T/12792. számon benyújtott „az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról” szóló javaslat többek között tartalmazza a járulék-, valamint a szociális hozzájárulási adószabályok területén tervezett változtatásokat. Blog-bejegyzésünkben a társadalombiztosítási járulékok és a szociális hozzájárulási adó 2014-ben várható módosításait összegezzük, a családi járulékkedvezmények kivételével. Ez utóbbiról decemberben adunk részletes tájékoztatást.

A tervezet alapján a jelenlegi 6.660 forint (napi összege 222 forint) egészségügyi szolgáltatási járulék 6.810 forintra (napi összege 227 forintra) emelkedne.

A Tbj. hatályos szabálya szerint a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak nem kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha  

• keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül,
• fogvatartott,
• ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként fennálló kamarai tagsága szünetel, vagy
• egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.

A törvényjavaslat kibővítené a fenti eseteket a következőkkel:

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak akkor sem kellene megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha 

• állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel, 
• ügyvédi tevékenysége szünetel, 
• foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát. 

Az ügyvédi tevékenység szünetelése pontosításként került be a fenti módosításba, ugyanis az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény alapján a kamarai tevékenység szüneteltetése helyett az ügyvédi tevékenység szüneteltetése alapozza meg a biztosítási jogviszony szünetelését.

A törvénytervezet alapján az Art szabályai kiegészülnének azzal, hogy a NAV a magánszemély havi járulékfizetési kötelezettségét törli, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy 

• a magánszemély külföldön tartózkodik és nem minősül a Tbj. alapján belföldinek, vagy 
• a magánszemély elhalálozott.

Azaz, ha valaki elmegy külföldre dolgozni és kéri lakcímének törlését a lakcímnyilvántartásból, akkor a belföldiség megszűnése miatt már nem áll fenn az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés, amelyet a NAV is rögzít a saját nyilvántartásában. 

A törvényjavaslat pontosítaná és ugyanakkor ki is egészítené azokat az eseteket, amikor szünetel a biztosítási jogviszony. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt értelemszerű, hogy szünetel a biztosítási jogviszony. A hatályos jogszabály azonban kivételeket fogalmaz meg, azaz ha a fizetés nélküli szabadság idejére terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy ha a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe, akkor a biztosítási jogviszony nem szünetel. 

Ezeknek a kivételeknek a körét bővítené a módosítás, mely szerint ha a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe, akkor az önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése alatt sem szünetelne a biztosítás. A tervezet indokolása alapján, „a fizetés nélküli szabadság idejére behívott önkéntes tartalékos katona a „civil” életből önkéntesen vállalja a szolgálatot. Annak érdekében, hogy emiatt ne érje őt hátrány a későbbi tb-jogosultságok (pl. táppénz mértéke) terén sem, a javaslat alapján a „civil” jogviszonyában folyamatosnak minősül a biztosítása az önkéntes tartalékos szolgálata idejére is.” 

A módosítás alapján szünetelne még a biztosítási jogviszony azokban az időszakokban is, amikor 

• az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenysége  szünetel, 
• az ügyvédi tevékenység szünetel, 
• a tanulószerződés szünetel, illetve  
• minden olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

A tervezet szerint nem terjed ki a biztosítás azokra a felsőoktatási hallgatókra, akik szakmai gyakorlatukat, szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végzik. Mindezekre tekintettel a hallgatói munkaszerződés után sem járulékot sem szociális hozzájárulási adót nem kellene fizetni.

Módosításra kerülne az a hatályos szabály, hogy nem terjed ki a biztosítás a be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságú munkavállalóra, ha a munkavégzésre 

• kiküldetés, 
• kirendelés vagy 
• munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, 

feltéve, hogy e munkavégzés a 2 évet nem haladja meg. 

A javaslat alapján azonban 2 évnél hosszabb munkavégzés esetén is lehetne mentesülni a magyarországi járulékfizetés alól. Ennek feltételei a következők lennének: 

Csak akkor mentesülne a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján 

• a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan 2 évnél hosszabb időtartamúvá válik, és 
• az a magyarországi munkavégzés kezdetét követő legalább 1 év után következik be, továbbá 
• ezt a munkavállaló 8 napon belül bejelenti a NAV-nak. 

A 2013. január 1. előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén a 2 éves időtartamot 2013. január 1-jétől kell számítani. A biztosítási kötelezettség ez esetben legkorábban 2015. január 1-jével jönne létre.

Az egyéni vállalkozó és a járulékfizetésre köteles magánszemély a külföldi pénznemben megszerzett bevételének, illetve kiadásának átszámításához a bevétel megszerzését vagy a kiadás felmerülését megelőző hónap 15. napján érvényes árfolyamot alkalmazná.

A hatályos jogszabályok alapján biztosított az a tanuló, aki tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytat. Ezen jogviszony alapján a járulékalapot képező jövedelem a tanulószerződésben meghatározott díj. A szakképzésről szóló törvény szerint ezt a pénzbeli juttatást a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell, továbbá nem jár a díjazás a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket nem teljesíti.

Mindezekre tekintettel módosulna a járulékalap, mely szerint az a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj lenne. 

Pontosításra kerülne a munkavégzésre irányuló jogviszonyban az adóalap. Ennek értelmében adóalap a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (1) bekezdésének a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában

1. a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik – a szerződésben meghatározott díjazás; 
2. külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában alapbér: 
• az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, 
• ennek hiányában a tárgyhavi alapbér.

A javaslat továbbá rendelkezik a jogviszony megszűnését követően keletkező adófizetésről is, azaz az adóalap megállapításánál az adóalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kerül sor. Az adókötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnését követően kifizetett, adóalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnésének napján került volna sor.

A javaslat alapján, ha az egyéni vállalkozó egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága év közben megszűnik, akkor a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében, nyilatkozatban vállalt adókötelezettségét is arányosan kell megállapítani.  

A másik változtatás azokra az eva-s egyéni vállalkozókra vonatkozik, akik azért nem fizetik meg a szociális hozzájárulási adót a minimális adóalap után, mert egyéb jogviszonyban is állnak. Mindezek alapján az az egyéni vállalkozó, aki egyszerűsített vállalkozói adó alanya, saját maga után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka akkor, ha 

• legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, illetve 
• közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanul, 
• tagként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll, azaz társas vállalkozás esetén legalább a minimálbér 112,5 %-a után kell a szociális hozzájárulási adót megfizetnie.  

A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény 2013. december 31-ét követően nem lenne alkalmazható, ezért azt a javaslat hatályon kívül helyezné. 

 

START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezmény 2013. december 31-ét követően nem érvényesíthető, így azok a szabályok, amelyek ezen kedvezmény alkalmazásával kapcsolatosak, szintén hatályukat vesztenék.

A hatályos szabályok alapján a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás esetén a kedvezmény igénybevételének az a feltétele, hogy 

• a kifizető a létszámát az új munkavállalóval létesített munkaviszony kezdetét megelőző hónap - Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutató szerinti - átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és a megemelt létszámot az új munkavállaló foglalkoztatása alatt, de legalább kedvezményezett időszakban nem csökkenti, és
• a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja, valamint a tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik. 

A javaslat pontosítaná a fenti bejelentett lakóhelyet, azaz a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye

• legalább hat hónapja a munkavégzési helyen vagy attól legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy 
• ugyanabban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben van, mint a munkáltató működése szerinti szabad vállalkozási zóna. 

Abban az esetben, ha a munkáltató személyében úgy következik be változás, hogy a munkáltatói feladatokat a jövőben az ún. átvevő munkáltató látja el, akkor az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményeket az érintett időszak fennmaradó részében. A törvényjavaslat indokolása alapján: „a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek automatikusan szállnak át az átadó munkáltatóról az átvevő munkáltatóra, ezért indokolt a szociális hozzájárulási adókedvezmények szempontjából is úgy tekinteni őket, mintha a munkáltató személye nem változott volna, így a kedvezmények igénybevétele folyamatosan történhet.”

A törvénymódosítás elfogadása esetén 2013. augusztus 29-étől kellene alkalmazni a tanulói, hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos alábbi szabályokat:

Tanulmányokat folytató tanuló, hallgató: az a személy, aki 

Tanulmányokat folytató tanuló, hallgató jogviszony igazolása az alábbiak szerint lehetne:

„A tanulmányokat folytató tanuló, hallgató jogviszonyát 

A munkaviszony köre kiegészülne a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben foglalt hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonnyal

A szociális hozzájárulási adó különös szabályainak – azaz a minimális mértékű szociális hozzájárulási adó megfizetésének - alkalmazása alóli eseteteket sorolja fel 2011. évi CLVI. törvény 458. §-a. Mentesülések esetei pontosításra kerülnének az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítására tekintettel, továbbá kiegészülnének az állat-egészségügyi szolgáltatóra vonatkozóan. A módosítási javaslat alapján mentesül a különös szabályok alkalmazása alól: 

„Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetőleg közjegyzői kamarai tagsága szünetel. Az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága, vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel.”

A tartós álláskeresőnek minősülő időszakok kiszámításának jelenleg hónapokban megadott időszak naptári napokban lenne számítandó, azaz 9 hónap helyett 275 nap, míg 6 hónap helyett 183 nap kerülne be a törvénybe. 

Ugyancsak egy pontosítást fogalmaz meg a jogszabálytervezet a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezménynél. A hatályos szabály a következő vastagon szedett rész szerint változna: „A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a kincstár által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.”

Júliusban ismertettük, hogyan módosultak a keresőképtelenség és a pénzbeli ellátás szabályai az 1997. évi LXXXIII. törvényben. Az alábbiakban ezen törvény végrehajtási rendeletében foglalt, 2013. júliusi módosításokat mutatjuk be. 

Korábbi bejegyzésünkben is olvashatták, hogy keresőképtelennek minősül a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban. Ez esetben a szülőt megillető táppénz összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 50 százaléka, amely nem haladhatja meg a napi maximális összeget. 

A kormányrendelet-módosítás rögzíti, hogy a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek kórházi tartózkodása címén járó táppénz megállapításánál előzményként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amelyre a gyermek ápolása, kórházi tartózkodása miatt 

• a gyermek első születésnapjáig születésének napját, 
• ezt követően pedig a legutóbbi születésnapját 

követően táppénzt folyósítottak.

A táppénz megállapítása iránti kérelemben természetesen igazolni kell a gyermek kórházban tartózkodását és a kormányrendelet szabályai alapján a szülő gyermeke melletti tartózkodását is. Mindkettőt a kórház (klinika) igazolja. A szülő gyermek melletti tartózkodását az OEP által rendszeresített „Igazolás a szülő részére, a 18 év aluli gyermekkel fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása ideje alatt történő együtt-tartózkodás időtartamáról” nyomtatványon kell igazolni. A nyomtatvány elérhető az OEP honlapjáról. 

2.) Méltányosságból adható táppénz 

Mint azt előző bejegyzésünkben bemutattuk, kibővült a méltányosságból adható táppénz köre, azaz már méltányosságból kaphat táppénzt az a szülő is, aki 12 éves vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermekét otthon ápolja vagy ezen gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben. 

A kormányrendelet rögzíti, hogy a 12-18 év közötti beteg gyermek utáni méltányossági táppénz előzményeként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amelyre a gyermek ápolása, illetve kórházi tartózkodása címén a gyermek legutóbbi születésnapját követően táppénzt folyósítottak.

A kormányrendelet továbbá úgy rendelkezik, hogy ha a beteg gyermek kórházi ápolásának ideje alatt a szülő gyermeke mellett tartózkodik, úgy a szülő kórházban történő tartózkodásának idejét ez esetben is az OEP által rendszeresített „Igazolás a szülő részére, a 18 év aluli gyermekkel fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása ideje alatt történő együtt-tartózkodás időtartamáról” nyomtatványon kell a kórháznak vagy a klinikának igazolnia. 

A méltányossági kérelmet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervéhez vagy a kormányablakhoz lehet benyújtani. A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell 

• az orvosi igazolást és javaslatot, valamint 
• az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról. 

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy nem engedélyezhető méltányosságból táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra szerzett jogosultságot, illetve ellátásban részesül, kivéve ha a gyermekgondozási támogatás mellett munkavégzési kötelezettsége van.

A kormányrendelet módosítása alapján a 2014. május 11-ét megelőzően született gyermekekre tekintettel igényelt és megállapított terhességi-gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a 2013. július 15-e előtt hatályos, valamint a 2013. július 14-e után hatályos jogszabályok alapján is meg kell állapítani, és a biztosítottnak a magasabb összegű ellátást kell folyósítani.

Míg korábban az egyéni és társas vállalkozók ellátásánál tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbért kellett alapul venni, addig a kormányrendelet módosítása alapján ez a minimálbér a másfélszeresére nőtt. 

A mezőgazdasági őstermelő ellátását tényleges jövedelem hiányában a Tbj. 30/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékfizetési kötelezettsége szerint kell megállapítani. Azaz a mezőgazdasági őstermelőnél elsődlegesen a minimálbért kell alapul venni, de abban az esetben azonban, ha a mezőgazdasági őstermelő tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, akkor a tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka lesz a járulékfizetés alapja. Ez utóbbi esetben a mezőgazdasági őstermelő vállalhatja azt is, hogy a fenti járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat. 

Ugyancsak rögzíti a kormányrendelet, hogy az Ebtv. 48. § (4) és (6b) bekezdésének alkalmazásánál szerződés szerinti jövedelem 

• az egyéni és társas vállalkozók esetében az ellátásra való jogosultságot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér másfélszerese, 
• a mezőgazdasági őstermelő esetében a fentiekben leírt jövedelem. 

Jövedelemigazolás:

Korábban a jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató köteles volt jövedelemigazolást kiállítani. A kormányrendelet módosítása alapján ez a kötelezettség csak akkor áll fenn, ha a jogviszony megszűnésekor ezt a biztosított írásban kéri. 

Ha a biztosított a 2014. május 11-ét megelőzően született gyermeke után terhességi-gyermekágyi segélyt vagy gyermekgondozási díjat igényel, az ellátás alapját képező jövedelmet jövedelemigazolással kell igazolnia, azaz az igény bejelentésekor a foglalkoztatónak át kell adnia az előző év első napjától az ellátás igényléséig minden más foglalkoztató által kiadott jövedelemigazolásokat. Amennyiben a jövedelemigazolással kapcsolatban hiánypótlás szükséges, de ez a hiánypótlási eljárás nem vezet eredményre, úgy a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj összegének megállapítása érdekében a NAV-tól kell a szükséges jövedelemadatokat beszerezni.

Biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló Igazolvány:

A jogszabály alapján a biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat bejegyzi és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött. Nem kell azonban az Igazolványba bejegyezni az adó és járulékfizetéssel is járó, alkalomszerű megbízási jogviszonyt, ha a magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg más biztosítási jogviszonya is fennáll.

A tavaly elfogadott jogszabály-módosítás alapján a biztosítottnak az újabb biztosítási jogviszony létrejöttekor át kell adni a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló Igazolványt. Ha nem adta át, akkor a foglalkoztató köteles őt erre felszólítani. A kormányrendelet 2013. július közepétől hatályos módosítása úgy egészítette ki ezt a szabályt, hogy ha a biztosított az Igazolványt az előző foglalkoztatójától a felhívást követő 30 napon belül nem szerzi be, a foglalkoztató új Igazolványt állít ki. Továbbá fontos az is, hogy a biztosítottnak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy az Igazolványt nem szerezte be. Mind az írásbeli felhívást, mind a biztosított nyilatkozatát a foglalkoztató köteles öt évig megőrizni. 

A papíralapú digitalizált dokumentumon, az elektronizált űrlapon, illetve a papíralapú eredeti igazoláson lévő adatok egyezőségéért korábban a beküldő felelt. A kormányrendelet ezt úgy pontosította, hogy a felelősség elsősorban a foglalkoztatót terheli, ennek hiányában az igénylő felel.

Ha a foglalkoztatónál kifizetőhely működik, a foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási díjra, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához a biztosított által benyújtott igazolásokat 5 napon belül a kifizetőhely részére megküldi. Továbbá a foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

Ha az „Igénybejelentés táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatvány kiállítására kötelezettnek ezen jogviszonyával egyidejűleg olyan foglalkoztatónál áll fenn biztosítási jogviszonya, amely kifizetőhelyet működtet, a pénzbeli ellátás iránti igényét a kifizetőhelyhez kell benyújtani.

Korábban szabályozásra került, hogy mikor kerülhet sor előleg folyósítására. Előleg folyósítható, ha 

• a pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén, amennyiben a pénzbeli ellátás összege az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt 30 napon belül nem határozható meg, 
• a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt 30 napon belül nem bírálható el vagy
• a baleseti táppénzre való jogosultság esetén, amennyiben a baleseti táppénz összege az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt 30 napon belül nem határozható meg.

A későbbiekben megállapításra kerülő pénzbeli ellátás, baleseti táppénz összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.

A kormányrendelet módosítása alapján a fenti esetekben az előleget a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a jövedelem összege a minimálbér összegét nem éri el, ugyanis ez esetben a rendelkezésre álló adatok alapján kell az előleget megállapítani.

A középkorban a keresztes lovagok rettegtek az arab harcosok damaszkuszi pengéitől. Ezek a kardok rendkívül erős acélból készültek, ugyanakkor rugalmasak, szinte törhetetlenek voltak. A damaszkuszi acél e két tulajdonsága használóját legyőzhetetlenné tette. Azok a vállalatok, amelyek dacolnak a válsággal, és csökkenő kereslet mellett is rendkívül hatékonyan, felesleges költségek és veszteségek nélkül tudnak működni, a damaszkuszi pengéhez hasonló előnyöket nyújtó eszközöket használnak. Olyan eszközöket, melyekkel egyszerre képesek hatékonyan menedzselni folyamataikat, miközben rugalmasan reagálnak a legkülönbözőbb változásokra is: Bemutatjuk a Microsoft Dynamics NAV és a BaBér bérügyviteli szoftver ötvözetét.

A piac a kereslet visszaesése miatt kegyetlen tempót diktál, amikor a gyors reagálás üzleteket jelenthet. Márpedig gyors és jó döntést csak a készletek és kapacitások pontos ismeretében lehet hozni. Ezzel szemben sok cégvezető küzd azzal a problémával a fémiparban, hogy nem azonnal elérhetők az információk a cég erőforrásairól, így egy hirtelen megrendelői felfutás vagy visszaesés esetén nem tud kellő gyorsasággal reagálni. Pedig a legyártott termékek raktározása pénzbe kerül, mert az értékesítésig áll benne a tőke. Ugyanez a helyzet a nem időre teljesített megrendelésekkel is, ami komoly veszteségeket jelenthet a vevői elégedetlenség miatt.

Ugyancsak sok nehézséget jelent a megrendelési, gyártási, logisztikai és értékesítési költségekhez hozzárendelni a bérköltségeket, ami nélkül nem lehet hatékony döntést hozni. Ez már csak azért sem elhanyagolható szempont, mert a bérköltség az egyik legnagyobb költségtényező, valamint egyetlen apró hiba százezres nagyságrendű bírságot vonhat maga után. E problémákra nyújt tökéletes megoldást a Microsoft Dynamics NAV és a BaBér bérügyviteli program integrációja.

Mikropontosságú cégadatok pillanatok alatt:
A Microsoft Dynamics NAV a gyártó cégek igényei alapján kifejlesztett vállalatirányítási rendszer, mely kis- és középvállalkozások részére készült. A cég termelési tevékenysége minden fázisban áttekinthető a megrendelt alkatrészektől, részegységektől kezdve az összeszerelésig, a raktáron lévő készleten át egészen a kiszállításig.

Az intelligens rendszer segítségével lehetővé válik például a termékek címkézése, csomagolása, valamint összeszerelése azt követően is, hogy beérkezett a vevői megrendelés. A meglévő árukészlet így rendkívül rugalmasan, egy „váratlan” megrendelés esetén is könnyedén értékesíthető.

A kis- és közepes vállalatok számára elérhető irányítási rendszerekben általában nincs bérügyviteli modul, mert a bérügyvitel olyan bonyolult és olyan ütemben változik, hogy nincs ember, aki nyomon tudná követni. Azonban a BaBér bérügyviteli szoftver képes erre, köszönhetően annak, hogy közel másfél évtizede a bérügyvitelre specializálódott.

Kipróbált és sokszor bevált megoldás, amely minden olyan funkciót tartalmaz, amelyre egy dolgozó beléptetésétől kezdve a kiléptetésig szükség lehet, ezért előszeretettel használják a könyvelők és nagyvállalatok is. A BaBér egyik legnagyobb előnye, hogy rendszerfüggetlen és egyszerűen integrálható a vállalatirányítási rendszerek többségével.

Egy olyan hatékony szoftverrel együtt, mint a Microsoft Dynamics NAV, egy rendkívül időtálló és rugalmas megoldás jön létre olyan tulajdonságokkal, mint a damaszkuszi acél.

A két rendszer integrációja lehetővé teszi, hogy az emberi erőforrások pontos tudatában hozzunk döntést: van-e elegendő munkaerő? Hányan vannak szabadságon? Hány munkaórát vesz igénybe a megrendelés teljesítése? Mekkora bérköltséget jelent egy műszakban, ha túlórát kell fizetni és ha két műszakra van szükség? Mindezt logikusan és egyszerűen.

A két szoftver kombinációjával valóban ERP üzemmódban, azaz a  keresletet és a szállítást előre jelezve és összehangolva működtethető a vállalkozás, a cég döntéshozói számára áttekinthető a termelés, a logisztika, az értékesítés, a humán erőforrás gazdálkodás és a pénzügyi elszámolás is.
Szinte „last minute” módban kezelhetők a vevői igények, a termékek előállításához szükséges alapanyagok és alkatrészek rendelései pedig akár „Just In Time” végezhetők. A rugalmas folyamatoknak és az integrált adatoknak köszönhetően pontos, gyors döntéseket lehet hozni, megragadva a kínálkozó üzleti lehetőségeket.

A Microsoft Dynamics NAV és a BaBér együtt olyan a cégek kezében, mint a damaszkuszi penge: használatával rugalmassá és hatékonnyá válik a vállalat. Legyőzhetetlen.

A Microsoft Magyarország, a MultiSoft és a Soft Consulting szervezésében szeptember 19-én Budapesten tájékozódhatnak az érdeklődő szakemberek a gyártóipari cégek előtt álló vállalatirányítási kihívásokról és az azokra adható lehetséges válaszokról.

Összefoglaló anyag az Új Mt. szerinti, 2012. július 1-től érvényes bérpótlékokról.

• éjszakai pótlék
• műszakpótlék
• vasárnapi pótlék
• fizetett ünnepi pótlék
• túlóra pótlék

Az alábbi linken olvashatják:

http://www.munkaugyiforum.hu/munkaugyi-segedanyagok/berpotlekok-2012-julius-1-tol

Tegye fel kérdését DÍJMENTESEN szakértőnknek a gyakorlati megvalósítással kapcsolatban a Munkaügyi Fórumban:

További szép napot kívánok Önnek, és ne feledje, mindig ott állok Ön mellett!


Erzse Tibor
munkaügyi szakértő, tanácsadó
www.munkaugyiforum.hu