|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Indul az eÁFA: mi ez, hogyan működik?2024. Március 18. 10:29 - siteadmin
Január elsejével élesítette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az elektronikus áfarendszert, az eÁFA-t. Az indulással több évet csúszott az adóhatóság: az első tervek szerint már 2021 nyarától a NAV készítette volna az áfabevallás elektronikusan elérhető tervezetét, többszöri csúszás után azonban az első adóbevallásokat 2024. február elsejétől lehet bevallani az eÁFA-rendszeren keresztül, a 2024. január elsejét is magába foglaló bevallási időszak adataival. Jó hír, hogy a rendszer egyes funkciói már ezt megelőzően, január elsejétől is elérhetők, legyen szó akár gépek közötti kapcsolatról, akár a webes felületről, amely egyébként az https://eafa.nav.gov.hu/home oldalon érhető el. Mint itt olvasható, a weboldal célja, hogy támogatást nyújtson az adózóknak a NAV rendelkezésére álló forrásadatok megtekintésének, adó kódolásának lehetőségével, az oldal ugyanakkor biztosítja a kimutatások (áfa analitika), majd a bevallás tervezetének generálását. Az eÁFA-ban, forrás adatként feldolgozhatók az Online Számla rendszerből érkező számlák, az online pénztárgép rendszerből származó nyugták és egyszerűsített számlák, illetve a harmadik országból importált áruk vámkezelése során készült vámáru-határozatok adatai is. A forrás adatokon túl az eÁFA-ban rögzíthetők, feldolgozhatók azok, az áfabevallás szempontjából releváns bizonylatok is, amelyekhez nem kapcsolódik adatszolgáltatási kötelezettség. Januártól tájékoztatásképpen az említett forrásadatok érhetők el – azért tájékoztatásképpen, mivel egyelőre a 2023 decemberében beérkezett adatokat lehet lekérdezni. Megjelennek ugyanakkor az adózó adatai és - az automata adókódolás eredményeként - a rendszerben követhető az áfapozíció is. Az eÁFA újdonsága az adókód, ezzel meghatározható, hogy egy adott ügylethez kapcsolódó bizonylat tételei a bevallás mely sorába kerüljön. Az eÁFA webes felületén a forrásadatok automatikus adókódolását a felhasználók saját döntéseiknek megfelelően módosíthatják, például elhalaszthatják, illetve arányosíthatják bizonylataik előzetesen felszámított áfatartalmát – olvasható a NAV tájékoztatójában. A rendszer tehát igazából február elsején élesedik, ami az aktuális – vagyis a bevallási időszakra vonatkozó – forrásadatok elérésén és szerkesztésén túl lehetőséget ad az adókód módosítására, az időszak zárása, a bevallás tervezetének elkészítésére, előellenőrzésre és természetesen a bevallás beadására is. Azt, hogy erre kinek mikor nyílik először lehetősége, az adóbevallás gyakorisága határozza meg: a havi bevallásra kötelezettek esetében már februárban (20-i határidővel), a negyedéves adózóknál áprilisban, szintén 20-ig, míg az éves gyakoriság esetében csak 2025-ben lehet először az e-rendszeren keresztül áfabevallást készíteni. Az 1-es áfakódú adóalanyok esetleges áfakötelezettségüket továbbra is nyomtatványon teljesíthetik. További fontos megkötés, hogy az eÁFA webes felülete azok számára elérhető, akik egy adott bevallási időszakban összesen 100 ezer darabnál kevesebb számlát kezelnek. Az eÁFA-rendszer használata egyelőre mások számára sem kötelező, az áfabevallást annak két rendszerén (gép-gép kapcsolat, eÁFA weboldal), de az ÁNYK-nyomtatvánnyal is be lehet nyújtani. Ha valaki több úton is benyújtja a bevallást, a NAV azt veszi figyelembe, amelyik elsőként érkezett be. Az adóhatóság ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az eÁFA-rendszerben bevallók adminisztrációs terhei is csökkennek, mivel számukra nem előírás, hogy az úgynevezett M-lapon is adatot szolgáltassanak. A gép-gép kapcsolaton keresztül bevallók pedig az önellenőrzési pótlék alól is mentesülnek, ha az önellenőrzést a bevallás beadásától, de legkésőbb az esedékességétől számított tizenöt napon belül benyújtják. További könnyebbség, hogy az eÁFA használatához nem kell létrehozni új technikai felhasználót, az online számlarendszerben meglévő kód működik itt is. A két rendszer ugyanakkor egyidejűleg is használható. A NAV az eÁFA-rendszerrel kapcsolatban videós segédletet is kiadott, ez itt érhető el.  0 hozzászólás  Cafeteria-tanácsadás és az e-Cafeteria alkalmazás2024. Február 20. 9:08 - siteadminHa szeretné meglévő cafetéria-rendszerét hatékonyabbá tenni, de akkor is, ha új cafetéria-rendszer bevezetésén gondolkozik és átfogó, reális képet kapna a lehetőségeiről, bennünk hatékony közreműködőkre találhat. Portfóliónkat professzionális cafeteria-tanácsadással is bővítettük, valamint egy saját fejlesztésű, felhasználóbarát, önkiszolgáló e-Cafeteria alkalmazást is ügyfeleink rendelkezésére bocsájtunk, amiben naprakész adatok, információk teszik átláthatóvá a béren kívüli juttatások rendszerét. Ha elveszett a részletekben vagy ha kacifántosnak tűnnek a cafetéria-rendszert érintő adózási törvények, forduljon hozzánk bizalommal! Általánosságban a cafetéria-rendszerrőlAmikor azt mondjuk cafetéria-rendszer, akkor azon nem mást,
mint a béren kívüli egyéb juttatások rendszerét értjük. Ezen belül két nagyobb
csoportot különíthetünk el: az adómentesen adható, kedvezményes adózású és a bérjövedelemként
adózó juttatásokat; utóbbi esetében ugyanakkor elkülöníthetünk béren kívüli
juttatásokat, egyes meghatározott juttatásokat, valamint az összevont adóalap
részeként adó- és járulékköteles juttatásokat is. Maga a cafeteria szó az
angol önkiszolgáló vendéglő kifejezésből ered, és egészen szépen fedi is a
valóságot, hiszen a cafetéria-rendszer lényege, hogy pontosan ugyanúgy lehet
számunkra megfelelő elemeket válogatni a munkaadó által összeállított juttatási
rendszerből, mintha csak egy gyorsétteremben szemezgetnénk a rendelkezésünkre
bocsájtott kínálatból. Hogyan tudjuk hatékonyabbá tenni a cafetéria-rendszert?Nem csak a bérek optimalizálása szempontjából, de a rendelkezésére álló pénzügyi források tudatos kihasználásának nézőpontjából is lényeges, hogy jól működő cafetéria-rendszert működtessen. Azért, hogy a lehető legjobban ki tudja használni a rendszer nyújtotta előnyöket, fontos, hogy naprakész ismeretei legyenek a jelenleg is érvényben levő adózási törvényekről, de tisztában kell lennie azzal is, hogy ezeket a törvényeket hogyan lehet optimálisan a gyakorlatba ültetni. Ehhez nyújtunk szakértői, tanácsadói segítséget, ugyanakkor szívesen állunk rendelkezésére akkor is, ha még csak fontolgatja, hogy a közeljövőben bevezetné a cafetéria-rendszert. Cafetéria-szakértőnk azontúl, hogy segít szakszerűen bevezetni a cafeteria-rendszert, összeállít egy minden szempontból előnyös választéklistát is, ami mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló számára adóelőnyt jelenthet. Praktikus önkiszolgáló e-Cafeteria alkalmazásHa pedig mindez nem lenne elég, saját fejlesztésű, felhasználóbarát alkalmazásunk használatával bárhonnan elérheti a béren kívüli juttatások rendszerét, ehhez pedig nincs is másra szüksége, mint internetkapcsolatra és egy webböngészőre. Azontúl, hogy magas szintű biztonsági rendszer védi a felhasználók személyes adatait, az alkalmazás naprakész a jogszabályi változásokat illetően, így mindig a legújabb cafetéria szabályozás szerint járhat el. Érdeklik a további részletek, esetleg többet is megtudna az e-Cafeteria alkalmazás használatában rejlő nagyszerű lehetőségekről? Kérjen részletes tájékoztatást, keressen minket elérhetőségeink valamelyikén! 0 hozzászólás Kölcsönzött munkaerő bére2024. Február 9. 12:23 - siteadminFő szabály szerint ugyanannyi bér jár a kölcsönzött munkavállalónak, mint a saját dolgozónak,azonban van kivétel. Amikor egy cég kölcsönzött munkavállalókat vesz igénybe a munkavégzéshez, akkor a kölcsönzött dolgozó nem a kölcsönbe vevő céggel áll munkaviszonyban,
hanem a kölcsönbeadóval. A bért tehát a kölcsönbeadó cég fizeti neki. Ehhez képest is érdekes az a szabály, hogy vajon egyforma bért kell-e fizetni egyenlő munkáért a kölcsönbevevőnél foglalkoztatott saját dolgozóknak, és a kölcsönbeadó által foglalkoztatott kölcsönzött dolgozóknak.
Sokan vélik úgy, hogy a kölcsönzött dolgozók alacsonyabb bért kaphatnak, mint a saját dolgozók. De nézzük, mit mond az idevágó jogszabály.
Arra vonatkozóan, hogy mennyi bér jár a kölcsönzött dolgozónak, a Munka Törvénykönyve (MT) ad határozott iránymutatást.
Az egyenlő bánásmód követelményéről szóló fejezetben szerepel, hogy a kikölcsönzés alatt a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket kell biztosítani a kölcsönzött munkavállalók számára is. Ez a kitétel különösen vonatkozik a várandós és szoptató nőkre, a fiatal dolgozók védelmére, a munkabérre (és védelmére), illetve az egyéb juttatásokra, valamint általában az egyenlő bánásmód követelményére.
Fontos, hogy az egyenlő bánásmód szempontjából munkabérnek minősül minden, a munkaviszonyhoz köthető, közvetlenül vagy közvetve adott pénzbeli és nem pénzbeli juttatás, így például az év végi prémium, és a cafeteria is, nem csak a munkabér. (A cafeteriát fizetheti a kölcsönvevő cég is – ilyenkor erről meg kell állapodnia a kölcsönadónak és kölcsönvevőnek a köztük lévő szerződésben.)
Ami az egyenlő bérezés szabályát illeti, van kivétel is. A kölcsönvevőnél csak a foglalkoztatás 181. napjától kell alkalmazni a saját dolgozókkal egyenlő bérezés szabályát a kölcsönzött dolgozókra, amennyiben:
- a kölcsönzött dolgozó a kölcsönbe adónál határozatlan idejű munkaviszonyban áll, és akkor is kap bért, ha éppen nincs kikölcsönözve,
- ha a kölcsönzött dolgozó munkaerőpiactól tartósan távol lévőnek minősül (2004. évi CXXIII. törvény 1.§ (2) 1.) és ha
- a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságtól, vagy közhasznú szervezettől kölcsönzik ki a dolgozót.
Tehát egyenlő munkáért egyforma bért csak akkor kell fizetni a kölcsönzött és a saját dolgozónak, ha nem a fenti három esetről van szó.
És hogy mikor egyenlő a munka? Az MT szerint (egyenlő bánásmód követelménye fejezet) akkor, ha egyforma természetű, minőségű, mennyiségű, ha azonosak a munkakörülmények, a szükséges szakképzettség, ha egyforma a fizikai vagy szellemi erőfeszítés, a szükséges tapasztalat, az elvárt felelősség. Figyelembe kell venni a munkaerőpiaci viszonyokat is.
Bizonyos tevékenységeknél lehet, hogy nem túl bonyolult megítélni, egyenlő munkákról van-e szó, amelyekért tehát egyforma bér jár, kölcsönzött és saját dolgozónak.
De feltehetőleg nem kevés olyan munkavégzés is van, ahol nem egyszerű megmondani, melyik munkák közé lehet kirakni az egyenlőségjelet.
0 hozzászólás  Kinek jár a februári 13. havi nyugdíj, vagy ellátás2024. Január 16. 12:45 - siteadminMutatjuk, kiknek jár februárban a 13. havi nyugdíj, vagy ellátás és kitérünk azokra is, akiknek nem jár. A tizenharmadik havi nyugdíjat 2021-től vezették be újra – az első évben februárban még csak egyheti plusznyugdíj érkezett, 2022-ben viszont már megkapták az érintettek a teljes havi járandóságukat pluszban, ahogy 2023-ban is.
2024-ben is egy teljes havi plusznyugdíj érkezik februárban, amelynek összege a 2024. januártól 6 százalékkal megemelt havi ellátással egyenlő.
Ahogy a Nyugdíjguru precízen kitért rá összefoglalójában, a 13. havi nyugdíj mellett van úgynevezett 13. havi ellátás is – mutatjuk, miben egyezik (jogosultság) és miben különbözik (érintettek köre) egymástól a két fogalom.
13. havi nyugdíjat az kaphat, aki- öregségi teljes nyugdíjban (ide számít a nők40 is), özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, szülői nyugdíjban, baleseti hozzátartozói nyugellátásban vagy mezőgazdasági járadékban részesül, feltéve, hogy már 2023-ban is legalább egy napig kapta valamelyik felsorolt ellátást. Ha a felsoroltak közül több ellátást is kap, akkor mindegyikre megilleti a 13. havi nyugdíj is.
13. havi ellátást az kaphat, aki- korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, rokkantsági járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, polgármesterek közszolgálati járadékában, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban, a hadigondozásról szóló törvény alapján járó rendszeres pénzbeli ellátásban, az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelésben vagy juttatásban, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban, nemzeti gondozási díjban, házastársi pótlékban vagy házastárs után járó jövedelempótlékban részesül. Itt is az a szabály, hogy a februári pluszpénz csak akkor jár, ha 2023 legalább egy napján kapta már az érintett valamelyik ellátást, illetve hogy ha valaki többféle ellátást is kap, akkor mindegyikre jár a 13. havi is.
Fentiekből következik, hogy ha valakinek 2024-es dátummal állapították meg a fentiekben felsorolt valamelyik ellátását (tehát legalább egy napra nem volt jogosult már 2023-ban a juttatásra), akkor arra neki 2024-ben még nem jár 13. havi nyugdíj/ellátás.
A 13. havi nyugdíjat/ellátást automatikusan kiküldi a folyósító szerv, a szokásos rendben, és módon, a februári ellátással együtt.
Ha valaki jogosult lenne a 13. havi nyugdíjra/ellátásra, de idén januárban meghal, attól a pluszjuttatás még jár. Azt a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér (egymást követő sorrendben), ezek hiányában pedig az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés véglegessé válása napjától számított egy éven belül. Ebben az esetben a kifizetés nem hivatalból, automatikusan történik meg, hanem kérelmezni kell.
0 hozzászólás2024. Egészségbiztosítás ellátásainak változása2024. Január 16. 11:08 - siteadminAz egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak 2024. évi változásairól. 1. Egészségbiztosítási pénzbeli ellátásainak felső határa:A táppénz, az örökbefogadói díj és a gyermekgondozási díj felső határa az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján a következő:
- táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét;
- a gyermekgondozási díj, és az örökbefogadói díj összege legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a;
- hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj – ha a biztosított nem rendelkezik adott jövedelemmel - havi összege:
- felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén
a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70 %-a,
- mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén
a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 %-a.
A fenti ellátások maximális összege 2023. és 2024. években a következőképpen alakult:
 Megjegyzés: Az 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendeletben foglalt minimálbért és garantált bérminimumot az ellátások tekintetében 2024. január 1-jétől kell alkalmazni. Az ellátások fenti számításának alapja mindezek alapján a következő: minimálbér 2023. január 1-jétől havi bruttó 232 000 forint, míg 2024. január 1-jétől havi bruttó 266 800 forint. Garantált bérminimum 2023-ban havi bruttó havi 296 400 forint, míg 2024. január 1-jétől havi bruttó 326 000 forint.
|
Blog archivum
|
