|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Azonosság és különbség a táppénz és a baleseti táppénz között2023. Március 23. 13:43 - siteadmin A koronavírusjárvány idején mind az egészségügyben dolgozóknál, mind a pedagógusoknál nagyon sokszor felmerült az a kérdés, hogy ha feltehetően munkájuk során kapták el a koronavírus-fertőzést, akkor mikor jogosultak táppénzre, és mikor állapíthatják meg a részükre a baleseti táppénzt. Az alábbiakban adott szempontok alapján áttekintjük a táppénz és a baleseti táppénz azonosságait és különbségeit, de a külképviseletekre és a tartós külszolgálatra most nem térünk ki.
A társadalombiztosítás az üzemi balesetből, illetve a foglalkozási megbetegedésből eredő ellátásokat pozitívan kezeli. A legjobb példa erre a baleseti táppénz, amely a táppénzzel szemben passzív jogon is jár, és a figyelembe vett mérték, valamint az ellátás összege jóval magasabb a táppénz mértékénél és összegénél. Mindezek alapján hasonlítsuk össze a két ellátást!
Milyen típusú ellátás a táppénz és a baleseti táppénz?Mind a táppénz, mind a baleseti táppénz biztosítási jogviszony alapján járó társadalombiztosítási ellátás. A táppénz egészségbiztosítás pénzbeli ellátása, míg a baleseti táppénz olyan pénzbeli ellátás, amely baleset esetén, azaz pontosabban üzemi baleset, és foglalkozási megbetegedés kapcsán állapítható meg.
A társadalombiztosítási ellátás kapcsán azt is meg kell említeni, hogy mind a táppénz, mind a baleseti táppénz akkor állapítható meg, ha azt az arra jogosult személy megigényli. Mindezek alapján nézzük meg, hogy ki jogosult ezen pénzbeli ellátásokra!
Ki jogosult táppénzre és baleseti táppénzre?A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van. Azaz táppénzre jogosult az, aki
Nézzük meg az utolsó két szempontot!
Biztosítási jogviszony Biztosítási jogviszony fennállása alatt jár a táppénz. Ha például a határozott idejű munkaviszony, mint biztosítási jogviszony 2023. április 4-én megszűnik, és a volt munkavállalót az orvos 2023. április 5-én veszélyeztetett terhesnek minősíti, akkor a volt munkavállaló a jogviszony megszűnésére tekintettel nem jogosult táppénzre.
A táppénzzel szemben a baleseti táppénz passzív jogon is jár. A baleseti táppénz így annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében keresőképtelen lesz, vagy ugyanabból az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés eredően ismételten keresőképtelenné válik.
Megjegyzés: Nem jogosult azonban baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből, vagy foglalkozási megbetegedés eredően baleseti járadékban részesül.
Keresőképtelenség
A keresőképtelenséget az arra jogosult orvos állapíthatja meg és igazolja le. A keresőképtelenséget eredeti orvosi igazolással kell igazolni.
Táppénz esetén keresőképtelen az,
A fentiektől teljesen eltér a baleseti táppénz kapcsán a keresőképtelenség meghatározása. Baleseti táppénz esetén ugyanis az a személy minősül keresőképtelennek, aki
Táppénz, baleseti táppénz időtartamaA táppénz, hasonlóan a baleseti táppénzhez a keresőképtelenség időszakára jár. Ugyanakkor a két pénzbeli ellátás eltérő időtartamra állapítható meg.
Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra,
Megjegyzés: Nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, beteg gyermek ápolása, vagy közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt részesült táppénzben.
Meg kell említeni, hogy biztosítás tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki
Ezzel szemben a baleseti táppénz 1 éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb további 1 évvel meghosszabbítható. Ezen baleseti táppénz megállapításakor az előzetes biztosítási időt és táppénzfolyósítást nem kell figyelembe venni.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a baleseti táppénz időtartama esetén is érvényesül a baleseti ellátás pozitívabb megítélése. Ez a pozitív megítélés még erősebben érződik a baleseti táppénz mértékénél és összegénél.
Táppénz, baleseti táppénz mértékeA táppénz olyan pénzbeli ellátás, amely felső határral rendelkezik, és függ a biztosítási idő hosszától és attól, hogy a biztosított járó- vagy fekvőbeteg kezelésben részesül. Mindezek alapján a táppénz összege a táppénz alap 60 százaléka, folyamatos, legalább 730 biztosításban töltött nap esetében.
Megjegyzés: Folyamatos a biztosítás, ha 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj – kivéve az ún. hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjat –, az örökbefogadói díj és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az ideje.
A táppénz a táppénz alap 50 százaléka, ha
Ezzel szemben a baleseti táppénz mértéke a baleseti táppénz alapját képező jövedelem 100 százaléka, úti baleset esetén annak 90 százaléka.
Táppénz, baleseti táppénz összegeA táppénz felső határral kerülhet megállapításra, folyósításra, ezzel szemben a baleseti táppénznél nincs ilyen felső határ.
Felső határ: A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (azaz például 2023-bann 464 000 forintnak) harmincad részét. Azaz a táppénznek felső határa 2023-ban 15 467 forint/nap.
A baleseti táppénznek nincs felső határa. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés következtében, abban a jogviszonyában, amelyben a baleset érte újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet.
Betegszabadság és méltányosságVégezetül két különbséget meg kell említeni. A táppénz – a keresőképtelenség kódjától függően – járhat a keresőképtelenség első napjától, illetve a betegszabadság lejártától. Ezzel szemben a baleseti táppénz a keresőképtelenség első napjától jár.
A táppénz megállapítására sor kerülhet méltányossági eljárás keretében, ugyanakkor baleseti táppénzt méltányosságból nem lehet megállapítani.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás 14 élethelyzet, amikor nem kell a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettséget teljesíteni2023. Március 16. 12:44 - siteadmin A munkavállaló alapkötelezettségei közé tartozik mind a munkavégzési, mind a rendelkezésre állási kötelezettség. Vannak azonban olyan esetek, amikor a Munka Törvénykönyve mentesíti a munkavállalót ezen kötelezettségei alól. Az alábbiakban összefoglaljuk a törvényi mentesítéseket, és külön kitérünk arra is, hogy mely esetekben jár munkavégzés hiányában a távolléti díj.
A 2012. évi I. törvény (Mt.) 14 olyan esetet különít el, amikor a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Az alábbiakban pontokba szedve tekintsük át ezeket az élethelyzeteket!
1.
A munkavállalónak nem kell sem munkát végezni, sem rendelkezésre állni a keresőképtelenség időtartamában, vagy ha egyébként munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan.
A munkavállalót terheli, hogy a keresőképtelenségéről orvosi igazolást kérjen, és azt a munkáltatónak benyújtsa. Ha a munkavállaló a saját keresőképtelensége kapcsán betegszabadságra jogosult, akkor ezen időtartamra a távolléti díj 70 százaléka illeti meg. A munkavállalónak a fenti távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül.
2.
A munkavállaló mentesül a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettség alól abban az időszakban, amikor emberi reprodukciós eljárással összefüggően, egészségügyi intézményben kezelik. A reprodukciós eljárással összefüggő kezelés időtartama szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj nem illeti meg.
3.
Nem kell a munkavállalónak munkát végezni, és rendelkezésre állni, ha kötelező orvosi vizsgálaton – például munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálaton – vesz részt. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
4.
A munkavállaló mentesül a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettség alól a véradáshoz szükséges, legalább 4 óra időtartamra. Esetükben is érvényesül, hogy munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
5.
Ha a munkavállaló nő a gyermekvállalását követően olyan korán megy vissza dolgozni, amikor a gyermekét még szoptatja, akkor ezen időszakban a szoptató anya mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség aló a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
6.
A munkavállaló mentesül a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettség alól hozzátartozója halálakor 2 munkanapra. Hozzátartozónak minősül házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. (Megjegyzés: Az Mt. 2023. januárjától a következőképpen határozza meg a gyermek fogalmát. Gyermek a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák.) A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
7.
A munkavállaló mentesül a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettség alól általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre. Ugyancsak érvényesül, hogy a munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
8.
Nem kell a munkavállalónak munkát végezni, és rendelkezésre állni arra az időtamtamra sem, amíg önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálatot lát el. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban erre az időszakra távolléti díjra nem jogosult. (1996. évi XXXI. törvény rendelkezik a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról.)
9.
A munkavállalónak nem kell sem munkát végezni, sem rendelkezésre állni bírósági vagy hatósági eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra. A munkavállaló a munkáltatónak a bíróságtól vagy adott hatóságtól érkezett felhívással/idézéssel tudja igazolni, hogy mely időszakban lesz távol a munkából. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, míg távolléti díjra csak akkor jogosult, ha a bírósági vagy hatósági eljárásban tanúként hallgatják meg.
10.
Mentesül a munkavállaló a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb 10 munkanapra. A munkavállalót a kérésének megfelelő időpontban – az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított 90 napon belül – kell mentesíteni. A rendelkezésre állás és munkavégzés alóli mentesítésre vonatkozó igényéről a munkavállaló legalább 5 munkanappal korábban köteles tájékoztatni a munkáltatót. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
11.
A munkavállalónak nem kell sem munkát végezni, sem rendelkezésre állni különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára. Ha például a munkavállaló lakásában bekövetkezett tűz, vagy hozzátartozójának balesete, vagy ónos eső miatt járhatatlan útviszonyok miatt nem tud munkába menni, akkor az Mt. alapján jogosan van távol a munkából. Természetesen a fenti jogszerű távollét esetén a munkavállalónak miharabb tájékoztatnia kell a munkáltatóját a távollétéről, és annak okáról. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban ezen időszakra távolléti díjra nem jogosult.
12.
Évente legfeljebb 5 munkanapra mentesül a munkavállaló a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából. Az évi maximum 5 munkanapot a jogosult kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. A súlyos egészségi ok fennállását és a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban ezen időszakra távolléti díjra nem jogosult.
13.
Mentesül a munkavállaló a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra. Ide sorolható például a jogszerűen folytatott sztrájk időtartama. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban ezen időszakra távolléti díjra nem jogosult.
Megjegyzés: Meg kell említeni, hogy ha a munkáltató rendelkezik kollektív szerződéssel, akkor a kollektív szerződés a fentiekben leírtaktól csak a munkavállaló javára térhet el.
14.
Az utolsó mentesülési eset a kötelezettségszegésre vonatkozik. A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb 30 napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. A munkavállaló ezen időszakra jogosult lesz távolléti díjra, továbbá ezen távollét szabadság szempontjából is munkában töltött időnek minősül.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Egyszerűsített foglalkoztatás 2023-ban2023. Március 9. 16:49 - siteadmin Az egyszerűsített foglalkoztatás egyfajta atipikus foglalkoztatási forma, jellemzően rövid időre létrejövő munkaviszonyt takar, meghatározott tevékenységek végzésére. Lassan itt a szezonja. Egyszerűsített foglalkoztatásnak számít az idénymunka (mezőgazdasági, vagy turisztikai) és az alkalmi munka is, aminek speciális formája a filmipari statiszta foglalkoztatása.
Idénymunkára évi 120 napra lehet munkaviszonyt létesíteni egy-egy személlyel. Alkalmi munkára pedig összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napra, egy hónapon belül maximum 15 naptári napra, egy éven belül pedig legfeljebb 90 napra lehet munkaviszonyt létesíteni. Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára és alkalmi munkára is létesít munkaviszonyt (nyilván ez több alkalmat jelent), akkor is az a szabály, hogy naptári évenként 120 napnál nem lehet hosszabb a foglalkoztatás.
A Munka Törvénykönyve alapján alkalmi munkásból nem annyit foglalkoztathat egy cég, amennyit akar, hanem létszámarányosan maximált a felvehető emberek száma. Például ha nem foglalkoztat főállású alkalmazottat a munkáltató, akkor legfeljebb 1 alkalmi munkást vehet fel egy naptári napra vetítve, napi 2 alkalmi munkáshoz legalább 1-5 főállású alkalmazott kell, 4-hez minimum 6-20 főállású alkalmazott, 20 alkalmazott felett pedig a munkavállalók legfeljebb 20 százaléka lehet alkalmi munkás egy naptári napra vetítve. A naptári napra vetített létszám éves átlagban kell, hogy meglegyen, vagyis egyenlőtlenül is elosztható. A létszámkorlátozások nem vonatkoznak a filmipari statiszták egyszerűsített foglalkoztatására, illetve ha szociális szövetkezetnél valósul meg az egyszerűsített foglalkoztatás.
Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz elég a szóbeli megállapodás (de lehet munkaszerződést is kötni, ha a munkáltató nem kötelezett elektronikus bevallásra), és a munka megkezdéséig be kell jelenteni a NAV-hoz, elektronikusan (a 22T1042E jelű adatlapon), telefonon (a 185-ös számon), vagy mobilapplikáción. Ha meghiúsul a munkavégzés, rövid ideig (vagy a bejelentés után két órán belül, vagy aznap 9 óráig) vissza lehet vonni, vagy módosítani.
Az egyszerűsített foglalkoztatásban legalább a minimálbér 85 százalékát kell megadni a dolgozónak (1134 forint/óra), illetve szakképzettséget igénylő munkakörben legalább a bérminimum 87 százalékát kell kifizetni a munkásnak (1483 forint/óra). A filmipari statisztánál a maximum szabott, alkalmi munkásként nettóban nem kereshet többet naponta, mint a minimálbér 12 százaléka (27 840 forint).
Az egyszerűsített foglalkoztatásnál a közteher is egyszerűsített (minden szokásos foglalkoztatással kapcsolatos adót és járulékot kivált, a munkavállótól levonandó és a munkáltató által fizetendő közterheket is) és immár a minimálbérhez kötött:
Van még néhány általános tilalom is, így az egyszerűsített foglalkoztatás nem alkalmazható a közszférában. A mezőgazdasági idénymunkás nem végezhet továbbfeldolgozási tevékenységet. Harmadik országbeli munkást pedig csak mezőgazdasági idénymunkára lehet felvenni. A munkáltató akkor sem alkalmazhat egyszerűsített foglalkoztatást, ha 300 ezer forintnál nagyobb adótartozása van. 0 hozzászólás  Összefoglaló a betegszabadságról2023. Február 27. 14:59 - siteadmin Ebben az évben több olyan kérdést érkezett hozzánk, amely a betegszabadság számításával, az arra jogosultakkal kapcsolatos. Az alábbiakban pontokba szedve, részletes tájékoztatást adunk a betegszabadságról.
Elsőként tekintsük át, hogy ki is jogosult betegszabadságra?
Kinek jár betegszabadság?Betegszabadságra jogosultak a munkavállalók, és mindazok, akiket munkaviszony jellegű jogviszonyban foglalkoztatnak. Munkaviszony jellegű jogviszonyba tartozik többek között közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony.
A saját jogú nyugdíjasok nem minősülnek biztosítottnak, de keresőképtelenségük esetén, ha munkaviszonyban vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban dolgoznak, betegszabadságot kell megállapítani. Ennek pedig az az oka, hogy a betegszabadság nem biztosítási jogviszony alapján jár. A betegszabadságot a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályozza, így a betegszabadság munkaviszonyhoz, valamint munkaviszony jellegű jogviszonyhoz köthető. Erre tekintettel szóba sem kerülhet a betegszabadság például egyéni vagy társas vállalkozó, biztosított mezőgazdasági őstermelő, illetve biztosítási jogviszonyban álló megbízott keresőképtelensége esetén.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban külön-külön járhat a betegszabadság. Ha például a munkavállaló egyidejűleg több munkáltatónál is dolgozik, mindegyik jogviszonyában keresőképtelennek minősül, és a betegszabadságát még nem merítette ki, akkor a betegszabadságot mindegyik munkaviszonyban külön-külön kell megállapítani.
KeresőképtelenségA keresőképtelenséget az arra jogosult orvos bírálja el. A hatályos szabály alapján a keresőképtelenség elbírálásának az a célja, hogy a betegszabadság igénybevételéhez megállapítsa és igazolja az orvos, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége miatt ellátni nem tudja.
Betegszabadság esetén a keresőképtelenség elbírálása az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 44. § a) és f) pontjai alapján történik, amelyek a következők: Keresőképtelen
Azaz a betegszabadság a munkavállaló, munkaviszony jellegű jogviszonyban álló személy saját betegsége esetén jár. Ennek a szabálynak az alkalmazása során azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy saját betegség esetén is vannak olyan keresőképtelenségek, amelyeknél a keresőképtelenség első napjától baleseti táppénz, illetve táppénz jár. Ilyen esetek – a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet alapján – a következők:
Megjegyzés: Munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszonynál, a még ki nem merített betegszabadság esetén, adott keresőképtelenségi kódok esetén lehet betegszabadságot megállapítani. Ilyen kódok lehetnek a „3”-as, „4”-es és „8”-as keresőképtelenségi kódok.
Betegszabadság időtartamaA munkaviszonyban vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban álló személyeket – saját betegségük esetén – évenként, a keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadság illeti meg azzal, hogy évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. A betegszabadság kiadásánál a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. Azaz a betegszabadság csak munkanapra jár.
Megjegyzés: Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a betegszabadság kiadásánál a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és munkaszüneti napot. Ha a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni.
Különleges esetek:
Ha például a keresőképtelen munkavállaló márciusban igénybe vette a 15 munkanap betegszabadságát, majd szeptembertől munkahelyet váltott, és az új munkahelyén „8-as” keresőképtelenségi kóddal ismét keresőképtelen lesz, akkor szeptemberben 5 munkanap betegszabadsággal kezdődik a keresőképtelensége. Azaz ez esetben éves szinten nem 15 munkanap, hanem 20 munkanap betegszabadságot vesz igénybe a munkavállaló.
Ha az alkalmazott keresőképtelensége kapcsán az év utolsó munkanapján betegszabadságra volt jogosult, és a keresőképtelensége a következő év elején is fennáll, akkor a következő év első munkanapjától is betegszabadságot kell megállapítani. A következő évben így megállapított betegszabadság már a következő évi (azaz az első 15 munkanapra eső) betegszabadságból kerül kiadásra.
Betegszabadságra járó díjazásA betegszabadságot teljes egészében a foglalkoztató (munkáltató) fizeti. A betegszabadság tartamára a Munkatörvénykönyvben foglalt távolléti díj 70 százaléka jár. A betegszabadság időtartamára járó távolléti díjnak nincs felső határa.
Összefoglalva:
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Hogyan alakultak 2023-ban minimális alapok szerinti tb közterhek és az ellátások maximális összegei?2023. Február 21. 12:17 - siteadmin Egyes biztosítási jogviszonyoknál legalább a minimális alapokból kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. Ennek a minimális alapnak az összege a mindenkori minimálbér alapján változik. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak nagy részénél maximalizálva van az ellátás összege, amely szintén a mindenkori minimálbérhez igazodik. A minimálbér növekedése tehát befolyásolja a minimális alap szerint fizetendő tb összegeket, és a táppénz, a gyermekgondozási és örökbefogadói díj maximális összegének alakulását. Az alábbiakban a minimálbér növekedése kapcsán a fenti változásokat ismertetjük.
A minimális alap kapcsán 2023-ban befizetendő tb közterhekA 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.) foglalt biztosítási jogviszonyok közül az alábbi jogviszonyok esetén érvényesül a minimális alap:
Megjegyzés: Meg kell említeni, hogy a minimális alap szerinti fizetési kötelezettség nem vonatkozik a kiegészítő tevékenységet folytatókra.
Az alábbiakban – kivéve a biztosított egyházi személyeket – a fenti biztosítási jogviszonyok minimális alapjai kapcsán fizetendő tb közterheket foglaljuk össze.
MunkaviszonyTeljes munkaidős munkaviszonyban a munkabérnek el kell érnie legalább a minimálbért, míg szakképzettséget igénylő tevékenység esetén legalább a garantált bérminimumot. Részmunkaidőben legalább a minimálbér 30 százaléka (ami 2023-ban havi bruttó 69 600 forint) alapján kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. (Havi bruttó 69 600 forint az alábbi táblázatban minimális alapként került feltüntetésre).
Megjegyzés: A minimálbér 2023-ban havi bruttó 232 000 forint, illetve szakképzettséget igénylő tevékenység esetén havi bruttó 296 400 forint.
Tekintsük át, hogy 2023-ban mekkora mértékű havi tb közterheket kell fizetni munkaviszonyban!
Egyéni-, és társas vállalkozói jogviszony alapján fizetendő havi társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adóNem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni-, és társas vállalkozót 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékfizetés terheli, amelynek minimális alapja havonta legalább a minimálbér (azaz bruttó havi 232 000 forint), míg szakképzettséget igénylő tevékenység esetén legalább a garantált bérminimum (azaz bruttó havi 296 400 forint). A vállalkozás által fizetendő 13 százalék szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka (ami bruttó 261 000 forint), míg szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum 112,5 százaléka (ami bruttó havi 333 450 forint)
Mindezek alapján 2023-ban a vállalkozói tevékenységben a minimális alapok szerint fizetendő tb közterhek a következők:
Biztosított őstermelő által fizetendő havi társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adóA biztosított mezőgazdasági őstermelő – beleértve a kezdő őstermelőt is – havonta 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék megfizetésére köteles a minimálbér 92 százaléka után, ami 2023-ban havi bruttó 213 440 forint.
Az a biztosított mezőgazdasági őstermelő, akinek a tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét (azaz a 12 millió forintot), az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. A biztosított mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi – támogatások nélküli – bevétele 15 százalékának egytizenketted részét kell tekinteni.
Összegezve a biztosított mezőgazdasági őstermelő által fizetendő társadalombiztosítási járulék a következő:
A járulékfizetésre kötelezett, biztosított őstermelő a 13 százalék szociális hozzájárulási adót az alábbiak szerint fizeti meg:
A járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adó alapja (kivéve az átalányadózó, valamint a magasabb ellátás érdekében magasabb járulékfizetést vállaló őstermelőt) a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelem, de havonta legalább a minimálbér (ami idén havi 232 000 forint, így a fizetendő szociális hozzájárulási adó havi 30 160 forint) azzal, hogy ha azonban az őstermelői tevékenységből származó bevétel az adóévben nem éri el az éves minimálbér felét (ami bruttó 1 392 000 forint), akkor a biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett szociális hozzájárulási adó fizetésére.
A járulékfizetésre kötelezett, átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek (kivéve, ha a magasabb tb-ellátások érdekében magasabb járulékfizetést választott) a minimálbér után (ami idén havi 232 000 forint, így a fizetendő szociális hozzájárulási adó havi 30 160 forint) kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót azzal, hogy ha azonban az adóévben a – támogatások nélküli – bevétele az éves minimálbér ötszörösét (ami 13 920 000 forint) nem éri el, akkor nem kell fizetnie szociális hozzájárulási adót.
Táppénz, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj maximális összege 2023-banA minimálbér növekedése megemelte a táppénz, a gyermekgondozási és örökbefogadói díj maximális összegét. Az alábbiakban tekintsük át mennyiben növekedett ezen ellátások maximális összege 2022. évhez viszonyítva!
A táppénz, az örökbefogadói díj és a gyermekgondozási díj felső határa az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján a következő:
A fenti ellátások maximális napi, illetve havi összegei 2023-ban a következőképpen alakultak 2022. évhez viszonyítva:
A fenti számítás alapja: Minimálbér 2022-ben havi bruttó 200 000 forint volt, 2023. január 1-jétől havi bruttó 232 000 forintra nőtt. Garantált bérminimum 2022-ben havi bruttó 260 000 forint volt, ami 2023-ban bruttó havi 296 400 forintra nőtt.
Megjegyzés: A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj, és örökbefogadói díj összegét a minimálbér emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a megemelt minimálbér emelésének napjára - ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg - visszamenőlegesen újra meg kell állapítani.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
