a születésnaptól kezdődően kell számítani a következő születésnapot megelőző napig.
A harmadik módosítás pontosítja a gyermekápolási táppénznél az életkort, mert a hatályos szabály nem tér ki a pontosan egyéves, pontosan hároméves, és pontosan hatéves gyermekekre. A hatályos szabály egy évesnél, illetve háromévesnél vagy hatévesnél fiatalabb, illetve idősebb gyerekekre vonatkozik. Az új szabály már egyéves, hároméves, hatéves gyermekekről is rendelkezik.
A fenti gyermekápolási táppénzre vonatkozó szabályokat 2023. július 1-jén folyamatban lévő eljárásokban, illetve 2023. július 1-jén folyósított ellátások esetében is alkalmazni kell.
Mikor nem jár a táppénz?
2023. július 1-jétől jelentősen módosulnak azok a szabályok, amelyek arra vonatkoznak, hogy mikor nem jár a táppénz. Az egyik eset amikor a hatályos szabály alapján nem jár a táppénz a következő:
Az új szabály úgy rendelkezik, hogy nem jár a táppénz a betegszabadság lejártát követő szabadnapra, heti pihenőnapra és munkaszüneti napra, ha az ezen napokat követő első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn. Azaz, július 1-jétől kikerül a jogszabályból, hogy nem jár a táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt
A másik eset, amikor a hatályos szabály alapján nem jár a táppénz az alábbi:
Júliustól teljesen az új szabályt kell alkalmazni. Az új szabály alapján nem jár táppénz a táppénzre való jogosultság első napjának azon részére, amely alatt a biztosított keresőtevékenységet folytatott. Ha például a munkavállaló hétfőn bement 8 órakor dolgozni, de 12 órakor olyan rosszul lesz, hogy a háziorvosához el kell mennie, aki megállapítja a keresőképtelenségét, és ezalapján hétfőn a munkavállaló a táppénzre jogosulttá válik, akkor 8-12 óra közötti időtartamra nem jár a táppénz, hiszen ezen időszakban keresőtevékenységet folytatott.
A fenti „nem jár” szabályokat 2023. július 1-jén folyamatban lévő eljárásokban, illetve 2023. július 1-jén folyósított ellátások esetében is alkalmazni kell.
Megjegyzés: Várhatóan a közeljövőben megjelenő végrehajtási rendelet a fenti – 3. pontban foglalt – változások alkalmazását tovább részletezi.
Hatályon kívül helyezett szabály:
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak és a baleseti táppénz megállapításánál további változás lesz 2023. július 1-jétől, hogy hatályon kívül kerül az alábbi szabály:
A törvénymódosítás indokolása alapján meghaladottá vált a fenti szabály, amely azokra az esetekre vonatkozik, amikor a táppénzt olyan személy részére kell megállapítani, aki a keresőtevékenysége mellett a törvényben nevesített bizonyos ellátásban is részesül.
Hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjra vonatkozó új szabályok
A hatályos szabály alapján a kormányhivatal egészségbiztosítási szervéhez kell benyújtani a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmet a gyermek születésének napján nem biztosított szülő nőnek és vér szerinti apának a gyermekgondozási díj. 2023. július 1-jétől új szabály, hogy ha a vér szerinti apa a gyermek születése napján biztosított, akkor a munkáltatójának a székhelye szerinti kormányhivatal, egyéb esetben a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szerve bírálja el az igényt.
A táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj esetében is az ellátások megállapítása naptári napi alap figyelembevételével és naptári napi összegben történik. Ezzel összhangban 2023. július 1-jétől pontosul a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj szabálya méghozzá oly módon, hogy a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjnál nem a havi, hanem a naptári napi összeg kerül meghatározásra.
2) Az ügyintézés (SZÜF) és a kerekítés új szabályai:Személyre szabott ügyintézési felület (SZÜF)
2023. július 1-jétől az ügyintézésre új módon kerül sor. Ez az új mód a személyre szabott ügyintézési felület lesz, amelyről a módosítás a következőket rendeli:
A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és az a természetes személy, aki a külföldi foglalkoztatója helyett maga teljesíti biztosítással összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget
iránti kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a Kormány rendeletében meghatározott egységes, személyre szabott ügyintézési felületen közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) szerinti elektronikus úton nyújthatja be.
Továbbá a módosítás lehetőséget ad arra, hogy
Megjegyzés: A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz iránti kérelmek benyújtása, továbbá a kifizetőhely feladatellátása során az egészségbiztosító által rendszeresített, az egészségbiztosító honlapján, illetve a személyre szabott ügyintézési felületen közzétett nyomtatványoknak megfelelő érvényes nyomtatványokat kell használni.
Elektronikus kézbesítés
Ha az igénylő rendelkezik – az előző hírlevélben már említett – biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel, akkor az alábbi dokumentumokat elektronikus úton kell a részére megküldeni:
Megjegyzés: A küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
Biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel nem rendelkező ellátott részére a tájékoztatás postai úton is kézbesíthető.
A kerekítés szabályai
Tény, hogy lassan 16 éve, hogy az 1 és 2 forintos címletű érméket nem használjuk. Ezzel kapcsolatban 2023. július 1-jétől rendelkezik úgy az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.), hogy az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítési szabályokat az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, a baleseti táppénz, az utazási költségtérítési támogatás, a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás és a segély iránti kérelmek elbírálásakor kizárólag a folyósítás során kell alkalmazni olyan módon, hogy a kerekítést az adott időszakra vonatkozóan folyósítandó ellátás bruttó összegére és az ellátásból teljesített levonás után fennmaradó nettó összegre is alkalmazni kell.
Megjegyzés: Az ellátások megállapítása és összegük módosítása során a naptári napi alapot, illetve összeget két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni.
3) A nyilvántartásra vonatkozó új szabályokAz egészségbiztosító a megállapított, illetve folyósított pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokról, a baleseti táppénzről, az utazási költségtérítési támogatásról, a méltányosságból engedélyezett pénzbeli ellátásokról és az egyszeri segélyről a hatáskörébe tartozó ellenőrzési feladatok hatékony ellátása, a társadalombiztosítási kifizetőhelyek E. Alappal szembeni elszámolásának biztosítása, statisztikai adatszolgáltatások előállítása és teljesítése, más szervek részére adatszolgáltatás teljesítése, továbbá jogszabályban meghatározott egyéb feladat ellátása érdekében nyilvántartást vezet.
A fentiek alapján az egészségbiztosító nyilvántartást vezet az ellátott
4) Az adatszolgáltatásra vonatkozó új szabályokA 3) pontban foglalt nyilvántartás vezetése céljából a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató minden hónap 20. napjáig (2023. július hónapban folyósított ellátásokra vonatkozóan 2023. augusztus 20. napjáig) köteles teljesíteni, kizárólagosan elektronikus úton az alábbi adatszolgáltatást:
Az adatszolgáltatáson a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató feltünteti
Figyelni kell arra, hogy az adatszolgáltatást akkor is teljesíteni kell, ha a tárgyhónapban nem került sor pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, illetve baleseti táppénz folyósítására.
Az adatszolgáltatást a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített – a személyre szabott ügyintézési felületen közzétett – nyomtatvány alkalmazásával küldheti meg az egészségbiztosító részére.
Megjegyzés: Személyre szabott ügyintézési felületen 2023. augusztus 1-jétől lesz elérhető azon űrlap, amelyen a kifizetőhelyeknek teljesíteniük kell az adatszolgáltatási kötelezettségüket. Az űrlap az EGÉSZSÉGÜGY / EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI menüpontban lesz elérhető „Adatszolgáltatás a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről” megnevezéssel.
A személyre szabott ügyintézési felületről az adatszolgáltatás beküldhető
továbbá arra is lesz lehetőség, hogy a kifizetőhely a beküldésre más személyt vagy szervet (céget) hatalmazzon meg.
Megjegyzés: Ha az adatszolgáltatás teljesítését követően megállapításra kerül, hogy a biztosított ellátás iránti kérelmét a kifizetőhely tévesen utasította el, az ellátás összegét tévesen állapította meg, vagy az ellátást tévesen folyósította, az adatszolgáltatásban emiatt tévesen közölt adatokat a téves adatközlést követően benyújtott havi adatszolgáltatásban köteles módosítani.
Végezetül meg kell említeni, hogy 2023. július 1-jétől megváltozó adatszolgáltatással kapcsolatos további részletek elérhetők a Magyar Államkincstár 2023/1. számú „Tájékoztató a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére” kiadványában.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Nyári szabadság – a kiadás és nyilvántartás szabályai, buktatók2023. Június 26. 16:20 - siteadmin Nyáron sokan szeretnek szabadságra menni – nem csak egy, de két, vagy akár több hétre is. De vajon mennyi jár egyben, és akkor veheti-e ki a munkavállaló a vakációra szánt időt, amikor szeretné?
A fő szabály az, hogy a szabadságot nem a dolgozó veszi ki (bár a köznyelv így fogalmaz), hanem a munkavállalót meghallgatva a munkáltató adja ki.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. (Kivétel, ha a munkaviszony első három hónapjáról van szó.) A munkavállaló ezt az igényét legalább 15 nappal korábban kell, hogy bejelentse, a munkáltatónak. Célszerű, hogy ez valamilyen írásos formában történjen (mondjuk e-mailben). Tudjuk, a szó elszáll, az írás megmarad...
A másik fontos szabályA szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadnia a munkáltatónak, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ebbe a 14 napba – a szabadságként kiadott napokon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap is beleszámít. Praktikusan tehát ez két hetet jelent.
A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval is legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölnie kell a munkáltatónak. A szabadságkiadásnál is célszerű, ha az valamilyen írásos formában történik (akár emailben) – ez kell ahhoz, hogy ha később valamilyen nézeteltérés adódik, akkor legyen visszakereshető dokumentum.
Ahogy a munkaidőnyilvántartás, úgy a szabadságnyilvántartás is történhet a jelenléti íven (papíron), vagy szabadságtömbök használatával, e-mailben, de manapság sok helyen már ez is elektronikusan zajlik. Fontos, hogy ne csak a dolgozó, és a munkáltató tudjon a szabadságról, hanem a bérszámfejtés is. Ilyen szempontból is hasznos lehet a szabadságigénylő (és nyilvántartó) szoftverek használata, amelyek segítségével mindig naprakész információt találhatnak az érintettek (a dolgozó, a munkáltató és a bérszámfejtés is).
A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Ebben az esetben a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól (ilyenkor nem munkanapban, hanem óraszámban kell nyilvántartani a szabadságot). Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni (és órában kell nyilvántartani).
A szabadságot nem tologathatja a munkáltatóCsak kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén halaszthatja el a szabadság kiadását, de akkor is csak legfeljebb hatvan nappal. De az apasági szabadságot még ilyen esetben sem halaszthatja. Ugyanígy a munkavállaló már megkezdett szabadságát sem szakíthatja meg a munkáltató, csak az előbb felsorolt nyomós okokból (és az apasági szabadságot illetve a szülői szabadságot akkor sem). Fontos, hogy a munkáltatónak írásban kell indokolnia, ha a szabadságot elhalasztja vagy megszakítja. Plusz, ha a dolgozót kár éri a szabadságkiadás időpontjának módosítása miatt, vagy a szabadság-megszakítással összefüggésben, akkor a kárt és költséget a munkáltató köteles megtéríteni. A szabadság megszakításakor az az idő, amíg a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre ér a dolgozó, illetve amit a visszautazással, valamint a munkával tölt, nem számít bele a szabadságba.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
